Már az első menetben komoly gyomrost vihetnek be Friedrich Merznek

Szeptember 14-én Észak-Rajna-Vesztfáliában önkormányzati választások lesznek. Németország legnépesebb tartományában nagyjából 13,7 millió polgár dönthet arról, ki kormányozza a településeket. Ez az első komoly megméretettése a Friedrich Merz vezette fekete-vörös (CDU-SPD) szövetségi kormánynak május 6-i hivatalba lépése óta. Bár egy önkormányzati választásról beszélünk, amin a helyi jelölteknek lényegesen nagyobb szerepe van, mint egy parlamenti voksoláson, de így is mérhető lesz a fekete-vörös-koalíció támogatottsága. 

Merz pártja visszaeshet

396 település – köztük 23 nagyváros és 31 járás – lakói vasárnap döntik el a városi és települési önkormányzatok, a körzeti tanácsok és a körzetek képviselőtestületeinek mandátumait. Ugyanakkor szinte minden településen és körzetben polgármester- és helyi önkormányzati választára kerül sor, valamint a Ruhr-vidék regionális szövetségének közgyűlési választásaira – ez a fórum az összes szövetség és körzet számára a Ruhr-vidéken. Amennyiben egyes esetekben második fordulóra kerül sor, azt szeptember 28-án tartják.

A 2020-as önkormányzati választásokkal ellentétben „a zöld témák, mint a fenntarthatóság és a klímavédelem, ugyan továbbra is fontosak, de már nem a központi témák – erről már Norbert Kersting politikai elemző beszélt a Die Zeitnak. Kersting szerint az idei választásokon olyan témák dominálnak, 

• mint a szociális szektorban emelkedő költségek, 
• a megfizethető lakhatás 
• és a lakásépítés. 

A Westdeutscher Rundfunk (WDR) felmérése szerint Észak-Rajna-Vesztfáliában csak 28 százaléka az embereknek elégedett a lakás- és bérleti piaccal. Kersting szerint a közlekedés területén felmerülő kérdések is döntő jelentőségűek. Észak-Rajna-Vesztfália lakói kevesebb autóval közlekedő városokat, kerékpárutak kiépítését és több parkolóhelyet szeretnének. 

Kersting szerint a migráció nem tartozik a központi témák közé, mivel a települések és városok alig rendelkeznek beleszólási joggal a menekültek befogadásába. Csak a külföldiek elszállásolásáról és integrációjáról dönthetnek. A WDR felmérése szerint azonban Észak-Rajna-Vesztfália lakosságának fele elégedetlen ezzel.

Kölnben 1998 óta létezik egy megállapodás, amely kimondja, hogy a pártok csak olyan migrációs témákkal indulhatnak a választási kampányban, amelyek relevánsak a helyi politikában – de nem olyan témákkal, amelyek valójában a szövetségi vagy tartományi politika területéhez tartoznak. A bevándorlásellenes AfD nem tartozik a hét párt (CDU, SPD, Die Linke, FDP, Grüne, Volt, Die Partei) közé, amelyek aláírták a megállapodást, így most szabadon tud ezzel a jól láthatóan égető problémával kampányolni. 

Kersting szerint az, hogy a szövetségi parlamenti választások után az, hogy a kormánypártok veszteségeket szenvednek, szokásos jelenség. Úgy véli, hogy a CDU is kevesebb szavazatot kap majd, mint a 2020-as önkormányzati választásokon. Észak-Rajna-Vesztfáliában ez elsősorban a városokban a Baloldalt (Die Linke) erősítheti. A Zöldek, akik 2020-ban 20 százalékot értek el, idén valószínűleg rosszabb eredményt érnének el. A közvélemény-kutatásokban körülbelül 13 százalékot érnek el.

Rejtélyes AfD-s halálesetek

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, korábban hat AfD-s politikus hunyt el váratlanul az észak-rajna-vesztfáliai választási kampányban.

Hans-Joachim Kind, a kremenhalli jelölt a Welt szerint természetes okból hunyt el, hosszú betegség után. Kind valóban 80 éves volt, ez azonban nem nyugtatja meg azokat, akik furcsállják, hogy egyetlen párt jelöltjei közül ilyen rövid idő alatt már több mint féltucatnyian elhunytak.

A rendőrség szerint nincs jele annak, hogy a hét haláleset bármelyikében idegenkezűség történt volna. Kay Gottschalk, az AfD észak-rajna-vesztfáliai alelnöke kedden szintén azt nyilatkozta, hogy „nincs jele gyilkosságnak vagy bármi hasonlónak”, és hogy néhány elhunytnak „létező egészségügyi problémái” voltak. Gottschalk hozzátette, hogy „természetesen a szükséges érzékenységgel és gondossággal fogjuk kivizsgálni ezeket az eseteket”.

A negyedik haláleset után azonban Alice Weidel, a párt társelnöke az X-en azt írta: „statisztikailag szinte lehetetlen”, hogy ennyi idő alatt hat jelölt is minden előjel nélkül haljon meg. Pauline von Pezold, a Politico újságírója viszont az AfD szavazóit vádolta azzal, hogy „a halálesetek egyre növekvő száma miatt az AfD választói elveszítik bizalmukat a demokráciánkban”.

Rod Dreher az European Conservative oldalán pedig azt írta:

A hatóságoknak nemcsak a szárnyra kapó konteók miatt okoz problémát a halálesetek szaporodása. A választást lebonyolító szervekre ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy új szavazólapokat nyomtassanak – a szavazólapok nyomtatása már nem egyszer „okozott problémát” a választási szerveknek –, és mivel a választások gyorsan közelednek, komoly időbeli korlátokkal szembesülnek.

Az AfD-nek pedig az okoz problémát, hogy az elhunyt jelöltekre leadott levélszavazatok érvénytelenek lesznek.

Nyitókép: Adam BERRY/AFP