Miért ilyen értékes Putyin számára Donyeck? – ez lehet az ára a tűzszünetnek

A Kreml állítólag azt követeli Ukrajnától, hogy adja át Oroszországnak a stratégiailag fontos, még nem megszállt területeket Donyeck megyében.

A Bloomberg augusztus 8-i értesülése szerint Putyin azt is kéri, hogy Ukrajna engedje át a teljes Donyeck és Luhanszk megyét, valamint a Krímet a tűzszüneti tárgyalások részeként. Ez azzal járna, hogy Ukrajna kivonulna olyan területekről, amelyeket az orosz erők 2022 februárja óta nem tudtak elfoglalni.

A feltételek szerint az orosz erők leállítanák a támadásokat Herszon és Zaporizzsja megyékben, miközben megkezdődnének a tűzszüneti, majd a béketárgyalások. A javaslatban nem szerepel az orosz erők kivonulása a megszállt Zaporizzsjai Atomerőműből vagy a Harkiv, Szumi, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyékben lévő állásokból.

Fegyverszünet két lépésben

Európai tisztviselők szerint az elképzelés két lépésből állna. Először Ukrajna kivonulna Donyeck megyéből és befagyna a frontvonal, majd Putyin és Donald Trump amerikai elnök megállapodna egy béketervről, amelyről később tárgyalnának Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Donyeck nyugati részének átengedése az orosz erőket előnyös helyzetbe hozná egy újabb támadáshoz. Ukrajna ezzel feladná a 2014 óta fő védelmi vonalként szolgáló erődítmény övet anélkül, hogy garanciát kapna a harcok megszűnésére.

Az ukrán hadsereg az elmúlt 11 évben komoly erőforrásokat fordított e védvonal megerősítésére. Az orosz erők 2022-ben nem tudták elfoglalni Szlovjanszkot, és azóta is sikertelenül próbálják bekeríteni a térséget. Jelenleg délnyugat felől kísérlik meg a bekerítést, de a szakértők szerint ez évekig is eltarthat.

Ha Ukrajna átadná Donyeck nyugati részét, az sokkal kevésbé védhető helyzetbe hozná erőit, és azonnali nagyszabású védelmi építkezést tenne szükségessé a Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék határán, ahol a terepviszonyok nem kedveznek ilyen létesítmények kialakításának.

Nyitókép forrása: Németh Balázs Facebook-oldala

***