Megint van miért rettegni a Politicónál – miközben példaként emlegetik Donald Trumpot

Donald Trump amerikai elnök színre lépése egyértelműen jó hír volt a konzervatív európai vezetőknek, akiket a másik oldal előszeretettel nevez „szélsőjobboldali populistáknak”, mivel az új amerikai elnök szuverenista, nemzeti törekvései „legitimizálták a jobboldali és szélsőjobbos mozgalmak hasonló politikai törekvéseit” – írja a Politico.

A brüsszeli lapnál most azon „aggódnak”, hogy Trump Grönlanddal kapcsolatos tervei és kijelentései tönkretehetik ezt a jó barátságot, amelyet Európában mások olyan irigykedve figyelnek.

Trump szövetségesei közül többen kritizálták az elnök Grönlanddal kapcsolatos politikáját

Bár Trump szerdán bejelentette, hogy az USA nem fogja erőszakkal megszerezni Grönlandot, és felfüggeszti a vámfenyegetéseit, a lap szerint több jobboldali vezető változtatott korábbi hozzáállásán a transzatlanti kapcsolatokhoz, és „alkalmazkodva a transzatlanti ellenségességhez utánozni kezdték az általuk megvetett centrista vezetőket, és felerősítették az amerikai imperializmus elleni retorikát”.

Példaként említi Nicola Procaccinit, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport társelnökét, Meloni jobbkezét, aki úgy nyilatkozott: 

– ami a Politico értelmezésében már nyílt támadás.

A lap idézte még Jordan Bardellát, a francia Nemzeti Tömörülés elnökét, aki szerint Trump agresszív nyomulása Grönlandon „messze túlmutat egy diplomáciai nézeteltérésen” – mondta kedden az Európai Parlamentben. Felszólalásában az amerikai elnök vámfenyegetéseit „zsarolásnak” nevezte, és azzal vádolta, hogy Európát Amerika „vazallusává” akarja tenni.

A brit Reform UK vezetője, Nigel Farage, aki szintén nagy szimpatizánsa Trumpnak, a grönlandi kérdésről úgy fogalmazott: „ez volt az első törés” közte és az amerikai elnök között.

Továbbra is kitartanak mellette

Még a Politico is elismeri, hogy a szóban forgó uniós pártok első emberei nem fordultak Trump ellen. Giorgia Meloni nem kritizálta nyíltan Trumpot a grönlandi kérdésben, sőt Olaszország – Magyarországhoz hasonlóan – ki is maradt a több NATO-tagállamra kivetett vámtarifák alól. 

A lengyel köztársasági elnök, Karol Nawrocki Davosban hangsúlyozta, hogy az USA továbbra is fontos szövetséges Lengyelország számára. A Politico megjegyzi: a közelmúltban a lengyel elnök közvetlen környezete is megfogalmazott kritikát Trumppal szemben, amiért az orosz elnököt is meghívta a Béketanácsba.

„Orbán Viktor emberei az Európai Parlamentben továbbra is igyekeznek megőrizni a jó viszonyt Trumppal, és próbálják bagatellizálni az annektálási fenyegetéseket, azzal érvelve, hogy Grönland kérdése kizárólag Dánia és az Egyesült Államok közötti ügy” – írja a Politico.

A lap kitér arra is, hogy az európai lakosság körében Trump egyre népszerűtlenebb, és a szélsőjobboldali politikusok lassan arra eszmélhetnek, hogy már nem éri meg jóban lenni az amerikai elnökkel, a Politico által idézett konfliktusforrások többsége inkább nézeteltérés, nem pedig végzetes töréspont.

Arról nem is beszélve, hogy Európának – akármennyire nem tetszik, amit Trump a kontinens nagyhatalmaival szemben megenged magának – geopolitikai szempontból nyilvánvalóan hasznosabb és erősebb szövetséges az Egyesült Államok, mint Brüsszel. Ezt még azok a politikusok is látják, akik nem nevezhetők az amerikai elnök szövetségeseinek, ugyanis 

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP