„Európa feladta”: végleg kiszolgáltatottá vált a kontinens

„Európa feladta önmagát, az értékeit, gyakorlatilag kiszolgáltatottá vált az illegális bevándorlásnak” – fogalmazott Horváth József.

Állami pénzből fizetnék ki a károsultakat, ami miatt minden adófizető terheit jócskán meg akarják növelni.
Franciaország közismert a károkat okozó zavargásairól, és ezek a zavargások egyre több milliárdba kerülnek az országnak. Sok esetben ezeket a zavargásokat migráns hátterű személyek szítják, akik autókat gyújtanak fel, üzleteket rombolnak le, sőt néha emlékműveket és épületeket is porig égetnek, írja a Remix News.
A megoldás ismét az, hogy a polgárokat terheljék meg a baloldaliak és a „centristák” által okozott óriási káoszért, akik a tömeges bevándorlást támogatták Franciaországba. A Les Echos francia újság szerint
a kormány egy államilag támogatott biztosítási alapot akar létrehozni a zavargásokkal kapcsolatos károk fedezésére,
amelynek értéke körülbelül évi 775 millió euró.
Számos becslés létezik arról, hogy mennyibe kerülnek ezek a zavargások, sokukról a Remix News is részletesen beszámolt, de különböző becslések szerint az összeg meghaladja az évi egymilliárd eurót.
A kormány a természeti katasztrófákra szánt alapokból merítette az ötletet, amelyek olyan események fedezésében segítenek, mint a tüzek és árvizek. Sok természeti katasztrófával ellentétben azonban a zavargások vitathatatlanul megelőzhetők, különösen mivel úgy tűnik, hogy Franciaország robbanásszerűen növekvő migráns népessége táplálja őket.
Mit jelent ez a franciák számára? Ez azt jelenti, hogy
minden franciának kötelező 5 lenne százalékos biztosítási felárat kell fizetnie a „vagyoni kár” szerződésekért. A biztosítóknak 300 millió eurót kellene befizetniük az alapba.
De hogyan lehetne meghatározni a zavargást ahhoz, hogy megtudjuk, vonatkozik-e rá a biztosítási alap kifizetése? Jelenleg két lehetőség van: az egyik az, hogy az állam eseti alapon „zavargást” hirdet, vagy alternatívaként a zavargás egyetlen egyszerű jogi definícióját használja, de ezt a lehetőséget nagyobb valószínűséggel támadják meg a bíróságon.
Romain Dupeyré ügyvéd azt mondta: „Ennek a lehetőségnek az az előnye, hogy eseti alapon véglegesen meghatározza, mi minősül zavargásnak. De mivel a döntést az állam hozza meg, politikai vagy költségvetési megfontolásoktól függhet.”
2023-ban egy videó, amelyben a republikánus szenátusi csoport akkori vezetője, Bruno Retailleau jelenlegi belügyminiszter szerepelt, több mint 1,5 millió megtekintést kapott csak a Twitteren. Azt mondta akkor: egyértelmű, hogy a bevándorlók, beleértve a második és harmadik generációs bevándorló hátterű embereket is, felelősek az országban széles körű pusztítást okozó zavargásokért.
Retailleau-t széles körben bírálják amiatt, hogy jelenlegi belügyminiszterként nem tudta megfékezni a bűnözési és migrációs válságot, de 2023-as szavai sok francia álláspontját tükrözték.
„Ismerjük az okokat és szeretném újra hangsúlyozni őket. Sajnos attól tartok, hogy a kormányt a kudarc politikája kísérti... Ez kettős büntetés a franciáknak, mert fizettek a környékek működéséért, és most újjá kell építeniük, mert a barbárok felgyújtották őket” – mondta korábban.
A politikus akkor egy hétig tartó zavargásra utalt, amely 3000 letartóztatást, több száz megsebesült rendőrt, több ezer gyújtogatást hozott, és egy történelmi nevezetességet, a híres Alcazar Könyvtárat is majdnem porig égette. Egy esetben egy lángoló járművet irányítottak egy polgármester otthonába, kis híján megölve a családját. Azóta is sokszor voltak tömeges zavargások Franciaországban, amelyek közül több is hatalmas károkat okozott.
Fotó: Yves Herman / POOL / AFP