Guruló devizák úgyszintén landoltak az elmúlt években hazai baloldali médiumokhoz a Soros-hálózattól, amerikai kormányzati forrásokból, nagykövetségektől, brüsszeli pénzcsapokból, NGO-któl.
A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogy külföldi kormányok és szervezetek mire adnak milliárdokat hazai sajtótermékeknek és nyomásgyakorlóknak.
A javaslat hírére a Telex, a 444 és a HVG is kongatni kezdte a vészharangot, és egységes offenzívába kezdett.
Egy főszabály van: nem lehet külföldi pénzt elfogadni, nem lehet idegen állam politikai vagy gazdasági érdekeinek képviseletében eljárni.
A megkérdezettek döntő többsége kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról – derült ki a Századvég felméréséből.
Egyelőre sem a Fehér Ház, sem a külügyminisztérium, sem a védelmi tárca nem kommentálta a kiszivárgott híreket.
A multilaterális szervezetek, a békésebb nemzetközi politika kanárijai fuldokolnak.
Éghajlatvédelmi projektekre szánt pénzek egy részét a konzervatív és euroszkeptikus hangok támadására használták fel.
A washingtoni magyar nagykövetségen megtartott tanácskozásra érkeztek diaszpóra vezetők többi között Floridából, Georgia államból, Kaliforniából, valamint Cleveland és Chicago városokból.
Már az FBI új igazgatóhelyettese is Soros szerepét firtatja az USAID kapcsán.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az egyeztetésen kiemelte, azzal, hogy vezető külföldi politikusok rendszeresen nyilatkoznak a magyar független médiának, megnyugtatják a kormánykritikusokat, hogy „nincsenek egyedül”.
