Trump mindkét kabinetjébe sok olyan személyt választott, akik nem a poltikából érkeztek, hanem az üzleti világból. Az egyik ilyen személy Jason Greenblatt volt, aki az első adminisztráció során sikeres közel-keleti megbízottként szolgált, aki fontos szerepet játszott az Ábrahám-egyezmények megkötésében. Interjú.
Jason Greenblatt karrierje nagyrészét sikeres new yorki ügyvédként töltötte és közel 25 éven át dolgozott a Trump családnak. 2016-ban azonban a világ és Amerika meglepetésére is megválasztották a főnökét elnöknek. Donald Trumpnak számtalan kormányzati állást kellett betöltenie, és tömegek kopogtattak a különböző pozíciókért. Trump az első adminisztrációja során még nem látta át a rendszert, és sok olyan embert is kinevezett, akik később ezt arra használták, hogy szivárogtassanak vagy szabotálják őt. Éppen ezért Trump sok esetben szerepet osztott olyan politikai életen kivülálló embereknek, akiket személyesen ismert és akikben megbízott. Ilyen volt Jason Greenblatt is, aki Trumpot Izraellel kapcsolatos üzleti kérdésekben tanácsolta majd 2017-ben közel-keleti biztos és főtárgyaló szerepet kapott. Fontos szerepet töltött be az első adminisztráció egyik legnagyobb sikerének az Ábrahám-egyezmények megkötésében. Greenblatt 2019-ben távozott a pozíciójából és azóta a Abraham Venture LCC vezetője.
Jason Greenblatt a Pro-Israel Summit alkalmából érkezett Budapestre, amelyet az Alapjogokért Központ rendezett. A Trump adminisztráció korábbi tagjával a beszéde után készítettünk interjú. Az amerikai ügyvédnek mind édesapja Max, mind édesanyja Vera is Magyarországon született. Apja családja még a deportálások előtt el tudott menekülni az országból, míg debreceni születésű édesanyja Budapesten élte túl a holokausztot. Az édesanyja 1956-ban hagyta el az országot és Amerikába emigrált a családjával. Greenblatt az interjúnk előtt elmondta: néhány éve ő maga személyesen is ellátogatott Debrecenbe és megnézte a lakást, ahol az édesanyja élt.
Ezt is ajánljuk a témában
Budapesten került sor a harmadik Pro-Israel Summitra, ahol a felszólalók Izrael és Magyarország szövetségéről, a közel-keleti békéről, és az iszlamista kihívásról beszéltek. Beszámoló.
Jason Greenblatt több, mint 20 éven át dolgozott Trumpnak, ahol egészen a jogi igazgató pozícióig küzdötte fel magát. Nagyon pozitívan emlékezett vissza erre a két évtizedre. „Csodálatos munkám volt, csodálatos embernek és csodálatos családnak dolgoztam, imádtam mindazt, amit csináltam. Aztán egy napon ő úgy döntött, hogy elindul az elnökválasztáson” – mesélte. Elmondta: felmerült ugyan benne és a feleségében, hogy esetleg felkérhetik valami pozícióra, de aztán elhessegették ezt.
„A kampány alatt a feleségemmel nagyon gyakran néztünk egymásra. Azt mondtuk: Hű, ha nyer, és megkér, hogy csatlakozz hozzá a Fehér Házban, akkor el kell menned?« Én azt mondtam: »Nem, én nem vagyok alkalmas Washingtonra és a diplomáciára.«
De ő nyert, és megkért, hogy csatlakozzak hozzá, és amikor megkért, azt kérte, hogy dolgozzak az USA-Izrael kapcsolatokon, az USA-arab kapcsolatokon, az izraeli-palesztin konfliktuson. Hogyan lehetne nemet mondani erre?
Szóval ez tényleg egy rendkívüli, hihetetlen áldás és megtiszteltetés volt, hogy ezt megtehettem” – mesélte el kinevezésével kapcsolatos történetét.
Trump egyik érdekes újítása volt, hogy fontos diplomáciai pozíciókra ügyvédeket nevezett ki, akiknek inkább személyes kötődésük volt az adott területhez. Az gyakran előfordul, hogy fontos donoroknak nagyköveti kinevezéssel hálálják meg a támogatásukat, de világvezetőkkel, vagy akár ellenséges országok politikusaihoz legtöbbször tapasztalt karrier diplomatákat küldenek.
Jason Greenblatt elmondta: azért működik ez a módszer az adminisztrációnak, mert Trump is olyan politikus, aki igazából nem poltikus. Beszélt Trump stílusáról is, ami szerinte attól különleges, hogy képes az emberek nyelvére lefordítani a politikai problémákat.
„Trump nagyon nem diplomata, és nagyon nem politikus. Ez nem jelenti azt, hogy nem tud diplomatikusan beszélni. Tud, bár sokszor nem beszél diplomatikusan. Ez nem jelenti azt, hogy nem érti a politikát. És egyértelműen második ciklusában sokkal jobban érti a washingtoni és a világpolitikát, mint az első ciklusában” – mondta Greenblatt.
A korábbi főtárgyaló arra is rávilágított: Trump abban különlbözik a hagyományos politikusoktól, hogy ő a nemzetközi tárgyalások során nem kertel, hanem egyenesen megmondja, hogy mit gondol és mit szeretne.
„De ez működik, mert bárki, akinek van esze, felismeri, hogy ha nem mondja el az igazat, egyszerű és érthető nyelven, hanem csak szép szavakat sorol, akkor valóban nem ér el előrelépést. Az, hogy ő a dolgokról úgy beszél, ahogy azok tényleg vannak, még nem jelenti azt, hogy előrelépést is fog elérni, de sokkal nagyobb esélye van az előrelépésre, ha őszintén beszél” – magyarázta az elnök filozófiáját az üzletember.
Az Ábrahám-egyezmények az első adminisztráció nagy sikere volt: Trump elérte, hogy a legnagyobb olaj országok, mint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein normalizálják a kapcsolataikat Izraellel. Bár ezek az országok nem álltak háborúban Izraellel, de a zsidó állam alapítása óta az arab nemzetek nagyrészt nem ápoltak sem diplomáciai, sem gazdasági kapcsolatokat az országgal. A Trump féle újítás az volt, hogy az üzlettel kötötte össze a diplomáciát: az arab nemzetek gazdasági érdeke legyen az, hogy jó kapcsolatot ápoljanak Izraellel.
„Összehozott olyan országokat, amelyek technikailag nem álltak háborúban egymással, de mégsem voltak közöttük semmiféle kapcsolatok, csak néhány dolog zajlott csendben a háttérben. Ezek az országok felismerték, hogy Izraellel és Amerikával való együttműködés a legjobb megoldás országuk számára és a jövőjük szempontjából” – jelentette ki Jason Greenblatt. Arra is rámutatott, hogy október 7. óta ugyan több arab ország is olyan nyilatkozatokat tett, amikkel nem ért egyet, de nagyon fontos, hogy ennek ellenére nem mondták fel az Ábrahám-egyezmények. Elmondta: nagy kihívást jelent, hogy újabb országok csatlakozzanak az egyezményekhez. „Szerintem ez nagy kihívás lesz
egy dolgot megtanultam a Trumpnak végzett 23 év alatt. Soha ne fogadj Trump ellen”
– jelentette ki.
Donald Trump béketörekvéseiről elmondta: az arab országokkal való normalizációra nagyobb esély van, mint az izraeli-palesztin békekötésre. Szerinte a kettőt külön kell kezelni.
„Nem lepne meg, ha sikerülne Trumpnak létrehoznia az Ábrahám-megállapodáshoz hasonló megállapodásokat, még akkor is, ha a Gázával kapcsolatos 20 pontos terv még kidolgozás alatt áll. Nem hiszem, hogy össze kell kapcsolni őket. Jobb lenne, ha egyszerre tudná megoldani az egészet, de ahogyan az első Ábrahám-megállapodások megkötésekor sem sikerült megoldania az izraeli-palesztin békét, úgy most is ugyanez a szabály érvényesülhet.
Elég nagy esélyt adok annak, hogy több ország is csatlakozik az Ábrahám-egyezményekhez hasonló megállapodásokhoz”
– mondta Greenblatt.
Azonban a palesztin-izraeli konfltiktus ennél bonyolultabb, és ezt ő maga is tapasztalta, hiszen személyesen is tárgyalt a Palesztin Hatóság vezetőivel.
„A gázai helyzet más, mert a kérdés az, hogy a Hamász valóban hajlandó-e feladni létezésének alapját. Létezésének alapja az, hogy elpusztítsa a zsidó államot, és létrehozza azt, amit én nem is szeretek palesztin államnak nevezni, de használjuk ezt a szót egy pillanatra. Ez nem az a palesztin állam, amelyről most Franciaország vagy az Egyesült Királyság azt gondolta, hogy elismeri. Ez nem egy békés állam, és nem hoz jó dolgokat a palesztinoknak. Úgy gondolom, hogy még sok munka van hátra a 20 pontos tervvel kapcsolatban. Minden elismerésem az övék, hogy eljutottak idáig. És tudom, hogy nagyon keményen fognak dolgozni, hogy ez megvalósuljon.
Csak nem vagyok biztos benne, hogy a terv legfontosabb részeit valóban működőképessé tudják tenni.”
Az egykori főtárgyaló szerint Steve Witkoff és Jared Kushner is jó munkát végzett az egyezmény tárgyalásakor, de nem könnyű azt átvinni.
Végezetül megkérdeztük Jason Greenblattet, hogy mit gondol, vajon miért foglalkozik Trump ennyire kiemelten a közel-keleti békével, hiszen első adminisztrációjának és másodiknak is kiemelt ügye volt ez.
„Először is a közel-keleti instabilitás problémát jelent Amerikának és az egész világnak. De másrészt, mint embert, Trumpot mindig is érdekelték a közel-keleti események, mindig is Izrael nagy támogatója volt, és szoros kapcsolatban áll néhány arab országgal. Szereti megoldani a problémákat, és ha eltekintünk az orosz-ukrán háborútól, szerintem nincs fontosabb konfliktus, amelyet meg kellene oldani mint ez” – mondta Jason Greenblatt.
Nyitókép: JAAFAR ASHTIYEH / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Senki nem akarja lefegyverezni a Hamászt, a terroristák viszont nem fogják önként feladni a fegyvereiket.
***
Az Aszad-rendszer megbuktatása nem hozta el a kívánt békét és nyugalmat Szíriába. Az elmúlt egy évben közel félmillióan menekültek el az országból.
Megszólalt Benjamin Netanjahu fia.
Az Amerikai Egyesült Államok több nukleáris fegyverrel rendelkezik, mint bármelyik másik ország.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
„Brüsszel után, Amerika előtt. Meló van bőven!”– posztolta a szerdai kormányülésről a miniszterelnök.
Erre kevesen számítottak.
Ha megvalósul a terv, annak a multik nem fognak örülni.
Másfél évnyi ostrom után a muszlim terrorista csoport elfoglalta a szudáni Dárfúr városát, egy kórházban több száz embert mészároltak le.
