Ostrom alá kerülhet Párizs: máris inog Macron új kormányfőjének széke

Nem indul könnyen Macron frissen kinevezett szövetségesének a miniszterelnöksége. Körülbelül 800 ezer embert várnak a csütörtöki tüntetésekre.

A végéhez közeledik az egész országon végigsöprő szakszervezeti erődemonstráció.
Franciaország gyakorlatilag leállt szeptember 18-án, miután a szakszervezetek megkezdték az előre beharangozott országos sztrájkot és több száz demonstrációt szerveztek Emmanuel Macron elnök és új miniszterelnöke, Sébastien Lecornu költségvetési megszorításai ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem indul könnyen Macron frissen kinevezett szövetségesének a miniszterelnöksége. Körülbelül 800 ezer embert várnak a csütörtöki tüntetésekre.
A Guardian beszámolója szerint a résztvevők száma 600 és 900 ezer között mozgott a belügyminisztérium becslése szerint,
míg a szervezők egymillió főt emlegettek.
A demonstrációkat a legnagyobb francia szakszervezetek, köztük a baloldali CGT és az FSU szervezték, egyértelmű céllal: nyomást gyakorolni az új kormányfőre, hogy álljon el a tervezett megszorításoktól, és kezdjen párbeszédet
Ezt is ajánljuk a témában
Franciaország új miniszterelnököt kapott. Az előző kormányfő kilenc hónap után távozott.
Az emberek dühösek, és elszántak. Ma üzenem Lecornu úrnak: a költségvetésről az utcán kell dönteni”
– fogalmazott Sophie Binet, a CGT vezetője.
A sztrájk következményeként megbénult a közlekedés:
Az iskolákban a tanárok és a menzai dolgozók szüntették be a munkát, több középiskolát pedig a diákok zártak le. Összesen több mint 250 nagyobb felvonulást tartottak az ország különböző városaiban,
A hangulat kezdettől fogva feszült volt:
A belügyminisztérium közlése szerint a nap folyamán több mint 140 embert vettek őrizetbe, közülük 21-et Párizsban, ami tekintettel a tüntetők számára elhanyagolhatónak mondható.
A demonstrációk mögött azonban nem pusztán szakszervezeti érdekek húzódtak meg: a tiltakozók szélesebb társadalmi elégedetlenséget fejeznek ki.
Sylvie, egy közszolgálati dolgozó Créteilből úgy fogalmazott:
Franciaország az egyik utolsó ország, ahol még van valódi társadalombiztosítás és szociális háló, de évről évre erodálják. Mi a közszolgálatban nem a pénzért dolgozunk, hanem mert az embereket akarjuk segíteni. Most viszont bűnbaknak állítanak be minket a magas államadósság miatt, miközben a vállalatoknak adott adókedvezmények szétzilálják a költségvetést.”
Hasonló véleményen volt Guillaume, egy normandiai ifjúságsegítő is:
Minden szociális védelem támadás alatt áll, a nyugdíjtól a közegészségügyig. Közben a gazdagok gazdagabbak lesznek, az egyenlőtlenség nő. A kormány adókedvezményekkel tömi a nagyvállalatokat, miközben a szociális munkások forráshiánnyal küzdenek.”
A tiltakozások nemcsak Lecornu miniszterelnök számára jelentik az első nagy próbatételt, hanem akár Macron elnökségének is újabb töréstesztjévé fajulhatnak:
az elnök népszerűsége továbbra is történelmi mélyponton van, a franciák többsége szeretné, ha mielőbb távozna a hatalomból.
Ezt is ajánljuk a témában
Macron egyik régi favoritját dobhatja be a tűzvonalba.
A tüntetők és a baloldali ellenzéki politikusok egyaránt őt tették felelőssé az ország válságáért.
Az elnök a káosz forrása, minden, ami most történik, az ő politikájának a következménye”
– mondta Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) vezetője.
A Guardian beszámolója remekül érzékeltette a megmozdulások erejét:
délig már 476 külön demonstráció zajlott az országban.
Marseille-ben 15 ezer embert számolt a rendőrség, de a szervezők szerint sokkal többen voltak. A fővárosban délutánra több tízezres tömeg gyűlt össze a Bastille tér környékén.
A szakszervezetek bejelentették:
ez csak a kezdet, amennyiben a kormány nem vonja vissza a megszorításokat, további sztrájkok és tiltakozások várhatók.
Bár Lecornu megígérte, hogy felhagy elődje, François Bayrou legnépszerűtlenebb tervével – két munkaszüneti nap eltörlésével –, a költségvetés más elemeit egyelőre nem hozta nyilvánosságra.
A mai megmozdulások lendülete a nap végére némileg alábbhagyni látszik. Párizsban a rendőrök késő délután, estefelé már elkezdtek tüntetőket kiemelni a lézengő, egyre ritkuló tömegből. Az egyenruhások a demonstrálók hangos fújolásától kísérve kisebb attakokat intéznek a Bastille téren ácsorgók ellen, és valószínűleg hamarosan teljesen ki is szorítják őket a közterületről. Ennek ellenére a légkör egyáltalán nem tűnik erőszakosnak.
***
Fotó: Miguel MEDINA / AFP