„Westman szándékosan katolikus gyerekeket vett célba, a mészárlás előtt egy fejjel lefelé fordított keresztet rajzolt a fegyverére, és Krisztus fotóját tűzte egy papírcéltáblára, amely a szobája falán lógott.”
Ráadásul Westman utolsó cselekedeteként, mielőtt magára fordította a fegyvert, három lövést lőtt a templom előtt álló Szent Család-szoborba. A fényképek azt mutatják, hogy a szobron, amely Szent Józsefet és Szűz Máriát ábrázolja, amint a kis Krisztus kezét fogják, három golyónyom található: kettő Szűz Mária szíve közelében, egy pedig Szent József botján. A New York Post forrásai szerint, tekintettel a szobor templomkertben való elhelyezkedésére, valószínű, hogy a lövéseket szándékosan adták le. Mivel a minneapolisi rendőrség szerint egy rendőr sem használta a fegyverét azon a napon a környéken, szinte biztos, hogy ezek a lövedéknyomok Westmantól származnak.
A lap arról is beszámol, hogy a plébániai közösség tagjai növekvő katolikusellenességet érzékelnek a környéken, ahol több transzzászló is lobog, ráadásul öt nappal az iskolai merénylet után, amikor megemlékező vigíliára gyűltek össze, egy újabb zászló lobogott kint. Ugyanakkor Westman transzmanifesztójában, amit megtaláltak, már arról is, hogy megbánta a „nemváltást”, és „elege van abból, hogy transznemű”.
A The Guardian brit baloldali portál arra hívja fel a figyelmet (az NBC-re hivatkozva), hogy a Gun Violance Archive nevű nyilvántartás szerint az előző tíz évben csak a lövöldözések 0,11 százaléka köthető transzneműekhez. Mégis úgy tűnik, mintha az utóbbi években több ilyen hátterű merénylet kerülne a hírekbe. Mi lehet ezek oka? Labilis lelkiállapot? Radikalizálódás a közösségi média vagy a felsőoktatás által? Az okoknak a Mandiner újabb cikkekben igyekszik utána kérdezni.
Cikkeink a Charlie Kirk elleni merénylet hátteréről: