Szakértő a Mandinernek: Durvul a közbeszéd, Kirk tragédiája pedig ismét megmutatta, mindez hova vezet

Szerdán újabb politikai merénylet rázta meg az Egyesült Államokat: mint megírtuk, szeptember 10-én, egy egyetemi eseményen lelőtték Charlie Kirket, a konzervatív Turning Point USA alapítóját és ismert politikai influenszert. Az eset a nemzetközi sajtóban politikai indíttatású támadásként jelent meg, a vizsgálatok cikkünk írásakor még tartanak. 

A szakértők egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a folyamatos hergelés, az ellenfél démonizálása és a fenyegető retorika előkészíti a terepet a tényleges erőszaknak. Nem közvetlen ok-okozati összefüggésről van szó, inkább arról a mechanizmusról, amit a pszichológia „stochastic terrorism”-nek, magyarul sztochasztikus terrorizmusnak nevez. Ez a politikai erőszaknak egy olyan formája, amelyet egy csoportra vagy egyénre irányuló ellenséges nyilvános retorika gerjeszt.

Szakértő: A durvuló közbeszéd gyengíti a társadalmi morált

Hal Melinda leszögezte, hogy most már évek óta minden felületen próbálják kommunikálni a pszichológia területéről, hogy az erőszak erőszakot szül, tehát a durvuló közbeszéd, az agresszív megnyilvánulások és kifejezetten az erőszakos, életellenes megnyilvánulások, gyengítik a társadalmi morált. 

– hangsúlyozta.

A szakember szerint mindezt azért érdemes feleleveníteni, mert az, hogy valaki kiáll egy pulpitusra, és tömegek előtt olyan durva megjegyzéseket tesz, amelyek egyébként relativizálják és bagatellizálják az erőszak jelentőségét, vagy nyilvánosan lökdösődik, agresszívan lép fel és fenyegetőzik, önmagában is okozhat egy olyan társadalmi morálgyengülést, amely végül nem képes megfékezni az erőszakot. „És ennek a vége mindig tragédia”.

„Az elmúlt 2-3 évben nagyon sokszor nyilatkoztam arról, hogy világszinten egy folyamatosan durvuló közbeszédnek, illetve az erőszakot relativizáló, az azzal kapcsolatos mítoszokat lebontó tevékenységnek vagyunk szem- és fültanúi.

„Az erőszakkal kapcsolatos lebontó tendenciák” hazánkban

A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az online tér gyakorlatilag határtalan, tehát az ott történő agitáció, és az erőszakkal kapcsolatos lebontó tendenciák sajnos már hazánkban is megjelentek.

Úgy véli: az a szerencsénk, hogy Magyarországon azért még tapasztalhatóan más a társadalmi morál. 

Hal Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos látunk, ezek a tragédiák nem csupán egy embert érintenek, éppen ezért ezeket a romló folyamatokat nem lehet már úgy kezelni, mint egyéni mentális problémákat.

„Abban ugyan igaza van több sajtóorgánumnak, hogy erőszak volt, van és lesz, de nem mindegy, hogy ez milyen sűrűséggel, milyen formában jelenik meg, és kik ellen irányul. És hogyha megnézzük a teljes képet, egyre inkább az rajzolódik ki, hogy az erőszak leginkább a közszereplők (politikusok, politikai témákban megnyilvánuló emberek) ellen irányul – a valóságban éppen úgy, ahogyan az online térben is” – magyarázta lapunknak a szakember. 

„Ez egy nagyon fontos lépés volt, de tovább kell mennünk ezen az úton. Zéró a toleranciánk a bántalmazással és az erőszakkal szemben, és ezt az elvet kell alapállásként felvennünk ebben a krízisekkel telt korban. Durvuló közbeszéd, relativizált bántalmazás, életellenes fenyegetések, sérülést és halált okozó támadások, elhatalmasodó mentális zavarok – ezt a folyamatot meg kell állítani. Húzzuk fel mentális védőpajzsunkat!” – szólított fel a klinikai szakpszichológus.

Ide sorolható például, hogy nemrég Krúbi (azaz Horváth Krisztián) egy koncertjén arról beszélt, hogy „amikor majd felakasztjuk” a miniszterelnököt, „küldök neki egy gyógypuszit”. De ugyanebbe a sorba illeszkedik Majka legutóbbi – nagy port kavart esete – is, aki pedig egy fesztiválon a kormányfő fejbelövését imitálta. Illetve említhetjük még – a mostanra a popkoncertek egy részének az állandó elemévé vált – „mocskos fideszezést” is.

Hal Melinda: Az erőszak nem lehet teljesítmény

Ugyanakkor nem csak a színpadon láthatók efféle jelek, hanem a politikai közéletbe is beszivárogtak hasonlóan hergelő, erőszakos elemek. Mint ismert például: a Tisza Párt egyik vezető politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz egy sajtóeseményen lapunk riporterét lökdöste, korábban pedig maga a pártvezér, Magyar Péter csukta rá a kocsiajtót ugyanezen kollégánk kezére.

De az is ismert történet, hogy a kötcsei piknik idején a Tisza Párt szimpatizánsai közül többen akasztással fenyegették meg Császár Attilát, az M1 riporterét. Vagy akár gondolhatunk arra a Tatabányán történt esetre is, amikor szintén tisza-szimpatizánsok megrongálták egy kávézó üvegfalát Magyar Péter beszéde után, mert a hely telt ház miatt nem tudott számukra helyet biztosítani.

Mint fogalmaz: a mintaadó közeg és személyek befolyásolják a szocializációt, a krízisek korában különösen fontos, hogy a káros magatartásformákat kerüljük. 

– húzta alá a fenti esetek kapcsán Hal Melinda.

Nyitókép: Phill Magakoe / AFP