A multilaterális szervezetek, a békésebb nemzetközi politika kanárijai fuldokolnak.
Bilaterális korban élünk, amikor a nemzetközi politikában a kétoldalú kapcsolatok mindent felülírnak. A multilaterális diplomácián alapuló intézmények általában vesztésre állnak, megítélésük a bilaterális kapcsolatok bajnokai részéről lesújtó, és általában úgy tűnik, hogy a nagy nemzetközi szervezetek kora is leáldozóban.
Különösen így érződik azóta, hogy új kormányzat határozza meg a folyamatokat Washingtonban. Az Európai Unió elsőként szembesült a változás következményeivel: látványosan kimaradt az orosz–ukrán háborús konfliktus rendezését szolgáló tárgyalásokból. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hiába ment az amerikai fővárosba, hogy találkozzon a külügyminiszterrel, Marco Rubio minden magyarázat nélkül lemondta találkozójukat. Maroš Šefčovič kereskedelempolitikáért felelős biztossal legalább szóba álltak amerikai tárgyalópartnerei – igaz, eredmény nélküli volt az egyeztetés, mint azt az unióval szemben kivetett vámok mutatják.
Kik álltak a harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom mögött? Mennyire valóságos a Securitate tovább élő hálózata? Kik irányítják a háttérből a mai román politikai folyamatokat? Barabás T. János külügyi szakértővel beszélgettünk.
Ha létezik nemzeti minimum, akkor úgy vélem, ebben a dologban kellene lennie.
Öt szempont alapján kellett választ adnia az AI-nak.
A TEMPÓ legújabb adásában Kohán Mátyás elmagyarázza, hogy miért kerülne Ukrajna EU-tagsága felfoghatatlanul sok pénzbe, és miért fizettetnék meg velünk a cechet, miközben a mezőgazdaság, az ipar és a fejlesztések is rámennének Brüsszel tervére.
„Magyar egy vagdalkozó, sértett csávó, aki az egész családjával nagyon jól élt a Fideszből” – jegyezte meg a Politikai Hobbista című műsorban a Fidesz frakcióvezetője.
Miért választják a külföldi turisták a magyar fővárost? Honnan érkeznek elsősorban? Miben kellene még erősödnie Budapestnek? Ezúttal a Magyarországra, különösen a Budapestre irányuló külföldi turizmus kerül a fókuszba: bemutatjuk az eddigi eredményeket és a lehetőségeket.
Ferenc pápa elhunyta után nagyjából két-három hét, és meglesz az új egyházfő. Mi történik addig, és kik esélyesek?
