A Donald Trump-Vlagyimir Putyin budapesti csúcstalálkozónak belpolitikai hatása is lesz

„Az idősebb George Bush amerikai elnök rendkívül  sikeresnek számított külpolitikailag – az ő idejében omlott össze a diktatórikus és hódító természetű Szovjetunió, szabadultak fel a megszállás alól a  közép,- és kelet- európai országok, megnyerte az agresszor Irak ellen vívott kuvaiti háborút stb. – , mégis elveszítette a választást 1992-ben. Azért, mert bár az USA-ban is fontos a külpolitika, de a belpolitika lényegesebb. Ez az igazság szinte mindenhol működik, igaz, hangsúlyeltolódásokkal. Magyarországon például lényegesebb a külső megítélés, mint az Amerikai Egyesült Államokban, azt hiszem. Az amerikaiak ugyanis folyamatosan abban a tudatban élnek – joggal – , hogy ők  politikailag, gazdaságilag és katonailag is a világ legerősebb hatalmának számítanak. Ezzel szemben mi kicsinek és folytonos vesztesnek gondoljuk magunkat – »Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?« – , ezáltal szomjazzuk a nemzetközi elismerést.

Gondoljunk csak bele, mennyi drámán kellett keresztülmennie Magyarországnak a múlt században: Európa második legnagyobb országából, a nagyhatalmi státuszból Trianon következményként ellenséges országokkal körbevett, középméretű, vesztes állam lettünk. A második világháború és a tragikus holokauszt szörnyűségei után az orosz megszállás és egy levert forradalom következett. Az elmúlt évszázadban egyetlen átfogó sikert, a rendszerváltást tudtuk felmutatni. Annyi trauma ért minket a XX. században, hogy az ország egyszerűen ki van éhezve az elismerésre, a méltatásra. Emiatt a magyar közgondolkodásban a külpolitikának az átlagosnál nagyobb a jelentősége. A húzódó, de továbbra is esélyes Donald Trump-Vlagyimir Putyin budapesti csúcstalálkozónak ezért belpolitikai hatása is lesz.”

Nyitókép forrása: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP

***