Szijjártó Péter külügyminiszter bejegyzése alatt szabadultak el az indulatok.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a magyar kormány, válaszul a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapásra, három évre kitiltotta hazánkból és a schengeni övezet területéről Robert Brovdy ukrán állampolgárt, a támadást végrehajtó katonai egység parancsnokát.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez az ukrán állampolgár a következő években nem léphet sem Magyaroroszág, sem a schengeni övezet területére” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Mint Szijjártó Péter fogalmazott:
A Barátság kőolajvezeték nélkül Magyarországot kőolajjal ellátni nem lehet. Ukrajna ezt pontosan tudja. (...) Ukrajna pontosan tudja, hogy a Barátság ellen indított támadások elsősorban nem Oroszországnak, hanem sokkal inkább Magyarországnak és persze Szlovákiának ártanak.”
Hozzátette:
Ezért azt a döntést hoztuk, hogy a barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi rendkívül súlyos támadásokat végrehajtó katonai egység parancsnokát kitiltjuk Magyarországról és kitiltjuk a teljes schengeni övezetből.”
Ezt is ajánljuk a témában
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás felelőse a következő 3 évben nem léphet be hazánkba és a schengeni övezet területére.
Az X-en is közzétett bejelentés alatt azonban hamarosan megjelentek az Ukrajna melletti feltétlen kiállás hívei, akik a tőlük megszokott tájékozatlan, álnaiv és erőszakos stílusban kezdték szapulni Magyarországot a döntés miatt, és kétségbe vonták a magyar szuverenitás létét, illetve létjogosultságát.
Ezt is ajánljuk a témában
Robert Brovdi, a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás felelőse a következő 3 évben nem léphet be hazánkba.
A kommentek között vannak olyanok, amelyek próbáltak a véleménykülönbség ellenére is higgadtak maradni, ezek közül az alábbiakat idézzük:
„Meg kéne elégednetek azzal, hogy az orosz költségvetésbe folyó vérrel mocskolt magyar pénz sokkal nagyobb kárt okozott az ukrán családoknak, mint amennyi kárt Ukrajna valaha is okozhatna Magyarországnak. Orbán Viktor Oroszország-politikája örökre be fogja szennyezni Magyarország hírnevét Európában.”
Magyarországnak senkit sincs hatalmában kitiltani a teljes schengeni övezetből. Ez tény. Miért nem lépnek ki egyszerűen a magyarok az EU-ból, úgysem nettó befizetők.”
„Oroszország csapást mér Kijevre, megrongálva az EU-delegáció irodáját — Magyarország hallgat. Ukrajna megsemmisít egy Putyin háborúját finanszírozó olajlétesítményt — Magyarország óriási felhajtást csap. Most már világos, kinek az oldalán áll Orbán kormánya.”
„Fel kell tennünk a kérdést, hogy válaszul a civilek ellen irányuló legutóbbi, augusztus 28-ai kijevi orosz terrortámadásra, vajon a magyar kormány készül-e terrorista államnak nyilvánítani Oroszországot?
Ukrajna soha nem támadta meg Magyarországot vagy annak szuverenitását.
Csapásaink az orosz infrastruktúrát érik, amely az inváziót táplálja. Európa energiabiztonságára az egyetlen fenyegetést Moszkva jelenti, nem Kijev. Ha Magyarország valóban meg akarja védeni saját szuverenitását és Európa biztonságát, az első lépés az, hogy nevén nevezi a dolgokat: Oroszország egy terrorista állam” – írta Denys Gluschko többezer követővel rendelkező ukrán újságíró.
Egy másik hozzászóló úgy fogalmaz: „Önök Moszkvába mentek, és még több energetikai megállapodást kötöttek Ukrajna teljes körű inváziója óta. A háború 2014-ben kezdődött – miért nem dolgozott a saját kormányuk azon az időszakban, hogy csökkentse az energiaszállítás kockázatait, amelyek egy ellenséges hatalomtól függenek?
A Fidesz tette kockára Magyarország biztonságát és szuverenitását az energiapolitikájával.
Nem Ukrajna, amely azért dolgozik, hogy csökkentse a háborút finanszírozó bevételeket, saját biztonsága és szuverenitása védelmében.”
Ugyanakkor nem teljesen egyoldalú a kép, a hozzászólások között szép számmal akadnak a magyar kormány mellett kiálló vélemények is:
„Ez őrület. Egy nem NATO- vagy EU-tagország támadja meg egy olyan ország energiainfrastruktúráját, amely mindkettőnek tagja. Mi értelme van egyáltalán a tagságnak? Milyen védelmet nyújt? Semmilyet. Ki kell lépni az EU-ból, ez egy szekta.”
Kitűnő. Még mindig nehéz elhinni, hogy Von der Leyen egy szót sem mondott erről a támadásról és a nem egy, hanem két EU-tagország biztonságát fenyegető veszélyről. Továbbra is az ostobaság uralkodik az EU-ban.”
„Közben Németország továbbra is pénzt küld Ukrajnának, amely megrongálta az Északi Áramlatot. Gyenge.”
„Ez nyilvánvalóan egy NATO-tag nemzet elleni támadás, ezért a NATO teljes haderejével kellene rá válaszolni, nem?”
A helyes magyar válasz az lenne, ha megszakítanák az Ukrajnába irányuló áramellátást.”
„Magyarországnak itt kizárólag a saját érdekei szerint kellene cselekednie, mert az Európai Uniónak ez nyilvánvalóan csak szálka a szemében!”
A hozzászólások között jellemző az Ukrajnát ért orosz katonai csapások és a pusztítás képeinek megjelenítése is, illetve annak a véleménynek a vég nélküli ismételgetése, hogyha nem akarjuk kockára tenni a magyar energiabiztonságot, akkor le kell válni az orosz energiahordozókról.
Szijjártó Péter az utóbbival kapcsolatban már többször kifejtette, hogy az energiaellátáshoz infrastruktúrára van szükség, így addig ez határozza meg, honnan lehet energiahordozókat vásárolni,
legalábbis amíg nem találják fel, hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban elszállítani”.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem vagyunk hajlandóak feláldozni az energiabiztonságunkat egy olyan háborúban, amely nem a mi háborúnk” – jelentette ki a tárcavezető.
***
Fotó: John MACDOUGALL / AFP
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
„Ők akarnak kormányozni?” – tette fel a költői kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
Több republikánusnak már viszket a keze, hogy odacsaphassanak Oroszországnak.
Hamarosan erősödhet a visegrádi országok befolyása Brüsszelben.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
Nem mindennapi jelenetek.
