Túl sok bevándorlás, túl sok szabály, túl kevés közös érték – így látja a Nyugat hanyatlásának okait Gernot Blümel, aki szerint a liberális demokráciák elvesztették erkölcsi alapjukat
A nyugati demokráciákban egyre mélyülő válság bontakozik ki: a társadalmak elveszítik önbizalmukat, politikai közösségeik széttöredeznek, és az emberek egyre inkább a politikai spektrum jobboldali szélén keresnek válaszokat. Gernot Blümel, Ausztria volt pénzügyminisztere véleménycikke szerint a jelenség nem véletlen.
A liberális demokráciák ugyanis olyan értékalapokra épülnek, amelyeket maguk nem képesek garantálni – ha pedig e közös erkölcsi alapok elhalványulnak, a társadalmi kohézió és a kompromisszumkészség is elvész.
Blümel három okot nevez meg, amelyek szerinte aláásták a Nyugat önbizalmát.
Az első a tömeges bevándorlás, amely próbára tette a kulturális egységet és a közös normákba vetett hitet. Az amerikai politológus Robert Putnam kutatásai szerint
a túlzott etnikai sokszínűség csökkenti a társadalmi bizalmat
– az emberek bezárkóznak, bizalmatlanok egymással szemben, és eltávolodnak a közélettől. Ennek eredményeképp gyengül a szolidaritás és a közösségi felelősségérzet, a társadalom pedig különálló érdekcsoportokra esik szét.
A második tényező a túlburjánzó állami szabályozás, amely Blümel szerint „megbénítja” a nyugati demokráciákat. Bár minden rendelet önmagában legitim célt szolgál, együtt egy olyan bürokratikus hálót alkotnak, amely akadályozza a gyors és hatékony döntéshozatalt.
Az emberek egy olyan államot látnak, amely a mindennapokban túlszabályoz és korlátoz, ám a valódi problémákat – mint a közbiztonság vagy a gazdasági stabilitás – nem képes megoldani.
Ez az élmény aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, és fogékonnyá teszi a társadalmat az autoriter megoldások ígéretére.
A harmadik ok a „posztmodern értékrombolás”, amely az akadémiai és kulturális elit köréből indult, és mára a közbeszédet is meghatározza.
A nyugati civilizáció alapértékeit – mint a racionalitás, az objektív igazság, a tudomány vagy a hagyományos erkölcs – ma sokan puszta hatalmi konstrukciónak tekintik.
A közös értékek feloldódása viszont elbizonytalanítja az embereket, akik úgy érzik, hogy a vezető réteg elutasítja mindazt, amit ők természetesnek tartanak. Ez a „fatális elidegenedés” vezet oda, hogy a választók a rendet és stabilitást ígérő jobboldali pártok felé fordulnak – még ha a problémák gyökereit valójában a politikai közép évtizedes tétlensége teremtette is meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Tovább bővülhet a szuverenisták tábora az Európai Unióban. A globalizmus elleni harc már meghaladta a jobb- és baloldalra való felosztást – véli Jorge Buxadé spanyol EP-képviselő, aki Magyar Péternek is nekiment Brüsszelben.
Nyitókép: HANS PUNZ / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
„Ideje lenne a showműsort is háttérbe helyezni, és az ország, a nemzet ügyeivel foglalkozni” – vélekedett Hal Melinda az elmúlt napok közéleti történéseiről.
Ebbe pedig nagyon jól illeszkedik a jobboldal helyzetének értékelése, jövőjének meghatározása az április 12-i választás teremtette eddig sok szempontból ismeretlen helyzetben.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
Sosem látott LMBTQ-propaganda zajlik Nyugaton, de szerintük ez nem elég. Sőt.
„Kilépésem legfőbb indokai személyi és szervezeti okok, melyek szkeptikussá tesznek a párt megújulását illetően” – fogalmazott Csach Gábor.
A munkáspárti elképzelések hideg fogadtatásra találtak a kontinensen.
Finnország és Azerbajdzsán lesz az ellenfél.
