Az Országgyűlés alakuló ülése óta eltel egy hónap rávilágít arra, hogy a miniszterelnök távollétében egyáltalán nem ülésezik a parlament. Úgy tűnik, Magyar Péter továbbra sem bízik saját embereiben.
Ahhoz képest, mennyire sürgette Magyar Péter az április 12-i választások után az Országgyűlés összehívását, az újdonsült kormányfő lelkesedése a parlamenti munka iránt azonnal megcsappant, amint hivatalosan megalakult a Tisza-kormány.
Az elmúlt szűk egy hónap alatt ugyanis – a korábbi gyakorlattal szemben – mindössze öt alkalommal ült össze az Országgyűlés.
Dacára annak, hogy a plenáris ülések menetrendje hosszú évek óta egyfajta menetrend szerint zajlanak, így hétfőnként a napirend előtti felszólalásokkal és interpellációkkal kezdődik az ülés délután 1 órakor, és ezen a napon tartják az azonnali kérdések óráját is. Keddenként a képviselők már délelőtt elkezdik a munkát, jobbára az egész nap vitákkal telik, melyet még szerdán is folytathatnak a frakciók tagjai, de a határozathozatalokra is ezen a napon kerül sor. A csütörtök a bizottsági ülések napja, míg pénteken a képviselők általában egyéb elfoglaltságaiknak tesznek eleget.
Nos, Magyar Péter – a kampányidőszakhoz hasonlóan –
szemlátomást továbbra is rövid pórázon tartja országgyűlési képviselőit, és amikor ő „házon kívül van”, a parlament sem ülésezik,
nehogy esetleg a Tisza-frakció képviselői jelenléte és felügyelete nélkül szólaljon fel az Országgyűlésben.
Tekintettel arra, hogy a kormányfő aktív Facebook-politikát folytat, könnyen igazolható, hogy egyéb elfoglaltsága miatt mikor és miért nem tudott volna részt venni a parlamenti munkában, ha ülésezett volna a T. Ház.
A választások után május 9-én volt az Országgyűlés alakuló ülése, majd 12-én, kedden Magyar Péter letette miniszterelnöki esküjét. Azon a héten már nem ülésezett az Országgyűlés, csak a kormány, Ópusztaszeren. Ezen a héten a miniszterelnök több idegenvezetést is vállalt, bejárta a Karmelitát, kordont bontott azon az építési területen, ahol ennek eredményeként pár napja egy német turista balesetet szenvedett, és lezajlott az átadás-átvétel is.
Rendkívüli módon a következő héten egyáltalán nem ülésezett a parlament, Magyar Péter hétfőn Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével egyeztetett, majd két napot töltött Lengyelországban, ahonnan Bécsbe utazott.
A következő plenáris ülés május 26-án és 27-én volt, Magyar Péter minkét nap ott ült a parlamentben, felszóalt napirend előtt, és gyakorlatilag minden ellenzéki felszólalásra ő reagált. Május 28-án ismét útra kelt a miniszterelnök, a belga miniszterelnök után találkozott Mark Rutte-val, majd Ursula von der Leyennel, ezeken a napokon ismét szünetelt a parlament.
Legutóbb június elsején ült össze az Országgyűlés, ez volt az egyetlen ülésnap a héten, feltehetően azért, mert Magyar Péter másnap ismét elutazott.
Először Berlinbe ment, ahol Friedrich Merz német kancellárral találkozott, majd Emmanuel Macron, francia elnök fogadta Párizsban.
Mindent összevetve a jelek arra utalnak, hogy a miniszterelnök egyszemélyes kormányzást folytat, nem bízik saját képviselőiben, és attól tart, ha kiadja saját kezéből az irányítást, szétszéled a nyáj.
Nyitókép: Hegedűs Róbert/MTI
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
A törvénykezést feláldozták a digitális minimalizmus oltárán.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
