Meglepő fejlemény: egy letartóztatás miatt tovább durvulhat a Kína–Amerika viszony

2025. október 12. 14:57

Pénteken tartóztatták le azt az evangéliumi keresztény lelkészt, aki egy, a kínai állam által betiltott, negyven városban működő gyülekezethálózatot vezetett.

2025. október 12. 14:57
FRED DUFOUR / AFP

A kínai hatóságok erős nyomása ellenére Ezra Jin évekig kitartóan építette az ország egyik legnagyobb „földalatti keresztény egyházát” – a kínai állam által nem jóváhagyott egyházat, amelynek országszerte 40 városban vannak házi gyülekezetei. Az általa vezetett online imacsoportok volt, hogy 10 ezer embert is számláltak – számolt be a Wall Street Journal. 

Még azután is, hogy felesége az Egyesült Államokba költözött, hogy biztonságban legyen három gyermekükkel – akik mind amerikai állampolgárok –, Jin Kínában maradt, hogy vezesse a Zion Gyülekezetet, tudatában annak, hogy milyen kockázatokkal jár ez. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Ott vannak az ukránok a Tiszában, a Tisza eltörölné a védett benzinárat – itt az új Mesterterv

Ott vannak az ukránok a Tiszában, a Tisza eltörölné a védett benzinárat – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

„A nyájának szüksége volt rá” – mondta 31 éves lánya, Grace Jin Drexel, aki az amerikai szenátus munkatársaként dolgozik és Washington közelében él.

A lelkész letartóztatása valamint a Zion Gyülkezethez kapcsolódó több mint 20 másik személy őrizetbe vétele és eltűnése azt jelzi a kínai hatóságok bekeményítenek a keresztényekkel szemben.

Trump nem fog örülni

Jin családján keresztül fennálló kapcsolata az Egyesült Államokkal tovább bonyolítja az amerikai-kínai kapcsolatokat, alig néhány héttel azelőtt, hogy Trump elnök és a kínai vezető, Hszi Csin-ping találkozhatnak, így 

a lelkész potenciális alkupozícióvá válik a kétoldalú tárgyalásokon.

A két ország közötti kereskedelmi feszültségek az elmúlt napokban felvetették a kérdést, hogy a Trump-Hszi csúcstalálkozó meg fog-e valósulni.

Vasárnapig nem volt ismert, hogy a hatóságok hivatalosan vádat emeltek-e Jin ellen. A kínai közbiztonsági minisztérium nem reagált a WSJ kommentárkérésre.

Üldözés és börtön

Sean Long, a Zion Gyülekezet amerikai lelkésze elmondta, hogy a gyülekezet arra számít, hogy Jint illegális vallási információk online terjesztésével fogják vádolni, és a családtagok felkészültek egy hosszú börtönbüntetés lehetőségére.

„Félnek a férjem befolyásától” 

– mondta Jin felesége, Chunli Liu egy videóinterjúban. Liu kínai állampolgár, két gyermeke amerikai, mivel az Egyesült Államokban születtek, míg lánya, Grace, házasság révén honosított.

Bob Fu, az Egyesült Államokban működő ChinaAid Association alapítója, egy nonprofit szervezet, amely a vallásszabadságot támogatja Kínában, azt mondta, hogy a legutóbbi fellépés „a legszélesebb körű és legjobban koordinált üldözési hullám” volt az elmúlt több mint négy évtizedben az olyan egyházak ellen, mint Jiné.

A kínai állampolgárok Peking általi üldözése már korábban is feszültséget okozott az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokban.

2012-ben Chen Guangcheng vak jogvédő aktivista megszökött a de facto házi őrizetből, és védelmet kért az Egyesült Államok pekingi nagykövetségén, ami diplomáciai válságot váltott ki, és végül oda vezetett, hogy Chennek engedélyezték az Egyesült Államokba költözést. Az amerikai nagykövetség Pekingben nem nyilatkozott azonnal az ügyről.

Az 56 éves Jin a 1989-es tiananmeni tüntetések után tért át a kereszténységre. Az idő múlásával egyre inkább ellenezte az állam vallási korlátozásait, és 2007-ben Pekingben megalapította a Zion Gyülekezetet, amely egyik a sok nem regisztrált egyház közül, amelyeket gyakran „házi egyházaknak” vagy „földalatti egyházaknak” neveznek, és amelyek népszerűsége országszerte rohamosan nő.

„A vallásos hitünk olyan, mint az éhes embereknek az étel iránti igényük” – mondta Jin a The Wall Street Journalnak 2011-ben. „A kormánynak nincs joga eldönteni, hogy mit eszel, és hogy egyél-e vagy sem.”

Hivatalosan a kommunista párt ateista, és Kínában csak az állam által jóváhagyott egyházak legálisak. Az elmúlt években azonban a kínai illegális egyházak tagságát több millió emberre becsülték. 

Hszi alatt fokozódott a tiltott egyházak elleni fellépés – írja az amerikai lap cikke. A Zion Gyülekezetet 2018-ban razziázták, és pekingi központját bezárták. Jin és a többi vezető egyre inkább az internetre helyezte át tevékenységét, miközben több mint 100 kisebb méretű ágat hozott létre az országban. 

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Ott vannak az ukránok a Tiszában, a Tisza eltörölné a védett benzinárat – itt az új Mesterterv

Ott vannak az ukránok a Tiszában, a Tisza eltörölné a védett benzinárat – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nasi12
2025. október 12. 23:05
Kínâban amerikai központú keresztény egyházak is müködnek szabadon. Valami más is lehet e betiltás mögött.
Válasz erre
0
1
2025. október 12. 19:37 Szerkesztve
Trüpéma -> Himiko 2025. október 12. 17:26 "Erre semmilyen bizonyítékod sincs, csak olvastál egy cikket és kész. Miért is kellene annyira szeretniük keresztényeknek az ateista állampártot? Te annyira szeretted Kádárt, meg Biszku Bélát?" válaszom megint eltűnt, így ide beillesztem: Nem kell bizonyíték, csak azt kell megnézni melyik média fújja fel az ügyet. A nyugati országokban hol látod, hogy értéknek számít ma a keresztény vallás? Kínában pedig pont most lett fontos. megosztok veled még egy támogatási formát, melyet az amerikai parlament 1,5 MDollár értékben hagyott jóvá: Voice of America (VOA) és Radio Free Asia (RFA), Nemzeti Demokrácia Alap (National Endowment for Democracy - NED) ezek is hozzá jönnének, de több ezer soros lenne a komment.
Válasz erre
1
0
Himiko
2025. október 12. 18:16
Mindig szörnyülködöm mikor ennyi megvezetett birkát látok akik a nyugati médián nevelkedtek, és csak annyit tudnak állandóan felböfögni, hogy diktatúra. Kérdésem hozzájuk hány demokratikus országot tudnak felsorolni akik a második világháború után gazdaságilag meg tudtak erősödni ? Válaszom amerikai előretolt előőrsök: Izrael/muszlim, Dél Korea/Kína Egy Kína népességével rendelkező országot 30-50 év leforgása alatt, csak diktatúrával lehet vezető gazdasággá formálni a világ jelenlegi működése alapján. A demokratikus berendezkedés azért kell, mert korrumpálható. Sajtó szabadság, azért kell, mert egy ország népessége egymás ellen fordítható, és megvezethető. Csak amerikai bábvezetésű államokban van demokrácia, akik hajlandóak kiszolgáltatni az országot a külföldi tőkének.
Válasz erre
1
1
llnnhegyi
2025. október 12. 17:33
TRUMP nudli Kína belügyében.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!