Nem számít a jogállamiság, nem számít a korrupció, csak a brüsszeli nótára rángassa népét a politikai vezetés. A számok tisztán és világosan bizonyítják, hogy ezzel lehet igazán megnyitni az EU-s pénzcsapokat.
A számok magukért beszélnek, és ordít róluk az aránytalanság. Az Európai Bizottság hivatalos oldala szerint 2022 február 24. óta, vagyis az orosz invázió megkezdése óta Ukrajna összesen 168,9 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól. Ebből az összegből 59,6 milliárd eurót fordítottak fegyverkezésre. Ugyanezen honlap szerint hazánk a 2004-es csatlakozás óta összesen 90,2 milliárd euró uniós forrást kapott.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajnának alig 3 év alatt közel dupla annyi pénzt utalt az Unió, mint Magyarországnak több, mint 20 év alatt.
Mindezt úgy, hogy hazánk az Unió tagja, ezért pedig számos privilégiumunkról lemondtunk (pl. önálló vámpolitika) és megnyitottuk a piacunkat más uniós államok előtt. Valamint a rigorózus EU-s szabályokról, irányelvekről, jogállami mérföldkövekről se feledkezzünk meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Az uniós pénzek hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre folynak el világszerte a nyilvánosságra hozott NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.
De vegyük sorra Ukrajna integrációs lépéseit, amivel kiérdemelte ezt a csillagászati összeget: továbbra is Európa (egyik) legkorruptabb állama (attól függően melyik listát nézzük), páros lábbal tiporja a nemzeti kisebbségek alapvető jogait, szándékosan veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát, és Volodimir Zelenszkij elnök vigyorogva fenyegeti hazánkat.
Nyitókép: AFP
„Mindenkinek javaslom, menjen ki nyugatra, utána meg fogja becsülni azt, ami itthon van” – fogalmazott a férfi.
Húszezer szavazó személyes adataival élhet vissza a Tisza, a szálak Ukrajnába vezetnek.
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
A tagállamok egy része a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozott jóvátételi kölcsönök lehetőségét vizsgálja.
Úgy tűnik, nehezen viseli az újabb adatszivárgási botrányt a Tisza Párt vezére.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
A kabinet novemberben új intézkedéscsomagot fogad el, mely adócsökkentést és beruházási támogatásokat is tartalmaz.
