Rendkívül bőkezűen bánik a kormánykritikus hazai civil szervezetekkel az Unió

A támogatottak között van többek között a Mérték Médiaelemző Műhely, amelynek vezetője a Pressman-dollárok elosztásában is részt vett.

Guruló eurók, dollárok, forintok landoltak az elmúlt években hazai baloldali médiumokhoz többek között a Soros-hálózattól, amerikai kormányzati forrásokból, nagykövetségektől, brüsszeli pénzcsapokból, NGO-któl. Az átláthatatlan láncfinanszírozási mechanizmusoknak ezúttal az úgynevezett átláthatósági törvényjavaslat vetne véget.
„Feketelistákból még nem épült ország” címmel adott ki közös közleményt nemrég több tucat balliberális szervezet és ellenzéki hangvételű médium, miután nyilvánosságra került az átláthatósági törvény tervezete, amelynek végleges változatáról a következő hetekben dönt az Országgyűlés.
A javaslat olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek külföldi forrásból – közvetlenül vagy közvetve – anyagi támogatásban részesülnek, és ezt közéleti tevékenységük finanszírozására fordítják. A törvényalkotó értelmezése szerint ez képes befolyásolni a demokratikus folyamatokat.
Ilyen például az állami vagy társadalmi döntéshozatali eljárásokba történő beavatkozás, a közhatalmat gyakorló személyek döntéseinek alakítása,
valamint a választói akarat és a választási eredmények befolyásolása. (Részletesebben lásd keretes írásunkat – a szerk.)
A közlemény aláírói között számos médium található, többek között az Átlátszó, a Debreciner, a Direkt36, az Élet és Irodalom, a Jelen, a KecsUP, a Klubrádió, a Lakmusz, a Magyar Hang, a 444.hu kiadója, a Népszava, a Nyugat.hu, a Partizán, a Quibit, a Telex, a Tilos Rádió, a Válasz Online és a Veszprém Kukac. Fontos megjegyezni, hogy a Civilizáció közleményének adatkezelési útmutatója szerint az aláírók adatai az Ökotárs Alapítványhoz kerülnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A támogatottak között van többek között a Mérték Médiaelemző Műhely, amelynek vezetője a Pressman-dollárok elosztásában is részt vett.
A Nézőpont Intézet Sajtószabadság 2024 című kutatásának eredményeit már tavaly nyilvánosságra hozták – vagyis nem aktuálpolitikai célzatú, hirtelen jött kormányzati szabályozásról van szó. Az elemzés a következő megállapításokat tartalmazza:
Egy évvel korábban a XXI. Század Intézet Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai című tanulmánya szintén foglalkozott a témával.
Ebben említést tesznek, hogy a finanszírozók között államok külügyminisztériumai és nagykövetségei (USA, Hollandia) – lásd például USAID-pénzek –, külföldi pártalapítványok (mint a német zöldekhez köthető Heinrich-Böll-Stiftung), illetőleg kormányügynökségek (például a National Endowment for Democracy, vagy a United States Agency for Global Media) is megtalálhatók.
Több jelentős alapítvány is komoly összegeket juttat el ellenzéki médiumokhoz: például a Fritt Ord Foundations, a German Marshall Fund of the United States, a Soros-hálózat zászlóshajója: Open Society Foundations, a Robert Bosch Stiftung, a Rockefeller Brothers Fund és a Sigrid Rausing Trust. Ezen kívül támogatók között szerepelnek nonprofit alapok (Civitates, Foundation for Democracy and Pluralism, Network of European Foundations, Norvég Civil Támogatási Alap), illetve nagyvállalatok (Bertelsmann, Creditexpress, Google).
Az Európai Unió különféle pályázatai, valamint médiával is foglalkozó civil szervezetek (Organised Crime and Corruption Reporting Project, Visegrád Fund, Zinc Network) szintén fontos szereplői a finanszírozásnak.
Baloldali jogvédő szervezetek hosszú ideje bírálják a rendszerváltás óta átláthatatlan közélet jogi és gazdasági viszonyait.
Ennek látványos példája a legutóbbi országgyűlési választást követő kampány- és pártfinanszírozási botrány, amely kapcsán a fentebb felsorolt médiumok érdemi aggályokat nem fogalmaztak meg – noha elemzéseik és interjúik révén jelentősen befolyásolják a közéletet.
Ugyanakkor a lentebb kiemelt orgánumok finanszírozási háttereit is jelentősen befolyásolták a Soros-hálózathoz köthető szervezetek, amerikai kormányzati források, nagykövetségek, és nem utolsó sorban a különböző brüsszeli pénzcsapok, nemkormányzati szervek (NGO-k).
Ezt is ajánljuk a témában
A legtöbb pénzhez, 50 millió 192 ezer euróhoz – a Közép-Európai Egyetem (CEU) jutott, a többi szervezet csaknem 12,2 millió eurón osztozott.
A következőkben áttekintést közlünk arról, milyen külföldi dotációkhoz jutottak ezek a szerkesztőségek az elmúlt években:
Összeállításunk közel sem teljes, több kiadó pénzügyi beszámolóját, amelyek a tavalyi esztendőre vonatkoznak, május végén hozzák nyilvánosságra.
Ezt is ajánljuk a témában
A Telex megduplázta a nyereségét, a 444-nek választási évben megy igazán, de a Partizán mindent vitt. Csupán baloldali szólam az elrettentés, kivéreztetés az ellenzéki média felületein.
A jogszabálytervezet alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosulttá válna arra, hogy vizsgálatot folytasson, javaslatot tegyen a kormánynak azoknak a szervezeteknek a jegyzékre vételére, amelyek külföldi forrásból finanszírozott közéleti tevékenységet folytatnak. A tényleges jegyzékre vételről rendeleti úton a kabinet dönthetne, a jegyzékre kerülés pedig a következő következményekkel jár:
A pénzmozgások ellenőrzéséért, engedélyezéséért a pénzmosás elleni szerv felelne, ami a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működik. A jegyzékre vett szervezetek bankszámláit a számlavezető pénzintézetek folyamatosan figyelik. A banktitkok nem jelenthetnek akadályt.
Ha olyan fizetési művelet történik, amely külföldről érkező dotációt jelenthet, azt a banknak jelentenie kell, és a támogatás felhasználását ideiglenesen, legfeljebb öt napra fel kell függesztenie. A pénzmosás elleni szerv pedig öt napon belül dönthetne arról, hogy a pénzügyi forrás engedélyezhető vagy sem. Amennyiben nem, visszautalást rendelnek el.
Ha a szervezet engedély nélkül fogad el külföldi adományt, akkor a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szabhat ki, amely akár a tiltott támogatás huszonötszöröse is lehet. Emellett a szervezetet kötelezik arra, hogy az elfogadott összeget a Nemzeti Együttműködési Alapba fizesse be. Ha a szervezet ismételten megszegi a szabályokat, vagy nem fizeti be a bírságot, akkor a közéleti tevékenységtől eltiltható.
Szervezetek esetében az ügyész eljárhat a működés felfüggesztése érdekében, a bíróság pedig akár a szervezet feloszlatását is elrendelheti. A szervezet megszűnése esetén vagyona az állam által kezelt Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.
A vezetők, alapítók, felügyelőbizottsági és ellenőrző bizottsági tagok évente vagyonnyilatkozatot kötelesek kellene, amelyeket az igazságügyért felelős miniszter felügyel, és nyilvánosan közzé is tesz. A vagyonnyilatkozat elmulasztása jogkövetkezményekkel jár: a vezető képviseleti joga szünetel, és a miniszter közigazgatási bírságot is kiszabhat, akár kétmillió forint összegben. A nyilatkozattétel elmulasztása ismételt felszólítás után a szervezet teljes eltiltását is maga után vonhatja.
Az eltiltott szervezetek vezetői öt évre kizárás alá esnek, vagyis nem lehetnek más civil szervezetek, gazdasági társaságok vezetői, nem alapíthatnak új szervezetet, nem szerezhetnek többségi befolyást gazdasági társaságban.
Nyitókép forrása: képkivágás