Megalakult az új parlament, majd miniszterelnökké választották Magyar Pétert. Az eseményeket követően a Kossuth téren „rendszerváltó népünnepély” várja a résztvevőket.
Az Országgyűlés alakuló ülése hivatalosan 10 órakor kezdődik, ugyanakkor a képviselők már nem sokkal 9 óra után megérkeztek a Kossuth térre.
A Tisza-frakció Magyar Péter vezetésével a Kossuth téren át, a Parlament főlépcsőjén keresztül vonult be az épületbe. A téren összegyűlt szimpatizánsok hangos ovációval és tapssal fogadták a 141 fős képviselőcsoportot.
A Parlamentbe történő bevonulás előtt a Tisza Párt képviselői rövid időre megálltak a kupolacsarnokban kiállított Szent Koronánál. A nemzeti ereklye szimbolikája fontos eleme Magyar Péter politikai üzeneteinek is.
Közben a Parlament közelében, a rakparton is megkezdődött a főváros és Karácsony Gergely rendezvénye, amelyet az új Országgyűlés megalakulásának napjára időzítettek. A szervezők szerint a résztvevők később átvonulnak a Kossuth térre, hogy csatlakozzanak a Tisza Párt programjához.
Folyamatosan érkeznek a képviselők az ülésterembe, többen a páholyokban helyet foglaló családtagjaiknak és vendégeiknek integetnek. A meghívottak között diplomaták, díszvendégek és ismert közéleti szereplők is feltűntek, köztük Iványi Gábor.
Folyamatosan érkeznek a Fidesz képviselői is az Országházba.
Az alakuló ülés iránt rendkívüli az érdeklődés: összesen mintegy 170 újságíró regisztrált az eseményre.
A helyszínen számos külföldi nagykövet és diplomata is megjelent, ők az emeleti páholyokból követik figyelemmel a parlamenti történéseket.
Toroczkai László,
a Mi Hazánk frakcióvezetője az alakuló ülés előtt bejelentette, hogy képviselőcsoportjuk nem vesz részt az uniós és a cigány himnusz lejátszásán.
Elmondása szerint a magyar Himnusz minden magyar állampolgár közös himnusza, míg a cigány himnuszként emlegetett dal szerinte népdalnak tekinthető. „Himnusza csak egy államnak lehet” – fogalmazott.
A politikus közölte: a himnuszok idején a frakció kivonul a Szent Koronához, ahol esküt tesznek. Egy újságírói kérdésre válaszolva Toroczkai azt is megjegyezte, hogy ő személy szerint nem olvassa a Vadhajtásokat, ellentétben Orbán Viktorral, aki korábban kedvencei között említette az oldalt.
Nem sokkal a kezdés előtt megérkezett az Országházba Sulyok Tamás köztársasági elnök is, ezzel minden készen áll az új Országgyűlés alakuló ülésének megnyitására.
Sulyok Tamás megnyitotta az Országgyűlés alakuló ülését, majd elhangzott a Himnusz. A köztársasági elnök rövid köszöntőjében elmondta: az áprilisi országgyűlési választáson mandátumot szerzett mind a 199 képviselő, valamint a nemzetiségi szószólók is benyújtották megbízólevelüket.
Magyar Péter nem tapsolta meg Sulyokot a beszéde végén
Pedig szinte mindenki más igen.
Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke ismerteti az április 12-i országgyűlési választás lebonyolításának körülményeit. Rövid beszámolójában a választási rendszer működésére és az eljárás menetére is kitér.
Nemcsak a Parlamentben, hanem odakint, a rakparton és a Kossuth téren is folyamatosan gyülekeznek az emberek. A rendezvényekre érkezők számára számos food truck kínál ételt és italt. A legtöbb helyen hot dogot árulnak, italból pedig sör és fröccs fogy a leginkább.
A legnagyobb érdeklődés délelőtt a Tisza Párt ajándékboltjánál alakult ki, ahol hosszú sorok várakoztak.
Az NVB elnökének tájékoztatása szerint a 106 egyéni választókerület közül csupán háromban vitatták a választási eredményt, ám ezek a jogorvoslati kérelmek nem vezettek változáshoz.
Így a választás jogerős eredménye viszonylag gyorsan, május elsejére megszületett, miután az ügyek a Kúriát is megjárták.
Az alakuló ülésen több érdekes részlet is kiderült a parlamenti ülésrendről. Melléthei-Barna Márton – akit korábban az igazságügyi miniszteri posztra is esélyesnek tartottak – Magyar Péter mellett foglal helyet.
Szentkirályi Alexandra a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László mellé került az ülésteremben.
Tudósítóink szerint a Tisza-frakció egyik szélső helyét Radnai Márk kapta meg, vele szemben, a folyosó túloldalán pedig Rétvári Bence ül a Fidesz padsoraiban. A két politikus kézfogással üdvözölte egymást.
A parlament előtt ezt követően Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke kapott szót. Beszédében hangsúlyozta, hogy a választások lebonyolításában mintegy húszezer választási irodai munkatárs és ötvenezer szavazóköri delegált vett részt.
Kiemelte azt is, hogy a voksolás rekordmagas, 79 százalékos részvétel mellett, a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott le.
Az NVI elnöke külön kitért arra is, hogy az április 12-i választás estéjén rendkívül gyors volt az eredményközlés, így a közvélemény rövid időn belül átfogó képet kaphatott a parlamenti erőviszonyok alakulásáról.
Az Országgyűlés által frissen megválasztott bizottság különvonult, hogy ellenőrizze a képviselők és a nemzetiségi szószólók esküokmányait.
A mandátumvizsgálat idejére az alakuló ülés munkáját megszakították, így húszperces szünet következik.
Miközben a 141 fős Tisza-frakció minden tagja új szereplő az Országgyűlésben, jelentős átalakulás zajlott a Fidesz–KDNP soraiban is. A korábbi 135 fős kormánypárti többség helyett ezúttal mindössze 52 képviselővel vannak jelen a parlamentben, ami látványos átrendeződést eredményezett a frakción belül is.
A szünetben Kapitány István leendő gazdasági és energiaügyi miniszter újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy egyelőre nem látják pontosan, milyen állapotban van a költségvetés.
Mint fogalmazott, a helyzetet Kármán András pénzügyminiszter fogja részletesen áttekinteni, de szerinte „nyilvánvaló, hogy nem vagyunk optimisták” a költségvetés állapotát illetően.
Hozzátette: a kormány hivatalos felállása után részletesebben is beszélnek majd a gazdasági helyzetről.
A leendő miniszterelnököt családtagjai is elkísérték az Országgyűlés alakuló ülésére. Magyar Péter hozzátartozói a vendégek számára fenntartott páholyban foglaltak helyet, a szünet idején pedig a politikus felment hozzájuk, hogy személyesen is köszöntse őket.
Lezárult a mandátumvizsgálat
A szünet után folytatódott az ülés, miután a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját. A testület megállapította, hogy minden képviselő és nemzetiségi szószóló mandátuma rendben van.
Az új Országgyűlés első voksolásán a képviselők elfogadták a mandátumvizsgálat eredményét. A szavazás során azonban csak 193-an adták le voksukat, vagyis hat képviselő nem tartózkodott az ülésteremben.
A mandátumvizsgálat lezárása és parlamenti jóváhagyása után abc-sorrendben felolvasták az új Országgyűlés képviselőinek névsorát.
A névsorolvasást a Kossuth téren felállított kivetítőkön is figyelemmel kísérte az összegyűlt tömeg.
Az ismertebb tiszás politikusok nevét taps és éljenzés fogadta, míg egyes fideszes képviselők esetében pfujolás is hallatszott.
A demonstrálók nemtetszésüket fejezték ki például Szijjártó Péter és Szentkirályi Alexandra nevének elhangzásakor.
A történelmi zászlók bevonulása után az új parlament tagjai közösen tették le esküjüket. A képviselők fogadalmat tettek arra, hogy betartják és betartatják Magyarország törvényeit, valamint mandátumukat a nemzet érdekében gyakorolják.
Az eskü végén szereplő „Isten engem úgy segéljen!” mondat kimondása ezúttal is opcionális volt: voltak képviselők, akik éltek vele, mások nem.
Az eskütétel során több nemzetiségi nyelv is elhangzott: egyes szószólók beás, román vagy horvát nyelven mondták el fogadalmukat.
Hivatalosan is megalakult az új Országgyűlés
Az eskütételek lezárásával hivatalosan is megalakult Magyarország új Országgyűlése.
Az alakuló ülés következő szakaszában ismét Sulyok Tamás köztársasági elnök kapott szót.
Beszédében az államfő úgy fogalmazott: „ezredéve államalkotó nép vagyunk”, és Magyarország történelmének újabb fejezetéhez érkezett.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy az áprilisi választáson a Tisza Párt „példátlan mértékű győzelmet” aratott a demokratikus jogrend keretei között, és ezzel felhatalmazást kapott az ország irányítására.
A köztársasági elnök gratulált Magyar Péter pártjának, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a rendkívüli győzelem rendkívüli felelősséggel jár együtt.
Beszédében Sulyok Tamás a jövőbe vetett hit és a politikai felelősség kérdéséről is szólt. A Tisza Pártnak azt kívánta, hogy „védje és vezesse tovább a hazát”, ugyanakkor hangsúlyozta: minden politikai hatalom kizárólag jogállami keretek között értelmezhető.
Az államfő figyelmeztetett arra is, hogy „a jogállam megbontása” beláthatatlan következményekkel járna.
Mint fogalmazott, a közös nemzeti ügyek rendezésének helye a Parlament, eszköze pedig a jog nyelve.
Az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően a köztársasági elnök hivatalosan is javaslatot tett az Országgyűlésnek arra, hogy Magyar Pétert válassza Magyarország miniszterelnökévé.
Az ülésen ismét szünetet rendeltek el, mivel a frissen esküt tett képviselők esküokmányait egy külön testület ellenőrzi annak megállapítására, hogy minden dokumentum megfelel-e az előírásoknak.
Nem volt szemkontaktus Sulyok és Magyar között
Többen is felfigyeltek arra a pillanatra, amikor Sulyok Tamás az államfői beszéd után elhagyta az üléstermet. A köztársasági elnök közvetlenül Magyar Péter mellett haladt el, ám a két politikus nem nézett egymásra: Magyar éppen ellenkező irányba fordult.
A leendő belügyminiszter, Pósfai Gábor az ülés szünetében újságírói kérdésekre válaszolva arról beszélt, hogy elsődleges feladatának az állomány és a minisztériumi területek megismerését tekinti.
Mint mondta, személyi kérdésekről még korai lenne dönteni, minden érintettnek lehetőséget kívánnak adni arra, hogy bemutassa elképzeléseit és értékelje a jelenlegi helyzetet.
Pósfai hangsúlyozta: a belügyi terület számára új kihívást jelent, ugyanakkor előnynek tartja, hogy külső szemmel tudja vizsgálni a rendszert.
Elárulta azt is, hogy már több egyeztetést folytatott a rendőrség és a tűzoltóság képviselőivel.
A sportfinanszírozás átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott: a Tisza Párt egyik legfontosabb célja az átlátható működés megteremtése, amely ezen a területen is meg fog jelenni.
A Pride ügyéről szólva elmondta, hogy a gyülekezési törvény módosítása jelenleg nincs az első intézkedések között, ugyanakkor egy visszakérdezésre egyértelművé tette:
Lehetővé kell tennünk, hogy legális keretek között meg lehessen tartani a Pride-ot.”
Az illetékes testület időközben befejezte az esküokmányok ellenőrzését, és megállapította, hogy minden dokumentum szabályszerű volt.
Az Országgyűlés tájékoztatása szerint valamennyi képviselő és nemzetiségi szószóló benyújtotta összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Egyedül Aba-Horváth István roma nemzetiségi szószóló esetében merült fel összeférhetetlenségi probléma, amelynek rendezése jelenleg is folyamatban van.
Aba-Horváthnak emiatt korábban le kellett mondania az Országos Roma Önkormányzat elnöki tisztségéről is, utódját pedig nemrég megválasztották.
Az Országgyűlés 188 igen szavazattal elfogadta a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját az áprilisi országgyűlési választás lebonyolításáról.
A parlament ezt követően a Nemzeti Választási Iroda beszámolójáról is szavazott, amelyet 192 igen vokssal fogadtak el a képviselők.
Hivatalosan is megalakultak a parlamenti frakciók
Az alakuló ülésen hivatalosan is megalakultak az új Országgyűlés képviselőcsoportjai.
A 141 fős Tisza-frakció vezetője Bujdosó Andrea lett, míg a 44 fős Fidesz-frakciót Gulyás Gergely irányítja. A KDNP nyolcfős képviselőcsoportját Rétvári Bence vezeti, a Mi Hazánk hatfős frakciójának élére pedig Toroczkai László került.
Megkezdődött a titkos szavazás az Országgyűlés új elnökének személyéről. A képviselők Forsthoffer Ágnes megválasztásáról döntenek. A voksolásra húsz perc áll rendelkezésre, ezt követi a szavazatok összesítése, így az ülésben összesen negyvenperces szünetet rendeltek el.
A Mi Hazánk Mozgalom már az alakuló ülés napján benyújtott egy Alaptörvény-módosítási javaslatot.
A párt régi kezdeményezését elevenítette fel: megszüntetnék a mentelmi jogot, szerintük ezzel visszaszorítható lenne a „politikusbűnözés”.
A Tisza-kormány leendő beruházási és közlekedési minisztere, Vitézy Dávid nem országgyűlési képviselőként vesz részt az alakuló ülésen, így jelenleg vendégként tartózkodik az Országházban. A politikus várhatóan Lázár Jánost váltja majd a tárca élén.
A Kossuth téren tartózkodik Jámbor András leköszönő országgyűlési képviselő is. A HVG-nek arról beszélt, hogy személyesen akarta megélni azt az érzelmi pillanatot, amelyet parlamenti mandátumának elvesztése és a képviselői munka lezárása jelent számára.
Úgy fogalmazott: négy évvel ezelőtt mandátumot szerzett, most pedig szerinte „hazát”. A politikus szerint egy hosszú, tizenhat éves korszak zárult le az életében, amelynek utolsó négy évét parlamenti képviselőként töltötte, de már korábban is a rendszer ellenzékének tekintette magát.
Jámbor szerint ugyanakkor még kérdéses, hogy valóban demokratikus berendezkedés épül-e ki Magyarországon, bár ezzel kapcsolatban biztató jeleket lát.
A jövőjéről egyelőre óvatosan nyilatkozott: a következő hetekben közéleti tartalmak készítésével foglalkozik majd, későbbi politikai szerepvállalásáról azonban még nem döntött.
A szünetet követően újraindult az Országgyűlés plenáris ülése.
Forsthoffer Ágnes lett az új házelnök
Az Országgyűlés titkos szavazáson megválasztotta új elnökét. A szavazólapot felvett 195 képviselő közül 193-an támogatták Forsthoffer Ágnes megválasztását, mindössze két nem szavazat érkezett.
Ezzel hivatalosan is ő lett az Országgyűlés új elnöke, Kövér László utódja.
A leendő külügyminiszter, Orbán Anita újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel még nem beszélt, ugyanakkor számos más külügyi vezetővel már egyeztetett.
Közölte azt is, hogy Magyar Pétert hamarosan elkíséri varsói és bécsi útjára, valamint részt vesznek egy NATO külügyminiszteri találkozón is.
Orbán Anita szerint a mai nap rendkívül ünnepélyes, ugyanakkor hangsúlyozta: ez még csak a munka kezdete. Azt is elismerte, hogy várhatók változások a nagyköveti posztokon, amelyekről később tájékoztatják a nyilvánosságot.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol Sulyok Tamás jogállamiságról szóló figyelmeztetéséről, egyelőre nem kívánt reagálni.
A diplomáciai jelenlétről szólva úgy fogalmazott: önmagában szimbolikus jelentőségű, hogy szinte a teljes budapesti nagyköveti kar részt vesz az alakuló ülésen.
Forsthoffer Ágnes az eskütételt követően hivatalosan is hivatalba lépett az Országgyűlés elnökeként.
Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök gratulált az új házelnöknek, majd Magyar Péter is köszöntötte Forsthoffer Ágnest. A leendő miniszterelnök kézfogás mellett két puszival is üdvözölte párttársát, ezt követően pedig a parlamenti frakciók vezetői is sorban gratuláltak neki.
Az új házelnök beszédében hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy nem hatalmat, hanem szolgálatot kapott a kinevezésével.
Forsthoffer Ágnes szerint új korszak kezdődik a magyar demokrácia történetében, amelyben az Országgyűlésnek nem hatalmi központként, hanem a munka és a szerénység terepeként kell működnie.
Beszédében idézte Slachta Margitot, az első magyar női országgyűlési képviselőt is: „érjen el e falak közé mindenki hangja, aki képviseletével megbízott minket.”
Hangsúlyozta továbbá, hogy közösen kell helyreállítani az Országgyűlés tekintélyét, és a rend fenntartása nem szolgálhat ürügyként politikai szereplők elhallgattatására.
Forsthoffer Ágnes első házelnöki intézkedéseként bejelentette:
visszahelyezik az Európai Unió zászlaját a Parlament épületére.
Az uniós lobogót elődje, Kövér László még tizenkét évvel ezelőtt távolíttatta el az épületről.
Az új házelnök munkáját több alelnök segíti majd az új parlamenti ciklusban. A képviselők Hallerné Nagy Anikót és Kőszegi Krisztiánt is alelnökké választották, mellettük Vitályos Eszter, Latorcai Csaba és Dúró Dóra is alelnöki tisztséget kapott.
Rák Richárdot a törvényalkotásért felelős alelnökké választották meg, ami az egyik legfontosabb parlamenti pozíció, hiszen hozzá tartozik majd a Törvényalkotási Bizottság vezetése is.
Az Országgyűlés jegyzőinek Berki Ákost, Bodóczi Istvánt, Simon Zsuzsannát, Néher Andrást, Rózsahegyi Áront, Sóti Anikót, Újvári Szilviát, Csúzda Gábort, F. Kovács Sándort, Kovács Sándort, Németh Balázst, Varga Gábort, Simicskó Istvánt és Dócs Dávidot választották meg.
A Parlament közelében, a Karácsony Gergely által szervezett „Hála nektek!” rendszerzáró eseményen időközben több százan gyűltek össze.
A színpadon már Bródy János lépett fel, miközben a résztvevők egy kifeszített óriási uniós zászló előtt fotózkodtak.
Az alakuló ülésen hivatalosan is létrejött a Házbizottság, amely az Országgyűlés munkarendjének egyik legfontosabb döntéshozó fóruma.
A testület tagjai a házelnök, az alelnökök, a törvényalkotásért felelős alelnök, valamint a parlamenti frakciók vezetői.
A Házbizottság rögtön meg is tartotta első ülését, emiatt újabb szünetet rendeltek el a plenáris ülésen. Információink szerint a testület arról is dönthet, hogy a Parlament következő ülését várhatóan május 12-re, keddre hívják össze.
Gyorsan végrehajtották Forsthoffer Ágnes első házelnöki döntését:
az Európai Unió zászlaja ismét kikerült a Parlament épületére.
A Kossuth téren összegyűlt tömeg hangos tapssal és éljenzéssel fogadta az uniós lobogó visszahelyezését.
Bódis Kriszta a szünetben újságíróknak arról beszélt, hogy rendkívül hosszú és küzdelmes időszakon vannak túl.
„Hatalmas munka és küzdelem áll mögöttünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy felemelő érzés számára most a Parlament falai között ünnepelni.
A leendő kormánybiztos szerint a magyar társadalom sokszínűségét fontos megjeleníteni a közéletben,
és úgy látja, ez most már az Országgyűlésben is érzékelhető. Példaként a nemzetiségi nyelveken elhangzó eskütételeket említette.
Bódis Kriszta a Tisza-kormányban a nemzeti társadalompolitikai stratégia kidolgozásáért felel majd, emellett az oktatási, szociális és egészségügyi területek összehangolását is koordinálja.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Telex kérdésére úgy válaszolt: szerinte jelenleg nem időszerű a lemondása. Amikor arról kérdezték, mikor válhat azzá, röviden annyit mondott: „amikor válaszolni kell”.
Gajdos László, a leendő élő környezetért felelős miniszter a szünetben újságíróknak arról beszélt, hogy nem szeretné, ha politikusként hivatkoznának rá.
Hatvan fölött már nem változik az ember, maradjunk annyiban, hogy én ugyanúgy Gajdos László vagyok, csak a munkahelyem más”
– fogalmazott.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy nagy váltás előtt áll, hiszen az elmúlt harminc évben erdőben, állatok között dolgozott, most pedig a Parlamentben folytatja a munkát.
Tarr Zoltán elmondta, hogy elődjével, Hankó Balázzsal egyelőre még nem egyeztetett,
de bízik abban, hogy az átadás-átvétel megfelelő időben és szabályos keretek között történik majd.
A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak szerinte „egyoldalú” elköltése vizsgálatot igényel, ahogyan a teljes minisztériumi struktúra működését is át kell tekinteni. Hozzátette: a kormány megalakulása után ez lesz az egyik első feladat.
A leendő tárcavezető azt is elárulta, hogy a kulturális minisztériumban három szakállamtitkárral, egy politikai és egy közigazgatási államtitkárral számol.
Az eredeti menetrendhez képest némi késéssel folytatódik az alakuló ülés. A plenáris ülésnek már 14 óra körül újra kellett volna indulnia, ám a Házbizottság ülése a vártnál hosszabbra nyúlhatott. Az sem kizárt, hogy a szünetben megtartott nemzetiségi szószólói eskütételek miatt alakult ki a csaknem félórás csúszás.
Folytatódik az ülés, már az új házelnök vezeti a munkát
A szünet után újraindult az Országgyűlés ülése. A pulpituson már Forsthoffer Ágnes, az új házelnök vezeti a parlamenti munkát.
A képviselők megszavazták, hogy eltérjenek a házszabálytól, így még a mai ülésen napirendre kerülhet két, már benyújtott törvényjavaslat.
A gyorsított eljáráshoz a képviselők négyötödének támogatására volt szükség, vagyis a Tisza kétharmados többsége önmagában nem lett volna elegendő.
A javaslat végül 187 igen és 6 nem szavazattal ment át.
A parlament még ma tárgyalja a két kiemelt előterjesztést. Az egyik a statútumtörvény, amely az új kormány minisztériumainak nevét és felsorolását rögzíti.
A másik javaslat arra szolgál, hogy a háborús veszélyhelyzet május 13-i lejárta után se veszítse hatályát mintegy 140–160 veszélyhelyzeti kormányrendelet.
Az Országgyűlés 141 igen és 2 nem szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadta a cikluskezdés egyik első fontos törvényét, amely az új minisztériumi struktúrát rögzíti. A javaslatot a végszavazás előtt módosították is.
A képviselők 190 igen és 6 nem szavazattal elfogadták azt a törvényt is, amely biztosítja, hogy a hamarosan lejáró háborús veszélyhelyzet után is hatályban maradjanak az érintett kormányrendeletek.
A képviselők megszavazták az új Országgyűlés bizottsági struktúráját is. Ezzel hivatalosan létrejöttek a szakbizottságok, amelyekből a korábbi ciklushoz képest több működik majd. A parlament egyúttal a bizottsági tisztségviselőkről és tagokról is döntött.
Az ülés következő napirendi pontjaként a képviselők Magyar Péter miniszterelnökké választásáról szavaznak.
Magyar Péter Magyarország új miniszterelnöke
Az Országgyűlés 140 igen, 54 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett Magyar Pétert választotta Magyarország miniszterelnökévé.
A döntést a kormánypárti padsorok tapssal fogadták, Magyar Péter pedig felállva köszönte meg a támogatást. A Fidesz–KDNP képviselői nem tapsoltak.
Magyar Péter miniszterelnökként letette hivatali esküjét: az eskütétel közben a nemzeti lobogó sarkát fogta, majd aláírta az esküokmányt.
Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök gratulált az újonnan megválasztott miniszterelnöknek. A kézfogás visszafogott hangulatban zajlott, látványos mosoly nélkül.
Magyar Péter először szólal fel kormányfőként
Magyar Péter a miniszterelnöki eskütétel után a pulpitushoz lép, ahol első alkalommal mond beszédet Magyarország kormányfőjeként.
A Kossuth téren összegyűlt tömeg minden alkalommal lelkesedéssel reagál Magyar Péter nevének említésére. Már a parlamenti szavazást is tapsvihar kísérte, az eredmény kihirdetését pedig hangos öröm fogadta.
Az eskütételt a tömeg csendben hallgatta végig, az „Isten engem úgy segéljen” mondat elhangzása után azonban újabb ujjongás tört ki.
Sulyok Tamás felkonferálását többen nevetéssel fogadták, a kézfogás alatt füttyszó is hallatszott.
A legerősebb reakciót azonban Gulyás Gergely megjelenése váltotta ki: amikor gratulálni ment Magyar Péterhez, a tömeg gúnyos éljenzéssel reagált.
„Ünnepi pillanatban, mély megrendültséggel állok Önök előtt” – kezdte beszédét Magyar Péter a miniszterelnöki eskütételén. „Néhány perce esküdtem fel a csodálatos hazánk, Magyarország szolgálatára, annak a nemzetnek a szolgálatára, amelynek első miniszterelnöke a mártír gróf Batthyány Lajos volt.”
A kormányfő Antall József 1990-es beszédét is felidézve hangsúlyozta: a miniszterelnöki tisztség hatalmas politikai és emberi felelősséget, egyben történelmi súlyt is jelent. „Az elődök és milliók hazáért hozott áldozata nem lehet hiábavaló” – mondta. Hozzátette, hogy hittel, akaraterővel és hazaszeretettel fog dolgozni minden nap, minden órában, hogy méltó legyen olyan elődökhöz, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József.
Magyar Péter úgy folytatta: „Érzem és értem a felelősség súlyát. Láttam elődeim sorsát – nemcsak a hősökét, hanem azt is, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani. Láttam, hogyan gyűrheti maga alá lassan a hatalom az embert, hogyan válhat a politikus saját rendszerének foglyává, és hogyan szakadhat el egy politikai közösség azoktól az emberektől, akiktől a felhatalmazását kapta.”
Ezután egyértelművé tette küldetését: „Én nem uralkodni fogok Magyarországon. Szolgálni fogom hazámat.”
Antall József szavaival jelölte ki a szolgálat mércéjét: „Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom, és a magyar nemzet igényli.”
A miniszterelnök köszönetet mondott a magyar választóknak a példátlan támogatásért: „Példátlan erővel álltak a magyar emberek a változás oldalára 2026. április 12-én. Rekord részvétel és 3,3 millió rendszerváltó szavazat jelzi ezt az akaratot. Köszönöm nekik. Arra kérek mindenkit, hogy hallja és értse meg ezt az üzenetet. A magyar emberek felhatalmazást adtak arra, hogy lezárjuk az évtizedes sodródást, új fejezetet nyissunk országunk történetében, ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsunk, és kezdjük újra.”
Azonban egy fontos figyelmeztetést is megfogalmazott: „Tudnunk kell azonban, hogy újrakezdés nincs megbékélés nélkül. Megbékélés viszont nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül.”
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy az új Országgyűlés megalakulását követően az egyik első intézkedésük a nemzet vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatalról szóló törvény benyújtása lesz. A hivatal a leendő kormány egyik legfontosabb intézménye lesz, amelynek fő feladata a korrupció feltárása és visszaszorítása. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az új szerv nem a kormánynak, hanem kizárólag az Országgyűlésnek fog felelőséggel tartozni.
A miniszterelnök szerint az elmúlt években számos közjogi intézmény elveszítette a társadalom bizalmát. Ezért felszólította ezek vezetőit, hogy legyen bennük elég bátorság szembenézni a felelősségükkel, és mondjanak le pozíciójukról. Külön kiemelte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, akit ismét lemondásra szólított fel. „Ideje távozni, elnök úr, ameddig még lehet!” – fenyegette meg az államfőt a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint szimbolikus jelentőségű, hogy az Orbán–Gyurcsány-korszak két meghatározó miniszterelnöke nem foglal helyet a padsorokban. „Kifosztották, szétlopták, elárulták és megtévesztették az országot” – mondta Magyar Péter.
Ugyanakkor úgy látja, a magyar emberek bebizonyították: az ország képes a megújulásra. Hangsúlyozta, hogy minden politikai oldalnak szembe kell néznie a saját felelősségével.
Ígéretet tett arra is, hogy a Tisza Párt országgyűlési képviselői lezárják azt a történelmi korszakot, amely magyar embereket fordított egymással szembe.
Magyar Péter a korábbi ellenzéknek is üzent. „Az Országgyűlésből kihullott, valaha volt ellenzéknek is van elszámolni valója azzal, hogyan tartotta fontosabbnak sokszor a saját politikai túlélését a haza jövőjénél. A demokráciát nem a valaha volt ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben a hazánk egyre súlyosabb válságba sodródott” – fogalmazott.
Azt ígérte, hogy „lépésről lépésre, tégláról téglára” építik újjá Magyarországot. A megválasztott miniszterelnök elmondta, hogy az ország helye Európában van, újjáépítik majd a szövetségi kapcsolatokat, és hazahozzák az uniós forrásokat is.
Továbbá bejelentette, hogy elindítják az ország alkotmányos rendszerének felülvizsgálatát, és visszaállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Korlátozni fogják a miniszterelnöki ciklusok számát.
Miután arról beszélt, hogy a fideszes képviselőkhöz is tisztelettel fognak fordulni, választási csalással vádolta meg Ágh Pétert, a választókerületben aratott sikerét manipulatívnak nevezte.
A miniszterelnök ezt követően megint arról beszélt: a nemzet újraegyesítéséhez az ellenzék együttműködésére is szükség lesz, ugyanakkor a tiszta laphoz mindenkinek közös érdeke az elmúlt húsz év bűneinek és visszaéléseinek feltárása.
Magyar Péter kiemelten fontosnak tartja, hogy az ellenzék miként foglal állást az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában, a közvagyon sorsának teljes körű feltárásában, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásában.
„Aki ma ellenzékben ül, annak is történelmi szerepe van, nekik meg kell mutatni a választóknak, hogy hazafis ellenzékiség születhet” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a szabadság önmagában nem garancia semmire, „a szabadság súlyos felelősség a hazánkért, felelősség egymásért és azért is, hogy milyen országot hagyunk a gyermekeinkre. A szabadságot munkává kell alakítani” – mondta.
„Honfitársaim. Isten áldja Magyarországot! Isten áldjon meg minden magyart itthon és szerte a nagyvilágban” – zárta első miniszterelnöki beszédét Magyar Péter.
Ezt is ajánljuk a témában
Új politikai korszak kezdődik Magyarországon: az áprilisi választásokon kétharmados győzelmet arató Tisza Párt vezetője, Magyar Péter szombaton leteszi miniszterelnöki esküjét. Az Országgyűlés alakuló ülését követően nagyszabású közéleti és kulturális programok várják az érdeklődőket Budapesten.
Nyitókép: YouTube/képernyőfelvétel
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
A 2010-es Orbán-Kormány és a 2026-os Magyar Péter féle vezetés első heteit hasonlította össze a politológus.
Közjogi méltóságok eltávolítására tett ígéretet a választási kampányban Magyar Péter, most pedig, a kétharmados többség birtokában igyekszik is eleget tenni neki. Sulyok Tamás államfőt hol kemény bírálattal, hol fenyegetéssel próbálja rávenni a lemondásra. Hasztalan.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, aggasztónak tartja, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.
A Fidesz–KDNP-frakció támogat minden olyan költségcsökkentési szándékot, ami megőrzi az Országgyűlés méltóságát – húzta alá a politikus.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közölte, hogy költségvetési biztost neveznek ki az MTVA-hoz és az NMHH-hoz.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
