Itt a válság, nagy a baj Ukrajnában: Befellegzett Zelenszkijnek?

Ukrajna 2025. július 22-én politikai fordulópontot élt át, amikor Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, amely jelentősen átalakította volna az ország korrupcióellenes intézményeinek működését. A jogszabály, amely az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAP) a legfőbb ügyész alá rendelte volna, heves tiltakozásokat váltott ki mind belföldön, mind külföldön. Bár Zelenszkij visszakozott, a botrány maradandó károkat okozott a belé vetett bizalomban, mind Ukrajnában, mind a nemzetközi közösség körében. 

A jogszabály a NABU-t és a SAP-t a legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alá helyezte volna, akit az elnök nevez ki. Ez a lépés gyakorlatilag megszüntette volna a két szervezet eddigi függetlenségét, amely a 2014-es forradalom nyomán bevezetett reformok sarokköve volt. 

Ez a szabályozás különösen problematikus, mivel a legfőbb ügyész, Ruszlan Kravcsenko az ukrán elnök szoros szövetségesének számít. 

A probléma háttere 

A NABU és a SAP létrehozása a nyugati partnerek, különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására történt, amelyek a pénzügyi és katonai támogatások feltételeként az átláthatóság és a jogállamiság erősítését szorgalmazták. 

Azonban Zelenszkij 2019-es megválasztása óta – annak ellenére, hogy korrupcióellenes programmal kampányolt – több jel is utalt arra, hogy a vezetés igyekszik megszilárdítani a hatalmát a független intézmények rovására. A mostani törvény elfogadása sokak szerint része annak a folyamatnak, amelyben 

Ukrajna évtizedek óta küzd a rendszerszintű korrupcióval, amely a Szovjetunió felbomlása óta áthatja a politikát, a gazdaságot és a társadalmat. A Transparency International 2024-es korrupciós percepciós indexe szerint Ukrajna a 180 ország közül a 104. helyen áll. A korrupció különösen a hadiiparban, az állami beszerzésekben és az energiaágazatban virágzik, amit a háborús helyzet tovább súlyosbít. 

Az Európai Számvevőszék jelentése Ukrajnában 2018 és 2020 között több mint 250 korrupciós kockázatot tartalmazó törvénytervezetet azonosított, ami jelzi a probléma mélységét. Az állami tulajdonú vállalatok – amelyek száma körülbelül 3500 – különösen érzékeny területet jelentenek, mivel gyakran szolgálnak a közpénzek elszivárogtatásának csatornájaként. A nyugati támogatások, amelyek 2022 óta meghaladják a 177 milliárd dollárt, szintén vonzó célpontot nyújtanak a korrupciós hálózatoknak. 

Emlékezetes botrányok 

Az utóbbi években több nagy horderejű korrupciós ügy is napvilágot látott. Az egyik ilyen a hadiipari botrány; emlékezetes, a Bihus.Info oknyomozó portál feltárta, hogy egymilliárd dollárnyi közpénz tűnt el katonai védművek építésére szánt forrásokból. A pénzeket vagy irreálisan túlárazott szerződésekkel kijátszották, vagy fiktív cégekhez juttatták, amelyek szoros kapcsolatban állnak Zelenszkij belső körével. Ez az ügy különösen felháborította a közvéleményt, mivel a fronton harcoló katonák ellátása gyakran hiányos. 

Egy másik eset az agrártárca sikkasztási ügye: a Newsmax jelentése szerint az agrárpolitikai és gazdasági tárcák vezetői 1,7 millió dolláros sikkasztási ügybe keveredtek, amelynek során humanitárius segélynek szánt élelmiszerrel kereskedtek, az árkülönbözetet pedig külföldi számlákra juttatták. 

Emlékezetes az a túlárazott élelmiszer- és katonai ruházati beszerzésekről szóló botrány is, amely Olekszij Reznyikov volt védelmi miniszter menesztéséhez vezetett. 

Problémásak az oligarchák és az energiavállalatok is: a Forbes Ukraine szerint az ukrán kormány szisztematikusan kisajátította magánvállalatok, például az Enwell Energy és az Ukrnaftoburinnja vagyonát, gyakran jogsértő módon. 

Megrendült bizalom 

A törvény elfogadása a háború kirobbanása óta példátlan tiltakozásokat váltott ki Ukrajnában. Kijevben és más nagyvárosokban ezrek – főként nők – vonultak az utcára. 

A Korrupcióellenes Akcióközpont (CPK) vezetője figyelmeztetett, hogy a jogszabály Zelenszkij barátainak védelmét szolgálja. A NABU vezetője, Szemen Krivonosz szerint a törvény „megsemmisítette a korrupcióellenes infrastruktúrát”. Julija Timosenko, a narancsos forradalom ikonikus alakja viszont támogatta a törvényt, mondván, hogy az igazságszolgáltatás „gyarmatosításának” végét jelenti, bár nézeteit sokan politikai opportunizmusként értékelték. 

A nemzetközi közösség is bírálta a törvényt. Az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier kijelentette, hogy a NABU és a SAP függetlensége elengedhetetlen Ukrajna reformprogramjához és EU-csatlakozási törekvéseihez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magyarázatot követelt Zelenszkijtől, míg Marta Kos bővítési biztos „súlyos visszalépésnek” nevezte a döntést. 

A Politico egyenesen arról írt, hogy Ukrajna vezetése az ország ellenségévé vált, a lap szerint a törvénymódosítással láthatóvá vált a demokratikus visszaesés mértéke. Az Euromaidan Press nevű ukrán portál sem finomkodott, szerinte ugyanis azzal, hogy Zelenszkij aláírta a korrupcióellenes ügynökségek feloszlatásáról szóló törvényt, tulajdonképpen saját magát lőtte lábon. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet korrupcióellenes vezetője, Julia Fromholz szerint a törvény veszélyezteti Ukrajna nemzetközi hitelességét, és elriaszthatja a külföldi befektetőket. A G7-országok szintén aggodalmukat fejezték ki, hangsúlyozva, hogy a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú a nyugati támogatások fenntartásához. 

A Transparency International ukrajnai szervezete figyelmeztetett, hogy 

A tiltakozások és a nemzetközi nyomás hatására Zelenszkij július 24-én bejelentette, hogy új törvényjavaslatot nyújt be a parlamentnek, amely visszaállítaná a NABU és a SAP függetlenségét. A tervek szerint az új törvényről július 31-én szavaznak majd. Zelenszkij azt állította, hogy „meghallotta a társadalom hangját”, és az új törvényjavaslat „garantálja az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes intézmények függetlenségét”. A két szervezet vezetői üdvözölték a javaslatot. Azonban a visszakozás nem csillapította le teljesen a kedélyeket. Ellenzéki képviselők „nagyszabású színjátéknak” nevezték Zelenszkij lépését. Az ukrán társadalom és a nemzetközi partnerek egy része szkeptikus maradt. Zelenszkij mély válságot idézett elő Ukrajnában, az elnökbe vetett bizalom megrendült. Ez a bizalomvesztés hosszú távon súlyos következményekkel járhat Ukrajna nemzetközi támogatására és az ország jövőjére nézve.

Nyitóképen szokatlan látvány: Zelenszkij ellen tüntetnek az ukránok
Fotó: AFP/Tetiana Dzhafarova