Nem számít a jogállamiság, nem számít a korrupció, csak a brüsszeli nótára rángassa népét a politikai vezetés. A számok tisztán és világosan bizonyítják, hogy ezzel lehet igazán megnyitni az EU-s pénzcsapokat.
A számok magukért beszélnek, és ordít róluk az aránytalanság. Az Európai Bizottság hivatalos oldala szerint 2022 február 24. óta, vagyis az orosz invázió megkezdése óta Ukrajna összesen 168,9 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól. Ebből az összegből 59,6 milliárd eurót fordítottak fegyverkezésre. Ugyanezen honlap szerint hazánk a 2004-es csatlakozás óta összesen 90,2 milliárd euró uniós forrást kapott.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának alig 3 év alatt közel dupla annyi pénzt utalt az Unió, mint Magyarországnak több, mint 20 év alatt.
Mindezt úgy, hogy hazánk az Unió tagja, ezért pedig számos privilégiumunkról lemondtunk (pl. önálló vámpolitika) és megnyitottuk a piacunkat más uniós államok előtt. Valamint a rigorózus EU-s szabályokról, irányelvekről, jogállami mérföldkövekről se feledkezzünk meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Az uniós pénzek hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre folynak el világszerte a nyilvánosságra hozott NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.
De vegyük sorra Ukrajna integrációs lépéseit, amivel kiérdemelte ezt a csillagászati összeget: továbbra is Európa (egyik) legkorruptabb állama (attól függően melyik listát nézzük), páros lábbal tiporja a nemzeti kisebbségek alapvető jogait, szándékosan veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát, és Volodimir Zelenszkij elnök vigyorogva fenyegeti hazánkat.
Nyitókép: AFP
Magyar Péter és a baloldali sajtó rendszeresen támadja a kormány gazdaságpolitikáját és harsogják, hogy rendre mellélő előrejelzéseivel. Csak közben azt felejtik el, hogy tavaly még ők is hasonló GDP-számokat jósoltak.
Szerintük Orbán Viktor meg akarja fosztani Ukrajnát európai jövőjétől.
A harctéren nem látszik fordulat, a Nyugat türelme fogy, Moszkva pedig egyre keményebb feltételeket szab. A Stratéga e heti vendége Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet programvezetője.
NATO-tagállam légterét érintette az incidens.
Veszélyes fegyverkezési hullám fenyegeti Európát.
Az amerikai elnök őszinteségi rohamot kapott.
Már a háború utáni időkről tárgyalnak.
A magyar külpolitikai doktrína arról szól, hogy nem elszenvedői, hanem alakítói akarunk lenni a saját sorsunknak.
