„Ez nincs rendjén!” – kőkemény véleményt mondott a volt montenegrói kormányfő Ukrajna EU-csatlakozásáról a Mandinernek!

„A Nyugat-Balkán készen áll az EU-csatlakozásra?” – ezzel a címmel tartott előadást Igor Lukšić, Montenegró egykori pénzügyminisztere és miniszterelnöke a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének keretében hétfőn. Lukšić a Nyugat-Balkán országok uniós csatlakozásának kilátásairól beszélt, amely Montenegró esetében egy már több mint két évtizede tartó folyamat.

Felidézte, amikor 2012-ben, még miniszterelnökként arról kérdezték, mikorra látja reálisnak az akkor tagjelölt Montenegró uniós csatlakozását, óvatos hozzáállással is 2020–2021-re becsülte ezt az időpontot. Most úgy látja, az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben Montenegró esélyei is megnőttek, és a közeljövőben Albánia és Montenegró lehet az unió két legújabb tagja.

Az előadás után arról kérdeztük, hogyan befolyásolhatja Montenegró esélyeit Ukrajna csatlakozása, és milyennek látja most az Európai Uniót, amelybe – megítélése szerint – jó eséllyel hamarosan beléphetnek.

Montenegrónak és az EU-nak is érdeke, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz

A korábbi miniszterelnök szerint az Európai Unió egyértelműen sokat változott az utóbbi időben, de Montenegró számára továbbra is jó döntés teljesíteni az EU által állított feltételeket és csatlakozni a közösséghez, mivel azzal rengeteg lehetőséghez jutnak az ország lakosai – gondoljunk csak például a szabad mozgásra, a szabad kereskedelemre vagy az uniós forrásokra.

Az emberi erőforrás és a kölcsönös szabad mozgás mellett az ország belépésével az unióba csökkennének a határok Horvátország és Görögország között, Albánia felvételével pedig megnyílna az egész folyosó. Ez többek között a tengeri és szárazföldi migráció kezelésének szempontjából is nagyon hasznos lehet, és jelentős terhet venne le akár Görögország válláról is.

Emellett az EU-s forrásoknak köszönhetően az ország számos fejlesztést vihet véghez az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás területén.
Elismerte viszont, hogy az Európai Unióban végbemenő változásokat sokan nem nézik jó szemmel, és azzal kritizálják, hogy túlságosan is bürokratikusan működik, és nem képes az innovációra. Szerinte ebben lehet igazság, ezért is fontos, hogy az unió szembenézzen a kihívásokkal, és megőrizze globális szerepét.

„Ha nem tudunk alkalmazkodni, vagy túl lassan tesszük, akkor abból baj lesz” – kommentálta a jelenlegi helyzetet.

Ukrajna csatlakozzon az unióhoz, de semmiképp sem megelőzve a Nyugat-Balkán országait

Ukrajnával kapcsolatban előre leszögezte: „Nem gondolom, hogy Ukrajnának vagy bármely más országnak joga van gyorsabban csatlakozni az unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országoknak, feltéve ha azok továbbra is azon dolgoznak, hogy teljesítsék a feltételeket”.
Hangsúlyozta, 

Hozzátette, az ukrajnai háború új megvilágításba hozta az EU-csatlakozás kérdését, de ez nem azt jelenti, hogy a fegyveres konfliktust „alibiként használhatná a Nyugat-Balkán” a felvétel kiharcolásához.

„Montenegrónak és Albániának saját útjukon kell bejutniuk az EU-ba, de azt gondolom, eljön majd az ideje annak is, hogy megnyissák a csatlakozás lehetőségét Ukrajna előtt is” – mondta.

Kiemelte, ahogy Montenegró ügye halad, az ország várhatóan három éven belül csatlakozhat az unióhoz, és szerinte lehetetlen, hogy Ukrajna ennél korábban tag legyen.
 

– vélekedett.

A bővítésekkel együtt az uniót is meg kell reformálni

Az egykori miniszterelnök szerint már korábban is felmerült az unióban, hogy ha 30 fölé nőne a tagállamok száma, meg kell reformálni az unió intézményeit, és szerinte „nem akkora tragédia”, ha a frissen csatlakozó államok átmenetileg lemondanak bizonyos uniós jogokról, ha már az alatt az idő alatt is igénybe tudják venni az uniós forrásokat és a tagsággal járó sok más előnyt.

Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban azt is elmondta, valóban nem elhanyagolható, hogy egy hatalmas, ráadásul háború sújtotta országról van szó. Borítékolható, hogy Kijevnek a jövőben is rengeteg támogatásra lesz szüksége, arról nem is beszélve, mennyi feladata van még, hogy megfeleljen az uniós kritériumoknak. Szerinte nagyon fontos, hogy az Európai Unió külön tudja kezelni a csatlakozni kívánó országokat, mindegyiket a saját tempójában, akár külön szinten kezelve.

„Úgy gondolom, végül is az a fontos, hogy részesei legyünk a közösségnek, és egy hosszabb vagy rövidebb, kétlépcsős megközelítés nem zavar, amíg a közösség tagjai vagyunk, és mindannyian betartjuk ugyanazokat a szabályokat. 

– fejtette ki.

Szerinte ezt úgy lehet a legjobban megoldani, ha az unió egy „nagyon világos és kézzelfogható utat” jelöl ki. Hozzátette:

„Ez így nincs rendjén, hogy Montenegró és más nyugat-balkáni országok 2003 óta várakoznak a csatlakozásra. 2026-ot írunk, és ott tartunk, hogy 2–3 év múlva néhány ország talán csatlakozhat. Ez összesen majdnem harminc év.”

Nyitókép: KENA BETANCUR / AFP