Nem lesz béke Gázában, amíg iszlamisták uralják az övezetet

Donald Trump meghirdette az örök békét a Közel-Keleten, azonban egyelőre csak „törékeny békéről” lehet beszélni. Az amerikai tervnek az első fontos lépései teljesültek eddig: hazatértek a túszok, az IDF visszahúzódott, de a megegyezés további pontjainak megvalósulása ugyanolyan kérdéses, mint amilyen az aláírás napján volt. 

Lefegyverzés dilemma 

A Trump-adminisztráció és a régió Izraellel barátságtalan, de nem ellenséges szereplői által támogatott 20 pontos terv nem megvalósítható addig, amíg a Hamász uralkodik az övezet felett. 

Michael Doran amerikai biztonságpolitikai szakértő a Tablet magazin podcastjében elmondta: ez egyértelműen üzenet értékű, ezzel jelzik, hogy ők az övezet urai, és egyben üzennek az arab országoknak is mi lenne a békefenntartókkal. 

A másik Izrael által már ismert taktikája a Hamásznak az időhúzás: ez az igazi oka annak, hogy a szervezet azt állítja, hogy „nem találja az izraeli túszok holttesteit”. Fontos megjegyezni, hogy ha valóban nem követte volna nyomon a Hamász az izraeli túszokat, akkor a porig rombolt Gázában soha nem találnák meg a már sok esetben két éve temetetlen holttesteket. 

A Hamasz erőszakos leszerelésére egyetlen szereplő lenne képes: Izrael. Azonban két év háború után az IDF vonakodna beküldeni a katonáit, egy sok ember életét követelő akcióba. Ráadásul nagy kérdés, hogy az arab országok, akiknek Amerika megnyerte a támogatását hogyan fogadnák, ha ilyen hamar kiújulnának a harcok. Mike Doran megjegyezte: 

Abdullah jordán király már közölte a BBC-vel: csakis békefenntartókat fognak az arab nemzetek Gázába küldeni, olyan erőről szó sem lehet, amely képes a fegyveres fellépésre. „Mi a biztonsági erők feladata Gázában? Reméljük, hogy békefenntartás, mert ha béketeremtésről van szó, akkor senki sem akar majd belekezdeni” – jelentette ki az uralkodó. „A békefenntartás azt jelenti, hogy ott ülsz és támogatod a helyi rendőrséget, a palesztinokat, akiket Jordánia és Egyiptom nagy számban hajlandó kiképezni, de ez időbe telik. Ha fegyverekkel járőrözünk Gázában, az nem olyan helyzet, amelybe bármelyik ország is be akarna avatkozni.”

Izraelnek van már tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha egy ellenségét felszólítják, hogy fegyverkezzen le. A 2006-os libanoni háború után az ENSZ BT 1701-es határozata kimondta: a Hezbollah teljes leszerelése szükséges ahhoz, hogy végelgesen lezárható legyen a konfliktus. Ez azonban nem történt meg, és Izraelnek végül 2024-ben be kellett vonulnia Libanonba, hogy visszatolja a Hezbollah vonalait, és éveken át tartó Moszad tervezésre volt szükség, hogy a csipogó akcióval kiiktassák a terrorszervezet tisztjeit. 

Amerikai nyomás és naivitás 

A Trump-adminsztráció több tagja járt az elmúlt hetekben Izraelben, és az a kabinet kommunikációja, mintha Izraelen múlna, hogy a tűzszünet ne omoljon össze. Ráadásul az amerikaiak arról beszélnek, hogy majd az arabok lesznek azok akik biztosítják, hogy a Hamász letegye a fegyvereit. Jonathan S. Tobin, a JNS alapító főszerkesztője egy elemzésben arról írt, hogy az amerikaiak úgy tesznek, mintha azzal, hogy Trump kimondta, hogy „örök béke”, ezzel megváltoztatta a terepen a realitást. Megjegyzi: az amerikaiak még mindig arról beszélnek, hogy egy különböző muszlim és arab országok kontingenseiből álló nemzetközi biztonsági erő majd az ENSZ támogatásával részt vesz a lefegyverzésben. 

– írja Tobin. 

Trump már többször megfenyegette a Hamászt, hogyha nem hajlandóak önként megszabadulni a fegyvereiktől, akkor majd Izrael beavatkozik. Csakhogy ez azonnal azt jelentené, hogy valóban felrobban a tűzszüneti folyamat. 

Az amerikaiak által kijelölt út a következő 5 pontból állt: 

1. az összes túsz visszatérése
2. a fegyverek eltávolítása
3. a Hamász kiűzése
4. a biztonsági határ tiszteletben tartása 
5. a hosszú távú deradikalizáció

Ez azonban elakadhat már a második pontnál, ami szorosan összekapcsolódik a harmadik ponttal. Másrészt az is nagy kérdés, hogy akar-e a palesztin lakosság többsége békében együtt élni zsidó szomszédaival. A Hamász elvesztheti Gáza vezetését, de a lassan nyolcvan éve dédelgetett gyűlölet nem megy velük. Az arab-izraeli háborúk befejezéséhez is az kellett, hogy Egyiptom úgy döntsön: elfogadják, hogy nem tudják elpusztítani a zsidó államot, ezért feladják ezt a törekvésüket. 

A legoptimistább szakértők abban bíznak, hogy a Hamász annyira legyengült, hogy nem tud visszaerősödni, és mivel Izrael gyakorlatilag körbekerítette az övezetet, ezért bármikor vissza tud menni, és fel tud lépni a terroristák ellen. Ez azonban szembe mehet az amerikai tervvel. 

„Nagyon erős BÉKE van a Közel-Keleten, és úgy gondolom, hogy jó esély van arra, hogy ez ÖRÖKKÉVALÓ legyen” – írta Trump szombaton a közösségi oldalán. „A Hamásznak gyorsan el kell kezdenie a halott túszok, köztük két amerikai állampolgár holttestének visszaszállítását, különben a ebben a NAGYSZERŰ BÉKÉBEN részt vevő többi ország intézkedni fog” – tette hozzá Trump. 

Az IDF-nek a múlt héten többször fel kellett lépnie a terroristák ellen, ezt aztonban az amerikaiak úgy kommunikálták, hogy ez nem jelenti a tűzszünet végén. 

Egyiptomban alig két hete nagy ígéretek hangoztak el: „Üdvözöljük a Gázai övezetben elért átfogó és tartós béke megállapodások létrehozásában elért előrelépéseket, valamint Izrael és regionális szomszédai közötti baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Ígéretet teszünk, hogy közösen fogunk dolgozni ennek a hagyománynak a megvalósításán és fenntartásán, megteremtve azokat az intézményi alapokat, amelyekre a jövő generációi békében együtt építhetik jövőjüket”– olvasható a nemrég aláírt egyiptomi dokumentumban. Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlatban miként fog vagy egyáltalán meg tud-e valósulni. Egyelőre félő, hogy a jelenlegi tűzszünet sem lesz „örök”, nemhogy a béke. 

Nyitókép: Eyad BABA / AFP

***