„Egyetlen amerikai városnak sincs nagyobb állami nyugdíjproblémája, mint Chicagónak. Több nyugdíjadósságot halmoz fel, mint 43 amerikai állam, és itt található az ország tíz legrosszabbul finanszírozott helyi nyugdíjrendszere közül hét. Ennek eredményeként egyetlen más nagyváros sem költi el évente költségvetésének nagyobb részét (körülbelül 40 százalékát) adósságokra és nyugdíjakra. És egyetlen amerikai városnak sincs rosszabb a hitelminősítése” – írja az amerikai urbanisztikai szakportál, a City Journal.
Chicago adóssága jelen pillanatban 29 milliárd dollár körül van, ami egy chicagói lakosra lebontva 40 600 dollár (kb. 13 millió forint).
A fedezet nélküli nyugdíjkötelezettségei pedig 37 milliárd dollárra rúgnak. Az Illinois Policy szaklap szerint ezzel Chicago a második legrosszabb város az Egyesült Államokban. Az első helyen New York áll. Chicago adóssága nagyobb, mint az utána következő két város, Portland és New Orleans együttes adóssága. (New York adóssága 50 800 dollár per fő, Portland és New Orleans esetében ez a szám 18 ezer dollár felett van. Érdekesség, hogy az ötödik helyen Honolulu szerepel fejenként 17 ezer dollárral.)
Ugyanakkor ez nem minden. A lap hozzáteszi: ugyanezen az adófizetőknek további 37 ezer dollárral kellene hozzájárulniuk Illinois állam meglévő adósságainak törlesztéséhez a Truth in Accounting legfrissebb, 2024-es államok állapotáról szóló jelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy a chicagói adófizetők közel 80 ezer dollár városi és állami adósságért felelnek fejenként, ami több, mint amennyit egy átlagos chicagói 18 hónap alatt keres. Illinois ezzel a harmadik helyen áll a tagállamok listájában (az első Connecticut 44300 dolláros fejenkénti államadóssággal, a második New Jersey 42500-zal, a negyedik Massachusetts 25400-zal, az ötödik Kalifornia 17400-zal.)
A Chicagót magába foglaló Cook megye alkalmazotti nyugdíjai 2023-ban több mint 7 milliárd dolláros adósságot tettek ki, de a finanszírozás a végső szükséglet 67,2%-át teszi ki. A chicagóiak is adót fizetnek ezekért a nyugdíjakért. Chicago ingatlanadójának több mint 80 százaléka – beleértve az automatikus éves emelést is – nyugdíjakra megy, és a Chicagói Tanárok Nyugdíjalapjának saját, kifejezetten nyugdíjakra szánt ingatlanadó-bevétele van. Nem hiába állítja az Equable Institute, hogy
a tagállamé a legrosszabb nyugdíjválság az Egyesült Államokban.
Ezt fokozta J. B. Pritzker illinois-i kormányzó új törvénye, mely új nyugdíjjosogultságokat biztosít hicago 2011 után felvett tűzoltói és rendőrei számára. Ez 11 milliárd dollárnyi új kötelezettség, ami azt jelenti, hogy minden egy dollár tartozás után csak 18 cent marad kéznél. A helyzetet tovább rontja az illinoisi alkotmány „nyugdíjvédelmi” záradéka, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nyugdíjak csökkentését. A megválasztott tisztviselők nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely megváltoztatná ezeket az új édesítőszereket – függetlenül attól, hogy mit akarnak a választók.
A City Journal szerint Chicago 49 tagállammal akarja megfizettetni eme kifizetéseket. 2020-ban, a kovidjárvány idején, amikor a legtöbb tagállam kórházi segítséget kért, Illinois szenátusának elnöke azzal fordult a washingtoni kongresszushoz, hogy 10 millió dollárt kér nyugdíjkifizetésre.
Egyébiránt – írja a lap – az állami és helyi önkormányzatok nyugdíjadóssága az Egyesült Államokban meghaladja az 1,59 billió dollárt.
Austin Berg, a lap szerzője szerint Először is, az állami vezetőknek módosítaniuk kellene a törvényt, hogy az önkormányzatok a szövetségi törvények szerinti csődeljárást tudjanak indítani – amit 24 másik állam, köztük Kalifornia és Texas már meg is tett.
Balos város
Chicago élén 1938 óta nem állt republikánus politikus, a politikai verseny lényegében a Demokrata Párton belül zajlik. 2023-ban négy év után megbukott az „első fekete leszbikus” polgármester, a woke-vonatra felülő Lori Lightfoot, aki alatt még chicagói mércével mérve is igencsak elharapódzott az erőszak. Ő kinevezte Chicago első egyenlőségügyi hivatalnokát egy bizonyos Candace Moore személyében, akinek a feladata a faji egyenlőtlenségek elleni küzdelem volt. Emellett a lakhatási bajok fő forrásának a rendszerszintű rasszizmust nevezte meg.
Lightfoot polgármestersége idején negyedszázados rekordot ért el a fegyveres gyilkosságok száma – a 2021-es 3500 lövöldözés 1400-zal több, mint 2019-ben, amikor Lightfoot hivatalba lépett. Persze nem mind volt halálos, de a 2021-es 797 halálos áldozat 299-cel több a 2019-esnél, és 1996 óta a legmagasabb szám. A chicagóiaknak úgyszintén elegük lett az autólopásokból és a rablásokból.
2020-ban, mint írtuk,
csak a függetlenség napi hétvégén 87 emberre nyitottak tüzet Chicago belvárosi kerületeiben, közülük 17-en haltak bele sérüléseikbe – az előző hétvégét 65 lőtt sebbel, 18 halállal zárták, az apák napi hétvégén 104 támadás és 15 halál volt a végeredmény, az áldozatok harmada kiskorú volt.
De azért „ideiglenesen” három Kolumbusz-szobrot is eltávolítottak a város köztereiről, és Lighftoot olyan kijelentést is tett, hogy „szégyen, hogy 2021-ben a városi sajtótestületben nagyrészt fehérek dolgoznak. Pedig a város több mint fele feketeként, latinóként, ázsiaiként vagy őshonos amerikaiként tekint magára”. Ezért aztán nem volt hajlandó fehér újságírónak interjút adni. Sőt, a rasszizmust is sikerült közegészségügyi válságnak nyilvánítania. Hivatali ideje alatt számos nagyvállalat hagyta el a várost.
Ezek után fekete leszbikus mivoltának tulajdonította, hogy negyven éve ő volt az első polgármester, akit nem választottak újra.
Jelenleg a helyére megválasztott, úgyszintén demokrata, de mérsékeltebb balos Brandon Johnson vezeti a várost. Úgy látszik, a város anyagi helyzetén azonban egyelőre neki sem sikerült segítenie.