Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
„Egyetlen amerikai városnak sincs nagyobb állami nyugdíjproblémája, mint Chicagónak. Több nyugdíjadósságot halmoz fel, mint 43 amerikai állam, és itt található az ország tíz legrosszabbul finanszírozott helyi nyugdíjrendszere közül hét. Ennek eredményeként egyetlen más nagyváros sem költi el évente költségvetésének nagyobb részét (körülbelül 40 százalékát) adósságokra és nyugdíjakra. És egyetlen amerikai városnak sincs rosszabb a hitelminősítése” – írja az amerikai urbanisztikai szakportál, a City Journal.
Chicago adóssága jelen pillanatban 29 milliárd dollár körül van, ami egy chicagói lakosra lebontva 40 600 dollár (kb. 13 millió forint).
A fedezet nélküli nyugdíjkötelezettségei pedig 37 milliárd dollárra rúgnak. Az Illinois Policy szaklap szerint ezzel Chicago a második legrosszabb város az Egyesült Államokban. Az első helyen New York áll. Chicago adóssága nagyobb, mint az utána következő két város, Portland és New Orleans együttes adóssága. (New York adóssága 50 800 dollár per fő, Portland és New Orleans esetében ez a szám 18 ezer dollár felett van. Érdekesség, hogy az ötödik helyen Honolulu szerepel fejenként 17 ezer dollárral.)
Ugyanakkor ez nem minden. A lap hozzáteszi: ugyanezen az adófizetőknek további 37 ezer dollárral kellene hozzájárulniuk Illinois állam meglévő adósságainak törlesztéséhez a Truth in Accounting legfrissebb, 2024-es államok állapotáról szóló jelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy a chicagói adófizetők közel 80 ezer dollár városi és állami adósságért felelnek fejenként, ami több, mint amennyit egy átlagos chicagói 18 hónap alatt keres. Illinois ezzel a harmadik helyen áll a tagállamok listájában (az első Connecticut 44300 dolláros fejenkénti államadóssággal, a második New Jersey 42500-zal, a negyedik Massachusetts 25400-zal, az ötödik Kalifornia 17400-zal.)
A Chicagót magába foglaló Cook megye alkalmazotti nyugdíjai 2023-ban több mint 7 milliárd dolláros adósságot tettek ki, de a finanszírozás a végső szükséglet 67,2%-át teszi ki. A chicagóiak is adót fizetnek ezekért a nyugdíjakért. Chicago ingatlanadójának több mint 80 százaléka – beleértve az automatikus éves emelést is – nyugdíjakra megy, és a Chicagói Tanárok Nyugdíjalapjának saját, kifejezetten nyugdíjakra szánt ingatlanadó-bevétele van. Nem hiába állítja az Equable Institute, hogy
a tagállamé a legrosszabb nyugdíjválság az Egyesült Államokban.
Ezt fokozta J. B. Pritzker illinois-i kormányzó új törvénye, mely új nyugdíjjosogultságokat biztosít hicago 2011 után felvett tűzoltói és rendőrei számára. Ez 11 milliárd dollárnyi új kötelezettség, ami azt jelenti, hogy minden egy dollár tartozás után csak 18 cent marad kéznél. A helyzetet tovább rontja az illinoisi alkotmány „nyugdíjvédelmi” záradéka, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nyugdíjak csökkentését. A megválasztott tisztviselők nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely megváltoztatná ezeket az új édesítőszereket – függetlenül attól, hogy mit akarnak a választók.
A City Journal szerint Chicago 49 tagállammal akarja megfizettetni eme kifizetéseket. 2020-ban, a kovidjárvány idején, amikor a legtöbb tagállam kórházi segítséget kért, Illinois szenátusának elnöke azzal fordult a washingtoni kongresszushoz, hogy 10 millió dollárt kér nyugdíjkifizetésre.
Egyébiránt – írja a lap – az állami és helyi önkormányzatok nyugdíjadóssága az Egyesült Államokban meghaladja az 1,59 billió dollárt.
Austin Berg, a lap szerzője szerint Először is, az állami vezetőknek módosítaniuk kellene a törvényt, hogy az önkormányzatok a szövetségi törvények szerinti csődeljárást tudjanak indítani – amit 24 másik állam, köztük Kalifornia és Texas már meg is tett.
Chicago élén 1938 óta nem állt republikánus politikus, a politikai verseny lényegében a Demokrata Párton belül zajlik. 2023-ban négy év után megbukott az „első fekete leszbikus” polgármester, a woke-vonatra felülő Lori Lightfoot, aki alatt még chicagói mércével mérve is igencsak elharapódzott az erőszak. Ő kinevezte Chicago első egyenlőségügyi hivatalnokát egy bizonyos Candace Moore személyében, akinek a feladata a faji egyenlőtlenségek elleni küzdelem volt. Emellett a lakhatási bajok fő forrásának a rendszerszintű rasszizmust nevezte meg.
Lightfoot polgármestersége idején negyedszázados rekordot ért el a fegyveres gyilkosságok száma – a 2021-es 3500 lövöldözés 1400-zal több, mint 2019-ben, amikor Lightfoot hivatalba lépett. Persze nem mind volt halálos, de a 2021-es 797 halálos áldozat 299-cel több a 2019-esnél, és 1996 óta a legmagasabb szám. A chicagóiaknak úgyszintén elegük lett az autólopásokból és a rablásokból.
2020-ban, mint írtuk,
csak a függetlenség napi hétvégén 87 emberre nyitottak tüzet Chicago belvárosi kerületeiben, közülük 17-en haltak bele sérüléseikbe – az előző hétvégét 65 lőtt sebbel, 18 halállal zárták, az apák napi hétvégén 104 támadás és 15 halál volt a végeredmény, az áldozatok harmada kiskorú volt.
De azért „ideiglenesen” három Kolumbusz-szobrot is eltávolítottak a város köztereiről, és Lighftoot olyan kijelentést is tett, hogy „szégyen, hogy 2021-ben a városi sajtótestületben nagyrészt fehérek dolgoznak. Pedig a város több mint fele feketeként, latinóként, ázsiaiként vagy őshonos amerikaiként tekint magára”. Ezért aztán nem volt hajlandó fehér újságírónak interjút adni. Sőt, a rasszizmust is sikerült közegészségügyi válságnak nyilvánítania. Hivatali ideje alatt számos nagyvállalat hagyta el a várost.
Ezek után fekete leszbikus mivoltának tulajdonította, hogy negyven éve ő volt az első polgármester, akit nem választottak újra.
Jelenleg a helyére megválasztott, úgyszintén demokrata, de mérsékeltebb balos Brandon Johnson vezeti a várost. Úgy látszik, a város anyagi helyzetén azonban egyelőre neki sem sikerült segítenie.
Ezt is ajánljuk a témában
Négy év alatt feltörekvő demokrata sztárból bukott politikus lett Lori Lightfoot, Chicago fekete, leszbikus polgármestere. Mutatjuk, hogy sikerült ezt elérnie – kudarcos és botrányos városvezetői ciklusa az amerikai balliberális politizálás igazi állatorvosi lova.
A Pritzker-család 32,5 milliárd dolláros vagyonát a Hyatt-hoteleknek és idősotthonainak köszönheti, de hatalmas befektetéseik vannak az egészségügyi iparban is.
A Forbes magazin 1982 óta listázza őket Amerika leggazdagabb családjai között.
Jennifer Natalya Pritzker (aki egy magát nőnek képzelő transz férfi, és James Nicholas Pritzkerként született) az illinois-i kormányzó, J. B. Pritzker unokatestvére. A Pritzker-család „törzse” tíz családtagból áll a Forbes magazin leggazdagabb amerikai családokról szóló különkiadása szerint.
A Pritzker-család sok pénzt adományoz az American Civil Liberties Unionnak (ACLU), egy régi polgárjogi szervezetnek, ami ma már teljesen átitatódott az LMBTQ-ideológiával; és a Planned Parenthood abortuszklinika-hálózatnak. Az egész család nagy támogatója az LMBTQ-ügyeknek, mind direkt mind közvetett formában, a kormányzat befolyásolásától kezdve az emberjogi szervezetek, egyetemek és kutatók befolyásolásáig és pénzeléséig.
A Pritzker-család jóbarátja az Obama-családnak.
Jennifer unokatestvére és az illinois-i kormányzó testvére, Penny Pritzker, aki egyenesen Barack Obama 2008-as és 2012-es elnöki kampányainak egyik fontos embere volt, de már 2004-es szenátori kampányát is részben ő finanszírozta. Előbbinek ő irányította a finanszírozását. Ezután Obama kereskedelmi minisztere lett 2013-2017 között. De tagja volt a munka és versenyképesség elnöki bizottságának és a gazdasági helyreállítási tanácsnak is. Úgyszintén tagja volt a Council on Foreign Relationsnek, ami a külpolitika alakításában tölt be fontos szerepet.
2023-ban Joe Biden kinevezte Ukrajna gazdasági helyreállítása amerikai különmegbízottjának, s ilyen minőségében találkozott Kijevben Volodimir Zelenszkijjel is.
De erről már az LMBTQ-mozgalom mögött álló millirdásokról szóló cikkben írtunk részletesebben.
Ezt is ajánljuk a témában
Cégek, alapítványok, egyetemek, NGO-k hálójáról van szó, mely átível az üzleti világon, a politikán és a globális aktivistáskodásig tart. Öveket becsatolni!
Fotó: Szilvay Gergely
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A két vezető inkább a diplomáciai simulékonyságot, mintsem a nyílt konfrontációt választotta.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
A volt jegybankelnök már a választás előtt is belengette a sokaknak fájdalmas intézkedésekről szóló javaslatait.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
