Orbán szövetségese diadalmaskodhat, ráadásul Babiš még a kisebbik rossz Brüsszelnek – szakértő a Mandinernek!

A közvélemény-kutatások szerint Andrej Babiš ANO-ja vágtat az élen, azonban, mint lapunknak korábban a volt cseh miniszterelnök elmondta, a választók jellemzően az utolsó percekben döntenek. Egy biztos: a jelenlegi, Petr Fiala-féle SPOLU-kormánykoalíció nagyon nem kedvez a V4-eknek és általában a cseh-magyar kormányközi kapcsolatoknak, ámde egy ANO-vezette kormánykoalíció sem jelentene automatikus és azonnali javulást e téren.

A cseh választási rendszer is kicsit hasonló a szlovákhoz abból a szempontból, hogy sok kisebb párt van, ami a parlamenti küszöb környékén billeg, ami mandátumkiosztás szempontjából is érdekes; ezért aztán az előrejelzések nem mindig megbízhatóak, és „nagy valószínűséggel most is lesz valami teljesen váratlan” – ezt Tokár Géza, a cseh politikát szoros figyelemmel követő felvidéki politológus mondja lapunknak.

Szerinte két dolog biztos:

• az ANO nyeri a választást, de nem szerez egymaga többséget 
• a SPOLU elveszíti a választást, és egészen biztosan ellenzékbe szorul

Az igazi kérdés tehát az, hogy elég lesz-e egyetlen koalíciós partner Andrej Babiš pártjának a kormányalakításhoz, vagy kénytelen lesz még valakivel összebútorozni – s ha igen, az milyen konstelláció szerint történik?

Az a másik biztos pont, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, a SPOLU ellenzékbe fog szorulni – 

A fenti két erőközpont – amiből a SPOLU igazából kis, nyugatbarát, de inkább jobboldalinak mondható pártok szövetsége, kiegészülve a STAN-nal meg a kalózok, akik baloldaliak – mellett 

Ezen belül is a szélsőbal, ami ugyanakkor nacionalista, ez az Elég volt! a Stačilo nevű formáció, és a szélsőjobb, ami egy bevándorlásellenes párt egy félig japán bevándorló származású vezetővel, Tomio Okamurával. Idetartozik még az egészen furcsa „Motoristák”, egy különös, rendszerellenes párt, amely a zöldítés ellenében a belsőégésű motorok mellett tör lándzsát,

„Nem túl kellemes társaság, de nélkülük nem lenne meg se az ANO-nak, se a SPOLU-nak a többsége” – emeli ki Tokár.

Cseh választás, csehül állás

A közhangulat egyébként sokkal rosszabb, mint az ország valós állapota – foglalja össze az átlagemberek percepcióit a szakértő, kiemelve, hogy ez nem igazán kedvez a jelenlegi kormánykoalíciónak, amellyel szemben éles kritikákat fogalmaznak meg. Jelesül

• nem ért az ország kormányzásához
• nem törődik a gazdasági problémákkal
• nem törődik az emberek gondjaival,

Erre az ANO értelemszerűen rájátszik, az ő ajánlata egy emberbarátibb, a lakosság érdekeit előtérbe helyező csomagot akar.

„A cseh választást főleg a belpolitikai, gazdasági témák uralják, mint a lakhatási helyzet, drága energia, infláció” – mutat rá. Brüsszel és a migránsok sincsenek fő fókuszban.

A csehországi választási rendszer nem országos listára hanem területi listákból áll, így nem tudnak nyerni azok akik csak Prágára koncentrálnának, az ANO is azért kiugróan népszerű, mert a választási rendszer az díjazza azokat a pártokat, amik erősek a régiókban és és az ANO kimondottan népszerű az iparosodás vesztesei, lerobbanó iparvárosok és a perifériára szorultak körében.

Mindeközben a V4-eken belül a cseh mutatók nem kiemelten rosszak – ugyanez volt a helyzet 2021-bem is, de a csehek Babišék kormányát is leszavazták 2021-ben, noha a gazdaságmodellje a covid alatt tényleg működött. Más helyzet, hogy a SPOLU a megszorítások végének ígéretével került kormányra, amit nem léptek meg, amíg nem volt nagyon muszáj, de végül mégis meglépték, és „az emberek ezt nem felejtik el nekik”.

Babišt közelebb érzik magukhoz

Érdemes azt is hozzátenni, hogy „Babišt sokkal emberközelibbnek érzik, a megnyilvánulásaival, a modorosságával, mint a Fiala-kormány tagjait, ami a nép nem kis részében elitista társaságnak tűnt, ami egymással is veszekszik, nem is csinál semmit, ráadásul még idézőjelben még a köznépet is jól lenézik, van ennek egy nagyon rossz, technokrata aurája az egésznek”. 

– összegzi, hozzáfűzve:

Ez nagyobb baj, mint az előző rész, vagyis nem az a gondja velük az embereknek, hogy „brüsszeliták”, hanem hogy magukra hagyja őket.

Babiš egyébként sokban hasonló retorikát alkalmaz, mint a szomszédos Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico: bár kiáll a nyugati szövetségesek mellett, de vannak saját érdekei is az országnak, és ezt kell elsősorban figyelembe venni.

„Azt a képet alakítja ki magáról, hogy ő a racionális politikus, aki üzletember, tehát tudja, hogy mi kell egy sikeres országhoz úgy, mint egy sikeres cégnek a vezetéséhez, és hogy ehhez bizony egyet kell sokszor olyanokkal is, akikkel lehet, hogy nem vagyunk egy hullámhosszat”

üzen ezzel Kína és Oroszország felé.

A V4 ismét nagy lesz

Babiš várható győzelme magyar szempontból mindenképpen jót fog tenni a magyar-cseh és a V4-es viszonyoknak is Tokár szerint. A szakértő kifejti: az összes potenciális koalíciós partner egyébként keményvonalasabb kritikus az ANO elnökénél, az SPD például néháyn éve még az EU-ból és a NATO-ból is kivezette volna Csehországot. 

 „Ezt a sarkos álláspontot szerintem fel fogják adni a koalíciós képesség kedvéért, vagy elkenik valahogy” – vélekedik a szakértő. Ugyanakkor van itt egy érdekes pomt, ugyanis

ami azért okozhat itt gondokat, vagyis Brüsszel is akkor már inkább befejezi Babiš kritizálását és együttműködik. 

Közben persze a pártelnök, valószínűleg leendő miniszterelnök is kemény dió lesz – amióta belépett a Patrióták frakciójába, ő is élesebben kritizálja az uniós bürokráciát és erőltetett gleichstaltolást, mint valaha.

Ugyanez igaz a V4-ekre is. A visegrádi országok dinamikájában is – szerencsés – változás következne be, hiszen, mint Tokár kiemeli, a V4-ek eddig 2-2 felállásban működtek általában; egy 2023-ig lengyel-magyar versus cseh-szlovák szövetséget jelentett, most meg magyar-szlovák és cseh-lengyel páros áll egymással szemben. Babiš győzelme ezt 3-1 állásra billentené, jóllehet, Lengyelország egyedül nagyobb, mind népességében, mind gazdaságában a másik háromnál, de egy-egy találkozón azért érvényesülne a számbeli fölény.

– összegzi Tokár.

Nyitókép forrása: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán