Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A nagy brüsszeli NGO-biznisszel foglalkozott a közmédia Jó világ című műsorának legújabb részében. Többek között arra keresték a választ, hogy miért lehet problémás az, ha az EU civil és nonprofit szervezeteket támogat.
A műsor felütésében ismertették az NGO fogalmát.
Mint ismert, az NGO , vagyis nem kormányzati szervezet egy olyan szervezet, amely nem része a kormányzatnak, nem haszonszerzési céllal működik, és általában társadalmi, környezeti vagy humanitárius ügyekben tevékenykedik.
Joó Csaba, a műsor házigazdája azt is ismertette a műsor elején, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság azon dolgozik, hogy az NGO-k finanszírozását átalakítsa, így kívánják segíteni az úgynevezett „USAID-árvákat”.
Elhangzott, hogy egy kutatás szerint 4400 NGO-nak a 85 százaléka csak kormányzati pénzből él:
ha nem kapnának közpénzt, akkor nem tudnának megélni.
S ebben a kutatásban a megfigyelt NGO-k közül 3600-nak Brüsszelben van a székhelye – magyarázta a műsorvezető.
A műsorban kiemelték, hogy az elérhető nyilvános adatok szerint nagyon jó biznisz az NGO-kat támogatni, és az nyer rajta, akiket a Bizottság támogatni szeretne. Joó brüsszeli nyomozása előtt Horváth Józsefet, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója még Budapesten árulta el a műsorvezetőnek, hogy mi a gond az NGO-kkal és azok támogatásával.
Ha benézünk a paraván mögé, akkor kiderül, hogy ezek a szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák,
és külföldről rendelik meg tőlük az adott kutatást, megszólalásnak, véleménynyilvánításnak az eredményét” – mondta el a szakértő, aki korábba a polgári elhárításnál dolgozott, valamint a katonai titkosszolgálat műveleti főigazgató-helyettese volt.
Horváth arra is kitért, hogy azok a civil szervezetek, amelyek alulról szerveződnek – mit például egy pecaklub vagy makramékör – semmi gond nincs. A problémát azok a szervezetek jelentik, akik civilnek álcázzák magukat, de igazából semmilyen társadalmi támogatottság nincs mögöttük. Sőt, leginkább valami politikai erő céljait támogatják meg egy-egy kiállással, szakértői vélemény nyilvánítással – idézte Joó Csaba.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban már született olyan tanulmány, hogy a CIA legnagyobb fedése az a nyíltság.
„Új nincs ebben. A mi számukra az a furcsa, az az új, hogy Magyarországon is egyre inkább láthatóvá válik az, hogy »a király az meztelen«, nálunk is ugyanezeket a módszereket alkalmazzák. S ha ezt lefordítjuk nem titkosszolgálati szemmel nézve, hanem a társadalom egészét nézve, akkor minimális a lebukás veszélye, olcsóbban lehet működtetni, és ha a végeredményt nézzük, akkor sokkal hatékonyabb” – magyarázta.
Horváth József továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy
a fedésnek az is a célja, hogy minél mélyebben el lehessen fedni, hogy ki az üzemeltető, ki a megrendelő.
Illetve azt lehessen mondani, hogy mi nagyon függetlenek, önmagunktól is nagyon objektívek vagyunk, és minket soha senki nem befolyásol” – szögezte le a nemzetbiztonsági szakértő.
Horváth arra a kérdésre is válaszolt, hogy honnan kapnak pénzt ezek a szervezetek. Rámutatott, hogy vannak kifejezetten olyan pályázatok, amelyeknek a 90-95 százaléka kimondottan és célirányosan ezekhez a szervezetekhez érkezik be, de „ezért meg is fogalmazzák az elvárásokat”. Példakén említett, hogy azt is megmondják a megrendelők, hogy a kutatásoknak milyen eredménye legyen.
A teljes adást alább tekintheti meg:
Nyitókép illusztráció. Fotó: Philippe TURPIN / Photononstop / Photononstop via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
László András cáfolja a Reuters információit. Mint mondja, az Egyesült Államokban még javában tart a USAID korrupciós ügyeinek vizsgálata, ezért „nekünk is türelmesnek kell lennünk”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal még februári jelentésében hívta fel arra a figyelmet, brüsszeli pénzekből végez politikai nyomásgyakorlást a 444 által vezetett nemzetközi médiaprojekt, melynek a lengyel Gazeta Wyborcza is a tagja.
Az EU nem pusztán béke projektként indult, hanem a hidegháborús logikához igazodva épült fel. A Stratéga e heti adásának vendége Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter.
A Patrióta munkatársa jó pár fiatallal beszélgetett a fesztiválon, akik jócskán rácáfoltak Magyar Péter és az ellenzéki média állításaira.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
A nemzetközi hálózat részeként Kéri is az EU szekerét tolja, hogy minél rosszabb legyen nekünk, magyaroknak. Horváth K. József írása.
Szomorú ezt látni, reméljük, hogy senki nem sérült meg.
Sikerült visszaverni a fiókot feltörőket.
A József nádor tér közelében gyulladt ki a jármű.
