Zelenszkij támogatottsága zuhan, Zaluzsnij pedig már ott liheg a nyakában – és még be sem jelentette indulását. Az ukránok elégedetlenek, új pártokat akarnak és a toborzótiszteknél csak a képviselőiket gyűlölik jobban.
Néhány nappal ezelőtt egy rendkívül érdekes, átfogó közvélemény-kutatás jelent meg az Ukrajnában uralkodó állapotokról és a lakosság hangulatáról. A felmérést a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) nevű amerikai think-tank készítette 2400 Ukrajnában élő személy megkérdezésével, 2025. július 22. és 27. között.
Az első néhány kérdés szokás szerint arra irányult, hogy a megkérdezettek hogyan látják gazdasági helyzetüket, hogyan érzik magukat az országban, illetve mit várnak az elkövetkező évektől.
Arra a kérdésre, hogy „hogyan látják Ukrajna jövőjét”, a válaszadók meglehetősen pozitívan reagáltak: 73 százalékuk bizakodva tekint az ország előtt álló időszakra. Fontos azonban kiemelni, hogy ez stabilan csökkenő tendencia. Míg 2022-ben csak az ukránok 2 százaléka gondolta reménytelennek a jövőt, addig ez a szám tavaly 15 százalék, idén nyáron pedig már 22 százalék volt.
Ezzel összefügg, hogy míg tavaly szeptemberben a megkérdezettek 88 százaléka hitt Ukrajna győzelmében, addig mára ez a szám 80 százalékra csökkent.
Ha pedig megvizsgáljuk a részletes adatokat, azt látjuk, hogy minél messzebb él valaki a frontvonaltól – és minél idősebb –, annál inkább hisz Ukrajna feltétlen győzelmében.
A kutatásból az is kiderült, hogy az ukránok nem fűznek túl sok reményt Donald Trump békefolyamatához. A válaszadók csupán 24 százaléka szerint érhet véget egy éven belül a konfliktus, 35 százalék szerint 1–2 éven belül, míg 27 százalék ennél hosszabb időtávot valószínűsít.
Ezt is ajánljuk a témában
Felháborító számokat közölt az Európai Bizottság: a 20 év alatt Magyarországra küldött források majdnem dupláját locsolták bele Európa legkorruptabb országába, alig 3 év alatt.
Az ország geopolitikai hovatartozásáról is egyértelmű véleménye van a megszállás alatt nem álló területek lakosságának: 75 százalékuk csatlakozna az Európai Unióhoz, és 70 százalékuk megszavazná az ország NATO-tagságát.
Érdekesség, hogy míg 2023 februárjában alig 3 százalék szavazott volna a NATO-csatlakozás ellen, addig mára ez a szám 9 százalékra nőtt; a keleti megyékben (nem az orosz ellenőrzés alatt állókban) pedig 18 százalék akarja távol tartani magát a nyugati katonai szövetségtől.
A kormányzati tevékenységek megítélésénél már vegyesebb képet kapunk. A hadsereget döntő többségben támogatja az ukrán nép: 94 százalékuk kiáll mellette. Volodimir Zelenszkij munkájáról azonban megoszlanak a vélemények: az elnököt 33 százalék teljes mértékben támogatja, 32 százalék részben, 16 százalék részben nem ért egyet vele, míg 16 százalék egyértelműen elutasítja.
Ami meglepő, az az, hogy az ukránok még a hírhedten gyűlölt katonai toborzótiszteket, az emberrablónak tartott TCC-seket sem gyűlölik annyira, mint a Verkhovna Rada, vagyis az ukrán parlament képviselőit. Míg a TCC tisztjeinek „munkájával” 24 százalék egyetért és 68 százalék elutasítja, addig a Rada képviselőit csupán 19 százalék támogatja, és 76 százalék ellenzi.
A rendőrségről alkotott kép szintén erősen megváltozott a háború alatt, ami nagy valószínűséggel ahhoz köthető, hogy a TCC emberei rendszerint rendőri segítséggel cserkészik be áldozataikat. 2022 áprilisában még 87 százalék támogatta a rendvédelmi szerveket, de ez az arány mára megfordulni látszik: alig 44 százalék támogatja valamilyen szinten a rendőrség tevékenységét, míg 47 százalék már nem.
Ez azért rendkívül lényeges, mert felmerül a kérdés: ha lezárul a háború, hogyan fog rendet tartani egy hitelességét vesztett rendőri állomány a világ egyik legjobban felfegyverzett lakosságával szemben?
A fenti kérdésre röviden úgy foglalhatjuk össze a választ: a háborús pártoknak reszeltek, Zelenszkij még küzd a túlélésért.
Bővebben elmondható, hogy az elmúlt félévben drasztikusan nőtt azoknak a száma, akik nem elégedettek (51 százalékról 74 százalékra), és új pártokat akarnak látni a parlamentben. Ezzel párhuzamosan bezuhant a jelenlegi formációkat megtartani akarók aránya (42 százalékról 17 százalékra).
A politikusok versenyében Zelenszkij még vezet 32 százalékosos támogatottsággal, de a hivatalosan még politikai pályára sem lépett Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka, már 26 százalékkal ott lohol mögötte. A tendencia általánosságban is elmondható, annyi kiegészítéssel, hogy minél nyugatabbra megyünk az országban – és minél idősebb korosztályt vizsgálunk –, annál inkább támogatják Zaluzsnijt.
Ami azonban igazán rémisztő Zelenszkij számára, az az, hogy a pártja gyakorlatilag elfogyott mögüle. A kutatás szerint, ha most vasárnap lennének a választások, akkor a választópolgárok 22 százaléka szavazna Zaluzsnij pártjára (ami még nem is létezik), és alig 14 százalék Zelenszkij blokkjára.
Rajtuk kívül 8 százalékot kapna a náci Azov párt, 8 százalékot az Európai Szolidaritás és 7 százalékot Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat mindenható vezetőjének formációja.
Nemcsak az egyértelmű számok, hanem azok összetétele sem kedvez Zelenszkijnek. Zaluzsnij (még) nem létező pártja ugyanis minden korcsoportban és minden földrajzi régióban népszerűbb a jelenlegi elnök pártjánál.
Ezt is ajánljuk a témában
A latin-amerikai kormányok számára talán jó ötletnek tűnt, hogy az állampolgáraik zsoldosként harcoljanak Ukrajnában, csak azzal nem számoltak, hogy lesz, aki vissza is tér.
Zelenszkij politikai pályafutása láthatóan a végéhez közeledik. A közvélemény-kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy nem csak az ukrán elnök, de a pártja is elveszítette a lakosság támogatását. A háborús elnök imázsa megrendült, a választók új arcokat keresnek, ami Valerij Zaluzsnij esélyeit növeli. A számok nem hazudnak: Zelenszkij kora Ukrajnában leáldozóban van.
Nyitókép: X.com
Ezzel pedig az EU terrorcselekményeinek bűnrészesévé vált – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A korszerű digitális tűzvezetés révén minden időjárási körülmény között pontosabban célozhatnak, drónokkal, műholdakkal és tüzérséggel osztanak meg adatokat valós időben.
Putyin elsődleges feladata az alaszkai találkozón nem a háború lezárása volt, hiszen az orosz elnök meg van győződve arról, hogy így vagy úgy, de el fogja érni a rövid távú céljait.
„Ha valaki azt mondja, hogy ő békét akar, de közben nem beszél a másik féllel, úgy nem lehet békét kötni.”
Aki teheti, távozik a háború sújtotta Ukrajnából – derül ki a Strana riportjából.
Gyollai Dániel hiába védett 11-et (és egy 11-est), így is hármat kapott a Pakstól a Barcika.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
Nagy Attila Tibor szerint a Tisza alelnöke „nem a legélesebb kés politikailag a fiókban”.
