A jövő elkezdődött: egy törvénytervezet szerzői jogot adna az arcodnak

A dán kormány a személyek arcának (pontosabban képmásának) szerzői jogvédelemben részesítését tervezi az online térben, egy nemrégiben közzétett törvényjavaslat szerint. Lényegében minden állampolgár ezzel jogdíjra jogosulttá válik képmása ábrázolásáért cserébe. 

Bár erre vonatkozó jogszabály még nincs hatályban, a jogalkotói megoldás már most komoly hírnévre tett szert, és nem is ok nélkül. Ezzel a módszerrel ugyanis hatékonyan, vagyis olcsón és főleg gyorsan kezelhető a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével előállt egyik legaktuálisabb probléma: az úgynevezett „deepfake-videók” által jelentett kockázat.

A témáról Székely Jánossal, a kolozsvári Sapientia EMTE adjunktusával beszélgettünk. Az oktató kijelentette, hogy 

Ezeket gyűjtőnéven deepfake-nek (szó szerint mélyhamisítványnak) szokás nevezni. A deepfake-ek vicces, trambulinon ugráló nyusziktól, vagy medvéktől egészen Barack Obama letartóztatásáig mindenféle élethelyzetet ábrázolhatnak és a súlyos dezinformációs hatás mellett sérthetik a rajtuk felismerhetően szerepeltetett személyek jogait.

Székely szerint ezért felvetődött a dilemma: mi a leghatékonyabb módszer a deepfake-ek leküzdésére, különösen, amikor azok nem közszereplők szatirikus bemutatását célozzák, 

A szakértő úgy vélte, előfordulhat például, hogy a focimeccsen véletlenszerűen lencsevégre kapott szurkolók másnap a neten egy deepfake-videóban már reklámarcokként, esetleg nevetséges balesetek áldozataként, vagy éppen egy olyan tömegrendezvény résztvevőiként tűnnek fel, ahol jelen sem voltak. Sőt, a házból sem kell kimennünk, a deepfake-ek veszélyének akkor is ki leszünk téve. 

Lényegében bárkiről, bármilyen élethelyzetet ábrázoló deepfake-videó készülhet. Az ilyen tartalmak úgymond virálissá válása pedig jobb esetben az egyén megbecsülését, rosszabb esetben karrierjét (elég csak a Coldplay-koncerten ölelkező párra gondolni), vagy akár életét veszélyeztetheti. A probléma tehát nem csak valós, hanem súlyos, és lényegét tekintve megoldatlan.

Székely kifejtette, hogy mindenféle szabályozási megoldás született már a kérdésben, csak éppen egyik sem igazán működik. Az EU Általános adatvédelmi rendelete az arcképet személyes adatnak minősíti, azonban az „adatkezelő” tettenérése nehézkes és a videókat közreadó platformok ellenállásába ütközhet. 

A digitális szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós rendelet a káros tartalmak levételére kényszerítheti a platformokat, de egyrészt számos weboldal nem minősül platformnak, másrészt pedig vitatható, hogy pontosan mi is minősül káros tartalomnak. 

mert nem mindig azonosítható a jogsértésért felelős személy, a platformok pedig ilyenkor a felelősséget akár el is háríthatják, de legfőképpen akadályozhatják a tartalom gyors levételét.

Az adjunktus hangsúlyozta, hogy itt jön képbe a szerzői jog, az internetjog közel szó szerinti szent tehene. Elsősorban az Egyesült Államok nemzetközi nyomására, amely végletekig elkötelezett az amerikai nagyvállalatok szellemi tulajdonának az online térben oltalmazása iránt, a szerzői jogok gyorsan és drasztikus eszközökkel is érvényesíthetők. Az önszabályozás (van, hogy egyenesen öncenzúra) különösen magasfokon érvényesül ilyenkor a platformok körében. 

Az sem kizárt, hogy a dánok megtalálták az online térben egyre aggasztóbb méreteket öltő deepfake-jelenség valódi ellenszerét, legalábbis, amíg a szerzői jogokat az emberi méltósággal, annak egyéni és csoportos megnyilvánulásaival szemben a platformok működtetői elsőbbséggel hajlamosak érvényesíteni – zárta gondolatait az erdélyi egyetemi okatató.

Nyitókép: Chris DELMAS / AFP

Íme, egy videó a deepfake jelenségről: