Zelenszkij vakarhatja a fejét: kiderült, hogy trükköztek a fegyverekkel Ukrajnában (FOTÓ)

Újabb visszaélésre derült fény az ukránoknál az állami közbeszerzések területén, ezúttal a hadsereg számára beszerzett fegyverek ügyében.

A jövő a patriótáké, erről meg vagyok győződve – mondja Andrej Babiš. A volt cseh miniszterelnökkel a CPAC Hungaryn beszélgettünk a politikába való visszatéréséről, Ukrajna helyzetéről és arról, miben mutat példát Magyarország.
Andrej Babiš
1954-ben született Pozsonyban, az ottani gazdaságtudományi főiskolán diplomázott. Üzletemberként hamar sikeres lett. 1993-ban megalapította az Agrofertet, amely Csehország legnagyobb agrár-élelmiszeripari cége. 2011-ben beszállt a politikába, létrehozta az Elégedetlen Polgárok Akciója nevű tömörülést. A következő évben a szervezet párttá vált, a 2013-as választáson a második helyen végzett, s a szociáldemokratákkal és a kereszténydemokratákkal része volt a kormánynak. Babiš megkapta a pénzügyi tárcát, s 2016-ban az év pénzügyminiszterévé választották, mint aki a legtöbbet tette az európai gazdaság fejlesztéséért. 2017 és 2021 között Csehország miniszterelnöke volt. Pártja a közelmúltban átlépett az Európai Parlament Újítsuk Meg Európát frakciójából a Patrióták Európáért csoportba. Nős, négy gyermek édesapja.
A közvélemény-kutatások szerint nemcsak az egykori, hanem a leendő cseh miniszterelnökkel is beszélek. Vagy még ne mondjak ilyet?
A választás októberben lesz, és a szavazók 30 százaléka jellemzően az utolsó héten dönt. Az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) körülbelül 30 százalékon áll, de ez semmit nem garantál. 2021-ben egy másik párt hasonlóan állt, mégis csak 15 százalékot ért el. Semmi nem biztos. Mi azt mondjuk a választóknak: ha az ANO-ra szavaznak, számít a voksuk. Bent leszünk a parlamentben, talán a kormányban is. A mostani koalíció öt egymással összeegyeztethetetlen pártból áll – többek között a Kalózpártból, a kereszténydemokratákból meg a jobboldalinak nevezett Polgári Demokrata Pártból. Őket egyetlen cél hozta össze: hogy megállítsanak engem. Miért? Mert gyűlölnek, félnek tőlem, és tudják, hogy engem nem lehet megvenni. A teljes programjuk egyetlen tőmondatban összefoglalható: Babiš ellen. Ilyen helyzetben a közvélemény-kutatások nem jelentenek semmit.
Mi lehet a félelmük fő oka?
Az, hogy tudják: ha visszatérek, véget vetek a korrupciónak. Gyűlölöm a korrupciót. Dolgoztatom az embereket, és eredményeket várok. Ahogy Orbán Viktor is mondta a budapesti CPAC-en: Marine Le Pennel, Matteo Salvinivel, Herbert Kickllel együtt engem is folyamatos jogi támadások érnek. Nem véletlenül. Most is bíróságra járok egy tizennyolc évvel ezelőtti hamisítással kapcsolatos ügy miatt – ez abszurd célzott támadás ellenem és a családom ellen, semmi köze a politikához. Az ügyet a legfőbb ügyész indította, akit az igazságügyi miniszter nevezett ki, az a tárcavezető, aki hazudott a nyomozás során. Őt pedig egy olyan politikus nevezte ki, akit közvetlenül kötnek a Dozimetr művelet nyomán kirobbant korrupciós ügyhöz. Most pedig itt az új botrány, a bitcoinügy: az igazságügyi tárca több tíz millió eurót kapott egy elítélt drogdílertől. Ez a jogállamiság szintje nálunk, és Brüsszel emiatt valamiért mégsem aggódik annyira…
Hogyan készülnek a választásra?
Amióta ellenzékben vagyunk, működik az árnyékkormányunk Karel Havlíček vezetésével. Nem csak papíron: hetente üléseznek, elemzik a kabinet döntéseit, javaslatokat tesznek, sajtótájékoztatót tartanak, mintha kormányoznának. Mindig mondtam, hogy nem vagyok profi politikus, sem nagy szónok; menedzser vagyok. Az erősségem a szavakat tettekké formálni. 2014-ben azt mondtuk, építsünk végre autópályát. A minket megelőző kormány csak 800 méternyit épített. Mi 300 kilométert fejeztünk be vagy készítettünk elő. A mostani kormány által ünnepélyesen átadott összes autópálya a mi munkánk eredménye.
Beszédében Orbán Viktor külön kitért arra, hogy keményen harcoltak együtt Brüsszelben.
Igen, különösen az elején, amikor még nem volt uniós tapasztalatom, Orbán Viktor sokat segített. A 2021–2028-as EU-költségvetésről szóló tárgyalásokon – amelyet egyhangúlag kellett jóváhagyni – keményen küzdöttem, hogy pluszforrást szerezzek Csehországnak. Petr Fiala ezt sosem teszi, ő az EU-csúcsokon meg sem szólal. Én hazavittem több mint kétmilliárd eurót az egészségügyre. Fontos projekteket indítottunk el, mint például a nemzeti rákellenes stratégiát és egy nagy pszichiátriai reformot, hiszen a mentális betegségek óriási problémát jelentenek – különösen a koronavírus-járvány után, a digitális világ nyomása mellett. Csehországban alig százhatvan gyerekpszichiáter van. Szerettem volna felépíteni Európa legmodernebb onkológiai kórházát is Prágában. Emellett az oktatásra és a sportra is fókuszáltunk.
Mi az „anti-Babiš-koalíció” fő érve?
A fő üzenet egyszerű: ha Babiš visszajön, Csehország olyan lesz, mint Magyarország vagy Szlovákia. Ezt hajtogatja Fiala. Én azt kérdezem: mi baj van ezzel? Magyarországé Európa legjobb családpolitikája, a GDP 6 százalékát költik rá. Orbán 1,7 százalékot fordít sportra, és világszínvonalú létesítményeket építtetett. Ott voltam az atlétikai világbajnokság megnyitóján a stadionban. A sport fontos.
A családok támogatásában pedig Magyarország egyértelműen az élen jár. Példát kellene venni róla.
Pedig a számok azt mutatják, hogy önöknél nő a népesség.
A születésszám beszakadt, a népességnövekedés egyedüli oka a több százezres ukrán bevándorlás. 2021-ben, abban az évben, amelyben átadtuk a kormányrudat, 111 ezer gyermek született, tavaly csak 84 ezer – a legalacsonyabb szám 1785 óta. A fő ok nem más, mint hogy a csehországi lakhatás a legkevésbé megfizethető Európában. És mit tett ez ellen ez a kormány három és fél év alatt? Semmit, csak a háborúról és Ukrajnáról beszél. Természetesen támogatjuk a háború elől menekülőket, de a mai kormány megfeledkezett a cseh állampolgárokról. Mindent az ukránokra áldoz, és közben megvonta a támogatást a cseh családoktól – adókedvezményeket, bölcsődei férőhelyeket –, sőt még adót is emelt. Ez igazságtalan és fenntarthatatlan.
Gyakran kritizálja a nemzetközi hátterű liberális ngó-kat. Magyarországon egy olyan törvénytervezet van viták kereszttüzében, amely kötelezné a civil szervezeteket és a médiát, hogy feltüntessék, ha külföldi finanszírozást kapnak. Ön hogy látja: minden ngo rossz?
Természetesen nem. A szociális szektorban szükség van rájuk, ahol az állam nem tud jelen lenni, például az idősek otthoni ápolásánál. De mi kormányon nem támogattuk a politikai aktivista ngó-kat – mint amilyen a Transparency International –, amelyek manipulálják a közvéleményt. Hihetetlen, de a szociális tárca például bejelentette: a cseh adófizetőknek támogatniuk kell, hogy az országban élő ukrán nők gyereket vállaljanak, és ezt anyasági támogatással segítjük – konkrétan egy ngo tanácsa alapján. Ez a Člověk v tísni (ember a bajban) nevű szervezet, amely humanitáriusnak mondja magát, de politizál is, a szlovákiai ága pedig Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaihoz köthető. És ne feledkezzünk meg az ngó-k illegális migrációban játszott szerepéről se – ezt sokszor ők szervezik, van olyan szervezet, amely évi 2 millió eurót kap e célra. Ez elfogadhatatlan.
Ha már szó esett az ukránokról: mi a véleménye az ország EU-csatlakozási esélyeiről?
Amikor miniszterelnök voltam, valódi befolyásom volt, és harcoltam azon országokért, amelyek megérdemelnék a csatlakozást. Például Észak-Macedónia: Zoran Zaev miniszterelnök teljesítette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő minden feltételét, még az ország nevét is megváltoztatták. Mégsem történt semmi, még a tárgyalásokat is csak évek múltán indították újra velük. A folyamat akár tizenöt-húsz évig is eltarthat, ez a valóság. Előbb a schengeni rendszert kellene kiegészíteni, kiteljesíteni a Nyugat-Balkánra. Nélküle Schengen hiányos. Mindig mondtam, hogy Európa olyan, mint Asterix és Obelix faluja: a külső határokat meg kell védeni, belül pedig megadni a szabad mozgás jogát. Ukrajna még nem teljesítette a szükséges feltételeket, közel sem. Elfogadhatatlan, hogy soron kívül lépjen be.
Az európai politikusok többsége nem ezt mondja.
Én nem vagyok klasszikus politikus. Ahogy mondtam, üzletember vagyok, menedzser – és őszintén: a legnagyobb hibám volt belépni a politikába. Amikor szóba kerül Ukrajna csatlakozása, csak képmutatást látok. Azok a politikusok, akik ezt szajkózzák, tudják, hogy nem fog megvalósulni. Ukrajnát a Nyugat-Balkánnal azonos mércével kell kezelni – Kijevnek reális célok felé kell haladnia, ez hosszú út, és sok évig eltart.
Mi történne az európai gazdasággal, ha 2030-ig csatlakozna Ukrajna?
Katasztrófa lenne az iparnak. Ukrajna nem felel meg az EU szabályainak, szabványainak, piacainak. Ez a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra is igaz. Egyszerűen nem kivitelezhető a csatlakozás. És legyünk őszinték:
kié most Ukrajna földje? Főleg amerikai befektetőké. Kié az ásványkincs? Szintén az amerikaiaké. Európa hol van ebben? Sehol.
Ezért Ukrajna csatlakozása belátható időn belül nem reális.
E problémák egy része a háború következménye. Lát a mostaninál hatékonyabb uniós politikát a konfliktussal kapcsolatban?
A fő baj, hogy európai vezetők globális problémákról beszélnek, amelyekre nincs ráhatásuk. Az én fókuszom Csehország. EU-tagok vagyunk, NATO-tagok – és igen, reméljük, hogy Donald Trump betartja az ígéretét, és segít lezárni a háborút. Ez az, ami számít. A kormányunk ma tönkreteszi a lakosság, a vállalkozók, a cégek életét – és közben Ukrajnáról és a világpolitikáról beszél. Én ebbe nem szállok be. A külpolitika alapja a valóság. Nem vagyunk nagyhatalom, nem mi formáljuk a NATO-t és az EU-t.
A V4-ben egyre feszültebbek a viszonyok.
Ne is mondja! A Visegrádi Együttműködést azzal a céllal alapította többek közt Václav Havel, hogy elősegítse a regionális együttműködést. Petr Fiala ezt tönkretette. Az első V4-találkozóján azt mondta Orbán Viktornak: „Te Babiš barátja vagy – ezért nem követünk.” Ez az ő magatartása. Tönkrevágta a kapcsolatokat Szlovákiával, Magyarországgal, Ausztriával – még az Egyesült Államokkal is, mert nyíltan támadta Trumpot. Most meg Franciaországgal hadakozik atomerőműügyben. Nem érti a diplomácia működését, hogy a valódi tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a nyilatkozat csak színház. Alkalmatlan a feladatára, nincs meg a szükséges képessége.
Időközben a V4-országok fejlődése tényleg szétvált.
Igen, de például mi kiválóan együttműködtünk Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Remek eredményeket értünk el, különösen az európai zöldmegállapodás kapcsán, ami teljesen másként indult, mint ahogy most kinéz. Amikor én álltam a kormány élén, rendszeresen üzentünk egymásnak, hívtuk egymást. Országaink sokban hasonlók: képzett, dolgos nép, alacsony munkanélküliség, alacsony államadósság, hatalmas potenciál. Nézze meg most Lengyelországot! Korábban mi vezettük a régiót, most ők járnak előttünk – mert a mi kormányunk inkompetens. Politológusok vezetik, akiknek fogalmuk sincs a való világról. Amikor én kormányoztam, ha pénz kellett – például a React-EU programban több mint 1 milliárd euró orvosi felszerelésre –, az illetékes miniszter felhívott, és elmentünk a pénzügyminiszterhez, ő pedig tudta, hogy kötelessége előteremteni a forrást. Ma? Azt mondják, csak a hadseregre és Ukrajnára van pénz, miközben legalizálják egy drogdíler kriptoalapját a kormányfő hallgatólagos jóváhagyásával. Fiala elveszett. Nem a valóságban él, fogalma sincs a kormányzásról.
Lengyelországra visszatérve: mit szól Karol Nawrocki győzelméhez?
Örülök neki. A józan ész győzelme. Szoros volt, nem lesz könnyű dolga, de remélem, erősödni fog a lengyel–cseh viszony. Győzelme egyben üzenet Brüsszelnek is – és ez jó.
Mi az álláspontja az orosz gáz kivonásáról?
Az energia kérdése fizika, logisztika, gazdaság. Mi nem tudjuk ellenőrizni, honnan jön a gáz. Ha nincs EU-embargó, akkor nem lehet nyomon követni, mennyi orosz gáz kerül a cseh rendszerbe. A gáz nem állami kézben van: magánkereskedők veszik, swapokat alkalmaznak.
A Patrióták Európáért-frakció új tagjaként hogyan látja e csoport jövőjét?
A jövő a patriótáké, erről meg vagyok győződve. Harcolunk a zöldmegállapodás ellen, amely tönkreteszi az ipart, versenyképtelenné teszi Európát.
Le akarjuk állítani az illegális migrációt. A szuverén nemzetek Európájáért küzdünk.
Elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanácsnak, ahol választott állam- és kormányfők ülnek, kevesebb hatalma van az EU-ban, mint a meg nem választott bürokratáknak. Csehországban az európai parlamenti választásokon feleannyian vesznek részt, mint a törvényhozásiakon. Az emberek ébredeznek. Látják a rossz bizottsági döntések következményeit a migráció, az energiahelyzet, a szabályozások terén. Erre válasz a Patrióták Európáért.
Amelyre sok küzdelem vár még.
Brüsszelben az EU-s költségvetés lesz a következő csata. Ha tovább növelik a hadi kiadásokat, miközben elhanyagolják az ipart, az infrastruktúrát, a családokat, akkor rossz irányban haladunk.
Nem engedhetjük, hogy Európa csupán fegyvergyár legyen.
Ez az ön véleménye a ReArm programról?
Szkeptikus vagyok. Ha egy ország túl sokat költ a hadseregre, gazdaságilag megfizeti az árát. Tizenöt éve Prágában Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a nukleáris leszerelésről tárgyalt. Most miért nem beszél senki a békéről? Miért nem a diplomácia van az előtérben? Ez a háborús retorika hosszú távon csak gyengíti Európát.
Nyitókép: Alapjogokért Központ