A francia elnök a romló biztonsági helyzet miatt tartja indokoltnak a lépést.
Napokon belül bejelentheti Emmanuel Macron az önkéntes katonai szolgálat elindítását – a kormány hónapok óta készíti elő az intézkedést a kedvezőtlenül alakuló nemzetközi biztonsági környezet miatt. Franciaországban ismét napirendre került a katonai szolgálat bevezetése, ezúttal önkéntes formában. A Le Figaro értesülései szerint Macron csütörtökön jelenti be a programot, bár hivatalos megerősítés egyelőre nincs.
Az államfő a johannesburgi G20-csúcs hétvégi szünetében már jelezte, hogy a kezdeményezés nem hirtelen ötlet. A sajtónak elmondta: a kormány több hónapja vizsgálja a lehetőséget, tekintettel a nemzetközi biztonsági helyzet romlására és a növekvő geopolitikai feszültségekre. Macron szombati nyilatkozatában a hadsereg megerősítését a francia stratégia egyik kulcselemeként említette.
A bizonytalanságokkal és feszültségekkel terhelt világban, ha valóban biztonságban akarunk élni, el kell rettentenünk másokat attól, hogy fenyegetést jelentsenek ránk. Franciaországnak továbbra is erős nemzetnek kell maradnia, erős hadsereggel és kollektív fellépési képességgel
– mondta.
A védelmi tárca eddig nem közölt konkrétumokat. Sem a szolgálat hosszáról, sem a költségekről, sem a keretekről nem adtak információt, csupán annyit, hogy „folyamatban vannak a munkálatok”. Alice Rufo miniszterhelyettes a France Info műsorában ugyancsak ezt erősítette meg. Az AFP-nek egy, az ügyet jól ismerő forrás úgy fogalmazott: a végső döntések még nem születtek meg.
Macron már július 13-án felvázolta az önkéntes szolgálat alapötletét a francia katonai vezetésnek. Akkor az orosz fenyegetést nevezte meg a kezdeményezés egyik fő indokaként, és hangsúlyozta, hogy Franciaországnak fel kell készülnie a „kitartásra és a mozgósításra”. Az államfő akkor őszre ígért döntést – a mostani értesülések szerint pedig közel van a bejelentés.
A lehetséges forgatókönyvek szerint a program évente 10–50 ezer önkéntest vonhatna be.
Több francia lap úgy tudja, hogy a szolgálat mintegy 10 hónapig tartana, és több száz eurós juttatás járna érte. A 2025-ös nemzeti stratégiai felülvizsgálat szerint a rendszer céljai között szerepel a nemzeti kohézió erősítése, valamint egy olyan tartalék létrehozása, amely válsághelyzetben mozgósítható.
A politikai reakciók első hulláma többnyire támogató. Cédric Perrin szenátor, a külügyi és védelmi bizottság elnöke szerint minden olyan kezdeményezés üdvözlendő, amely erősíti a védelmi szellemet, a nemzeti ellenálló képességet és a társadalomban meglévő hazafias érzéseket. A Nemzeti Gyűlés elnöke, Jordan Bardella pedig az X-en azt írta: támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, „kezdve egy önkéntesek számára nyitott katonai szolgálattal”.
Nyitókép: Frederic DIDES / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Míg Donald Trump az Ukrajna újjáépítésére szánt összegeket bővítené, Friedrich Merz inkább további fegyvervásárlásokra költené a 100 millió dollárnyi befagyasztott orosz vagyont.
Elképesztő fölényben az Osztrák Szabadságpárt.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Elszabadult a pokol Iránban: a rendőrök nem kímélték az 53 éves Nargesz Mohammadit.
A kártyákból befolyó a bevételek minden esetben az amerikai államkasszába folynak be.
Az ukrán elnök és küldöttsége egy fontos találkozáson van túl az amerikai féllel.
Brüsszel a nemzetközi pénzpiac és az USA ellen kaszinózik, egyik sem bölcs dolog.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
A Moldova keleti peremén több mint harminc éve létező orosz szeparatista területen ma is érvényes a mondás: vagy megszoksz, vagy megszöksz. Boris Kálnoky írása.
