Szakértők álltak ki és rántották le a leplet a Von der Leyen vezette Európai Bizottság működéséről.
A 34. Tusványoson szerdán déltől tartották az Alapjogokért Központ és a Mandiner közös színpadán az NGO-król szóló kerekasztal-beszélgetést, ahol részletesen bemutatták a brüsszeli propaganda működését. A beszélgetést Jáger Balázs, az Alapjogokért Központ munkatársa moderálta, a vendégek között volt Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő, Ashley Frawley, az MCC Brussels vendégkutatója, valamint Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.
Dömötör Csaba szerint Brüsszelben és Washingtonban is látni, hogy a civil szervezetnek hívott NGO-k egyáltalán nem működnek átlátható módon, nem egy alulról szerveződő csoportok ezek, sokkal inkább erős lobbicsoportok. Szavai szerint ezeknek a szervezeteknek jelentős szerepük van a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusban, beleszólnak a migrációs és a genderkérdésbe is.
Kiemelte: látható, hogy a Donald Trump által beszántott USAID támogatási módszerét próbálják másolni. Brüsszel eurómilliárdokkal támogat civil szervezeteket, akik EP-képviselőket fizetnek.
Ez nem civil szervezet, ez lobbi. Az Európai Unió adófizetőinek pénzéből”
– jegyezte meg.
Ashley Frawley ismertette az egyik kutatását, amely rámutat, hogy évről évre erősödnek az LMBTQ-t hirdető civil szervezetek, amelyekhez rengeteg pénzt csurgatnak, szám szerint 220 millió eurót csak erre a témára. Szavai szerint ezek a csoportok pontosan tudják, hogy a társadalom nagy része nem vevő a munkájukra, ezért elzártan működnek és mindenhova próbálnak beszivárogni.
Elképzelhetetlen összegeket lobbiznak ki az adófizetők pénzéből. A genderkérdés korábban a női jogokról szólt, ezt mára minden nemre kiterjesztik. Ezek az NGO-k nem fogadják el, hogy csak két nem létezik”
– tette hozzá.
Lajkó Fanni kérdésre válaszolva egyetértett abban, hogy a civil szervezetek jogi kérdést akarnak csinálni a genderkérdésből és ha megnézzük, mit csinálnak ezek a szervezetek, egyértelművé válik, hogy Brüsszelben egy politikai agendát visznek, miközben nem tudni, mit csinálnak a neki utalt pénzekkel.
Függetlennek hívják magukat, de nem azok”
– mondta az Alapjogokért Központ elemzője.
Lajkó Fanni ismertette, hogy az Alapjogokért Központ vizsgálata szerint 2016 és 2023 között 90 milliárd forint ment magyar civil szervezetekhez, hogy azok a közvéleményt befolyásolják. Úgy folytatta, ez az összeg évről évre egyre csak nő és egyre többet költenek arra, hogy befolyásolják a közvéleményt, ahogy Brüsszel kéri. Példának említette a georgiai terepet, a négymilliós országban 26 ezer NGO működik, amelyek beavatkoznak a választásokba.
Dömötör Csaba később arról beszélt, bár csak fél éve EP-képviselő, de sok bizottsági ülésre jár és azt látja, az NGO-k teljesen beszivárogtak. Mint mondta, ezek a szervezetek nem az emberek hangját közvetítik, hanem a brüsszeli buborékét.
Kiemelte, ha az átláthatóságról van szó, nincs átláthatóság Brüsszelben, korábban kikérték a szerződéseket, mire költött az Európai Bizottság, azonban első körben ezt elutasították. Később kiderült, hogy 30 civil szervezet kapja a brutális brüsszeli támogatások 40 százalékát. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság 2019 és 2023 között 37 ezer szerződést költött 17 milliárd euró értékben. Mindeközben a következő költségvetésben miközben csökkentenék az agrártámogatásokat, megdupláznák a civil szervezeknek szánt pénzt.
Nyitókép: Vékás Albert/Mandiner
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
Az elszólás kifejezte a lényeget: Magyarország diktatúra.
„Jövőre mi lesz? Azahriah, Krúbi és Majka koncert?” – tette fel a kérdést a publicista.
