Vannak dolgok, amelyek felett könnyen átsiklunk. Leginkább a jó dolgokon: a rosszon szeretünk rágódni, de ami szép, azon hamar túltesszük magunkat.
Az új, Trump-féle világrend pontosan ilyen.
Olyan szép, hogy szinte el sem hisszük – ezért vagy elhallgatják, vagy meghazudtolják, vagy egyszerűen elfelejtik. Alig két hete jött ki az Amerikai Egyesült Államok 2024-re vonatkozó, Magyarországról szóló emberi jogi jelentése, és máris megfeledkeztünk róla – pedig épp azt mutatja, mennyit változott a világ Trumppal. Ez nemcsak Magyarország miatt fontos, hanem azért is, mert jól tükrözi, milyen az új világrend.
Nem ideológiai ítélet született, hanem reálpolitikai mérlegelés.
2023-ban az emberi jogi jelentés még javában diktatúrázott minket: azt írták, hogy „az emberi jogi helyzet Magyarországon az év folyamán romlott”, „korlátozták a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex témákat tartalmazó írásos anyagokhoz való hozzáférést”, és hogy „jelentős emberi jogi problémák” álltak fenn. Közben szorgalmasan visszhangozták az EU médiasokszínűségi és az Európai Bizottság jogállamisági jelentését.
2024-re viszont 180 fokos fordulat történt: a meglehetősen negatív hangvételt neutrálisra, sőt helyenként pozitívra cserélték,
a brüsszeli jelentésekhez bottal sem nyúltak hozzá,
és leszögezték, hogy a kormány „hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítására és megbüntetésére, valamint meghatározta azokat a területeket is, ahol javíthatna”. Sőt, még olyat is leírtak, hogy „a nemzeti minimálbér a szegénységi szint felett volt” – ezzel erősen szembementek Magyar Péter többmillió szegényről szóló narratívájával.