Oroszország korszakos bejelentést tett: Putyinék olyan tervet szőttek, amitől gyakorlatilag érinthetetlenné válnak

Oroszország arra készül, hogy leválik minden kritikus energiaimportról: az évtized végéig Moszkva megszüntetné a ritka fémektől való függőséget – írja a VG.

Az orosz Szövetségi Ásványi Erőforrások Ügynöksége arra számít, hogy 2028-ra Oroszország megszünteti az importált lítiumtól való függőségét, 2030-ra pedig egyes ritka- és ritkaföldfémek behozatalára sem szorul majd – erről az orosz Neftegaz számolt be Oleg Kazanovnak, az ügynökség vezetőjének az orosz Állami Duma előtt elhangzott hétfői beszéde alapján.

Jelenleg Oroszországban nincs ipari méretű lítiumbányászat, ezért évente mintegy 9 ezer tonna lítium behozatalára szorul. A kohászati fejlesztési stratégia szerint az évtized végére öt lítiumbányának kell működésbe lépnie az országban.

Az ország évente hozzávetőleg 1500 tonna ritkaföldfémet importál, miközben saját kitermelése mindössze évi 50 tonna körül alakul. A 29-féle ritkaföldfémre vonatkozó tartalék összesen 658 millió tonna, amelyből 28,5 millió tonna még feltárásra vár.

A kutatási és kitermelési munkálatokban a Roszatom is közreműködik, és párhuzamosan kiépíti a ritkaföldfém-koncentrátumok szétválasztására és feldolgozására szolgáló teljes technológiai láncot.

A vállalat tervei szerint 2026 végére megkezdődik a késztermékek átvétele, aminek eredményeként a hazai tantál-, nióbium-, cirkónium-, neodímium-, prazeodímium-, lantán-, cérium- és szkandiumkitermelés teljes mennyiségét képesek lesznek feldolgozni, továbbá az ország titántartalmú koncentrátum iránti igényének mintegy 60 százalékát is biztosítani tudják.

A Rosnedra vezetője szerint az ásványi erőforrások jelenleg a GDP mintegy 11 százalékát, míg a költségvetési bevételek körülbelül 25 százalékát adják.

Körülbelül 15 nyersanyagtípus esetében az ország a világ első öt szereplője közé tartozik, beleértve olyan stratégiai jelentőségű anyagokat, mint az olaj, a nikkel, a platinacsoportba tartozó fémek és az arany.

Arannyal és olajjal erősít Oroszország

Az olajkészletek nagysága 31 milliárd tonnára, a földgázkészleteké 63 000 milliárd köbméterre tehető. A Világgazdaság beszámolója szerint 2025-re a folyékony szénhidrogén-készletek – vagyis döntően az olaj – végső növekménye elérte a 640 millió tonnát, a gázkészleteké pedig a 670 milliárd köbmétert. Ugyanebben az évben az olajkészletek bővülése 666 millió tonna, a földgázé 679 milliárd köbméter volt, ami azt mutatja, hogy az ország jelentős kitermelhető tartalékot tart fenn.

Az elmúlt évben különösen a nemesfémek terén történt számottevő készletgyarapodás: az aranytartalék mintegy 600 tonnával nőtt.

Az orosz Gazprom Nyefty bejelentette, hogy a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzet arktiszi térségében, a Jamal-félsziget déli részén egy új, nagy kiterjedésű olajmezőt fedeztek fel. A vállalat közlése szerint a lelőhely hozzávetőleg 55 millió tonna olajat tartalmazhat.

Ez a térségben az elmúlt harminc év legjelentősebb felfedezésének számít. A 2,7 kilométeres mélységben végzett fúrások során ipari mennyiségű, kéntartalmú, alacsony viszkozitású olajat, valamint földgázt és kondenzátumot találtak.

Nyitókép: Vyacheslav PROKOFYEV / POOL / AFP