Az ideológia helyét átvette a reálpolitika. Azok az országok, amelyeket Trump elődei diktatúrának és egyébnek bélyegeztek, fellélegezhetnek: Uncle Sam végre nem az ő nyakukban liheg, hanem ott próbál rendet tenni, ahol a valódi gondok vannak.
Vannak dolgok, amelyek felett könnyen átsiklunk. Leginkább a jó dolgokon: a rosszon szeretünk rágódni, de ami szép, azon hamar túltesszük magunkat.
Az új, Trump-féle világrend pontosan ilyen.
Olyan szép, hogy szinte el sem hisszük – ezért vagy elhallgatják, vagy meghazudtolják, vagy egyszerűen elfelejtik. Alig két hete jött ki az Amerikai Egyesült Államok 2024-re vonatkozó, Magyarországról szóló emberi jogi jelentése, és máris megfeledkeztünk róla – pedig épp azt mutatja, mennyit változott a világ Trumppal. Ez nemcsak Magyarország miatt fontos, hanem azért is, mert jól tükrözi, milyen az új világrend.
Nem ideológiai ítélet született, hanem reálpolitikai mérlegelés.
2023-ban az emberi jogi jelentés még javában diktatúrázott minket: azt írták, hogy „az emberi jogi helyzet Magyarországon az év folyamán romlott”, „korlátozták a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex témákat tartalmazó írásos anyagokhoz való hozzáférést”, és hogy „jelentős emberi jogi problémák” álltak fenn. Közben szorgalmasan visszhangozták az EU médiasokszínűségi és az Európai Bizottság jogállamisági jelentését.
2024-re viszont 180 fokos fordulat történt: a meglehetősen negatív hangvételt neutrálisra, sőt helyenként pozitívra cserélték,
a brüsszeli jelentésekhez bottal sem nyúltak hozzá,
és leszögezték, hogy a kormány „hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítására és megbüntetésére, valamint meghatározta azokat a területeket is, ahol javíthatna”. Sőt, még olyat is leírtak, hogy „a nemzeti minimálbér a szegénységi szint felett volt” – ezzel erősen szembementek Magyar Péter többmillió szegényről szóló narratívájával.
Ezt is ajánljuk a témában
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az amerikai jelentés az EU-val is szembehelyezkedett a menedékkérők ügyében. Ugyanis kimondta: „a törvény rendelkezett a menedékjog megadásáról, és eljárást állapított meg a külföldön tartózkodó menedékkérők számára a menedékjog iránti kérelem benyújtására”. Ez épp az, amit az Unió úgy értelmez, hogy Magyarország akadályozta a nemzetközi védelem (pl. menedékjog) kérelmezését – ezért könyörtelen sarcot vetett ki ránk. Hol a különbség Európa és Amerika között? Amerika látja, hogy ha valóban baj van, jó keresztény módjára segítünk, ha viszont nincs, akkor a menedékkérő mehet, ahová akar.
Ezt is ajánljuk a témában
Teljesen igaza van amerikai barátainknak. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem mi változtunk, hanem a szemüveg, amin keresztül néznek minket. És milyen ez a szemüveg? „America first” – Amerika az első. Jól mutatja ezt az is, ahogy Trump a szomszédságában, Venezuelában nagytakarítást végez. Nicolás Maduro ugyanis számtalan bűne mellett elárasztotta drogokkal Amerikát.
A „nagytakarítást” szó szerint kell érteni: a Maduro fejére kitűzött vérdíj kétszer akkora, mint Oszama bin Ladené volt,
mivel rezsimje évente 10 milliárd dollár hasznot húz a kokainkereskedelemből. A drog nemcsak az USA-ba, hanem Ázsiába és Európába is ömlik –
például Brüsszel polgármestere szerint ma egy csík kokain kevesebbe kerül a városban, mint egy rumoskóla.
Madurónál a kokainbevételek nagyságrendileg az állami adóbevételek szintjén vannak. A „narkó-diktatúrát” megelégelve Trump három hadihajót küldött Venezuela partjaihoz. Ez jól illeszkedik Trump külpolitikai logikájába: ha Amerikának ártasz, véged; ha pedig háborúban állsz, olyan békét fog kicsikarni, amelynek a végén Amerika mindenképp jól jár – elég csak az azerbajdzsáni-örmény megállapodásra gondolni.
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú évek után jöhet a béke.
Nem felesleges „jóemberkedéssel” húzza az időt, hanem a békeszándék és – mindenekelőtt – a patriotizmus vezérli. Így aztán a maga kiszámíthatatlanságával mégis kiszámíthatóvá válik, az elődei által diktatúrának és egyébnek bélyegzett országok pedig fellélegezhetnek: Uncle Sam végre nem az ő nyakukban liheg, hanem ott próbál rendet tenni, ahol a valódi gondok vannak. Vagy legalábbis megpróbál – ha engedik. És ezért a Trump-féle új világrendnek Magyarország máris a nyertese, ahogy Azerbajdzsán, Örményország és hamarosan Venezuela is.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna a függetlenségének a napját ünnepli, de a CNN szerint a diplomáciai erőfeszítések ellenére alig van remény a békére.
Nyitókép: Mandel NGAN / AFP
Az magyar kormányfő az egyik legbefolyásosabb politikus Európában.
Ukrajna egypár napot kapott az Egyesült Államoktól a béketerv elfogadására.
Leszállóágban az öreg kontinens, az amerikai elnök nem rejtette véka alá a véleményét.
Deák Dániel szerint nincs miről vitatkozni.
Donald Tuskot és Magyar Pétert tavaly még nagy ígéretként tartották számon, idén egyikük sem szerepel a Politico 28-as listáján.
Brüsszel közben hallani sem akar olyan választásról, ahol leválthatják Zelenszkijt.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Menczer Tamás a közösségi oldalán tette helyre a Tisza Párt elnökét, aki szerinte ismét megtartotta a szokásos hazugságdélelőttöt.
