Norvégia után Romániában is a háborúra készítik a lakosságot

A román vezérkari főnök szerint a lakosságnak fel kell készülnie egy háborús erőfeszítés támogatására.

Új ukrán állampolgársági törvény borzolja a kedélyeket Kárpátalján, miután Kijev meghatározta, mely országokkal engedélyezi a kettős állampolgárságot. A döntés azért különösen érzékeny, mert Románia nem került fel arra a listára, amelyen több nyugati szövetséges igen, annak ellenére sem, hogy Bukarest jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának.

Az Ukrajnában élő román közösség körében komoly elégedetlenséget váltott ki az az új jogszabály, amely január 16-án lépett hatályba, és szabályozza a többes állampolgárság megszerzésének és megtartásának feltételeit. A törvény értelmében Románia nem szerepel azon országok között, amelyekkel Ukrajna elfogadja a kettős állampolgárság intézményét.

A kijevi hatóságok mindössze öt államot vettek fel a listára:

Ezen országok esetében az ukrán állampolgárok úgy vehetnek fel második állampolgárságot, hogy nem kell lemondaniuk az ukránról, valamint az ott élő ukrán etnikumú személyek is egyszerűsített eljárásban juthatnak ukrán állampolgársághoz.
Az ukrán–román származású ügyvéd, Eugen Pătraș szerint a döntés egyértelmű üzenetet hordoz. Úgy véli, a lista szűkítése Románia alábecsülését jelenti Kijev részéről.
Azt vártuk volna, hogy az Európai Unió valamennyi országa, amely feltétel nélkül támogatja Ukrajnát a jelenlegi konfliktusban, szerepeljen ezen a listán. Emellett érthető az Egyesült Államok és Kanada jelenléte is. Úgy gondolom, hogy az Európai Unióhoz tartozó országokat diszkriminatívan kezelik. Különösen Romániát. Az oroszok után a román közösség a második legnagyobb lélekszámú, és figyelembe véve azt a feltétel nélküli támogatást, amelyet Románia Ukrajnának nyújt a jelenlegi konfliktusban, valamint azt a több száz román nemzetiségű embert, akik elesetek az orosz–ukrán fronton, normális, természetes és elvárható lett volna, hogy Románia is szerepeljen ezen a listán
– nyilatkozta az ügyvéd. A többes állampolgárság intézményéről szóló törvényt tavaly júliusban hirdette ki Volodimir Zelenszkij, a végrehajtáshoz szükséges országlistát azonban az ukrán kormány csak 2025. november 5-én fogadta el. Az ukrán külügyminisztérium akkor azt közölte:
Elsősorban azok az országok élveznek prioritást, amelyek Ukrajna legközelebbi és legmegbízhatóbb szövetségesei közé tartoznak.
A tárca szerint a döntés során több szempontot is figyelembe vettek, köztük az uniós vagy G7-tagságot, az Oroszország elleni szankciókat, Ukrajna szuverenitásának támogatását, valamint a pénzügyi segítség mértékét is. Mindezek fényében a román közösség számára különösen nehezen érthető, hogy Románia miért maradt le a listáról, miközben a kritériumok jelentős részének megfelel. A döntés így nemcsak jogi, hanem politikai és közösségi szinten is komoly csalódást okozott.
Ezt is ajánljuk a témában

A román vezérkari főnök szerint a lakosságnak fel kell készülnie egy háborús erőfeszítés támogatására.

Nyitókép: Stephanie Lecocq / POOL / AFP