Magyar Péterrel tényleg a történelem is véget ért? Meglepő válasz látott napvilágot

Európában nem állt meg az idő, és ezt minden magyar érezni is fogja. Kovács András írása.

Húsz ország, köztük Magyarország kéri az EU-tól az afgánok kitoloncolásának felgyorsítását.

A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze két százaléka tér vissza hazájába. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: léphetne ugyan az ügyben az EU, kicsi az esély erre – számolt be az Infostart. Az elemző felidézte, „a napokban összesen húsz ország, köztük Magyarország küldött közös levelet Magnus Brunnernek, az Európai Unió belügyekért és migrációért felelős biztosának azzal a kéréssel, hogy Brüsszel indítsa újra uniós szinten az Afganisztánba történő kitoloncolásokat”. A kormányok arra hivatkoznak, hogy
2024-ben csaknem 23 ezer afgán állampolgár kapott kézhez kiutasítási határozatot, és csupán 435-en tettek ennek eleget.
A levelet aláíró uniós országok, illetve a schengeni övezethez tartozó Norvégia azt kérik, kezeljék EU-s szinten a kitoloncolásokat, szülessen a problémára uniós megoldás.

Dócza Edith Krisztina megjegyezte, a levél nem említ konkrétumokat ezen kívül, csak annyit, hogy a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) kapjon nagyobb szerepet a hazatérések megszervezésében, valamint a reintegrációs támogatások koordinálásában, ami így valamelyest kimeríti az Európai Unió lehetőségeit.
Nagyon fontos pont, amiben az EU tudná támogatni a tagországokat, ez pedig a tálibokkal való egyeztetések kezdeményezése. Egyes tagállamok, például Németország és Ausztria, egyénileg már megkezdték a 2021-es tálib hatalomátvétel óta, és ebből a két országból már történtek is azóta kitoloncolások,
sokat segítene azonban, ha Brüsszel uniós szinten venné a kezébe a tárgyalásokat és a kiutasítások végrehajtását
– jelentette ki az elemző.
Nyitókép: Sameer Al-DOUMY / AFP