Nem békét vettek 90 milliárdért, csak időt: Európa pénze kevés lehet a katasztrófa elkerüléséhez

A 90 milliárd eurós uniós hitel elfogadása egy hosszas, éjszakába nyúló egyeztetés végén született meg Brüsszelben, miután az Európai Unió tagállamai nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz vagyon közvetlen felhasználásáról. A döntés értelmében az EU közös hitelfelvétellel biztosít forrásokat Ukrajna számára a következő években, miközben több ország kimaradt a konstrukcióból.

A megállapodást sokan úgy értékelték, hogy az Európai Unió ezzel hosszabb távon is stabilizálta Ukrajna működését. A Mandinernek nyilatkozó Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint azonban Brüsszel döntése ennél jóval törékenyebb alapokon áll, és korántsem biztos, hogy 2027-ig valódi megoldást jelent.

Minden attól függ, milyen intenzitású támadások érik Ukrajnát a következő időszakban. Az utóbbi időben pedig éppen az látható, hogy az orosz oldal fokozta a katonai nyomást. Ebben a helyzetben Kis-Benedek József úgy látja, hogy a jelenlegi pénzügyi csomag önmagában nem lesz elég.

– mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy a hitel nem kizárólag a háborús működést szolgálja, hanem Ukrajna alapvető állami működéséhez is hozzájárul. Ugyanakkor nem az újjáépítésről van szó, arra külön konstrukció vonatkozik majd. Az orosz háborús jóvátétel kérdése pedig továbbra is erősen bizonytalan, hiszen egyelőre nem látszik, hogy ez mikor és milyen formában valósulhatna meg.

Brüsszel döntése konzerválja a háborút, tűzoltást végzett, nem stratégiát alkotott

Arra a kérdésre, hogy Európa közelebb került-e a békéhez, Kis-Benedek József egyértelmű választ adott. Megítélése szerint a mostani döntés inkább konzerválja a jelenlegi helyzetet. Úgy látja, hogy valódi békéről jelenleg nem lehet beszélni, legfeljebb egy esetleges tűzszünet jöhet szóba.

A szakértő szerint az orosz politikai nyilatkozatok és katonai lépések nem azt mutatják, hogy Moszkva rövid távon békét szeretne kötni. Amennyiben az orosz vezetés nagyobb terület megszerzésére lát lehetőséget, azt ki is használja, különösen akkor, ha Ukrajnában gyengébb a védelem. Ebben a logikában egy intenzívebb támadással további területek elfoglalása után kerülhetne csak sor érdemi tárgyalásokra. Kis-Benedek József szerint a mostani megállapodás inkább rövid távú tűzoltásként értelmezhető, semmint középtávú stratégiai tervként. Mint fogalmazott:

A szakértő szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert ha nem születik megállapodás, fennáll annak a veszélye, hogy az ukrán hadsereg összeomlik. A hitel révén Ukrajna képes folytatni a harcot, különösen úgy, hogy a katonai felszerelés továbbra is érkezik a támogató koalíciótól. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy támadó hadműveletekről jelenleg nem lehet beszélni, mivel ehhez nincsenek meg a szükséges képességek.

Brüsszel politikai tűréshatára még nem látszik

A szakértő nem számít arra, hogy Európa belátható időn belül elérné politikai vagy pénzügyi tűréshatárát. Véleménye szerint az európai országok nem fognak egyszerűen leállni a támogatással, 

Kis-Benedek József arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani döntést három ország kivételével a tagállamok elfogadták, ami jól mutatja, hogy Brüsszel mögött továbbra is megvan a politikai többség. 

Biztonságpolitikai szempontból Kis-Benedek József inkább bizonytalanságot és önvédelmi szándékot lát abban, hogy az EU végül elvetette az orosz vagyon közvetlen felhasználását. 

Ha az EU mégis az orosz vagyonhoz nyúlna, Moszkva várhatóan befagyasztaná az Oroszországban lévő nyugati vállalati érdekeltségeket. A szakértő szerint Putyin kijelentései alapján világosan látható, hogy az orosz vezetés ezt rövid időn belül meg is lépné, ami már eszkalációként értelmezhető.

Összességében Kis-Benedek József értékelése szerint Brüsszel döntése nem lezárta, hanem befagyasztotta a konfliktust. A pénzügyi mentőöv rövid távon működhet, de hosszabb távon újabb döntésekre és újabb kompromisszumokra lesz szükség.

Nyitókép: Simon Wohlfahrt / AFP