Ukrajna katonai válsága egyre súlyosabb: a sorozóirodák elleni támadások, az erőszakos toborzás és a dezertálás napi hírek. Már a brit Financial Times is beismeri, hogy óriási a probléma. Zelenszkij erőlködik, de a társadalom bizalma fogytán van. Bemutatjuk, az ukrán háborús gépezet mai helyzetét.
Ukrajna súlyos évek óta súlyos emberierő-hiánnyal küzd a fronton, ez nem újdonság, ellenben az, hogy ezt ma már a nyugati médiában is elismerik az. Augusztus 4-én jelent meg egy hosszú cikk a Financial Times-ban (FT) „Furgonokba tuszkolva, gumikat szurkálva: az ukránok tiltakoznak a sorozás ellen” címmel melyben az újságtól szokatlan módon részletezik a problémát.
Az brit lap azzal kezdi írását, hogy bemutat több olyan esetet, amikor ukrán civilek szembeszálltak a toborzótisztekkel és kimentettek erőszakkal mobilizált férfiakat az emberrabló furgonokból, ahogy az ukránok nevezik a TCC jelöletlen kisbuszait. A hasonló összetűzésekről a Mandiner is több alkalommal beszámolt, erről az alábbi cikkben olvashatnak részletesen:
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajnában a TCK kényszersorozásai tömeges felháborodást váltanak ki. Brutális esetek, polgári lázadások és orosz dróntámadások tarkítják a háború árnyékoldalát – miközben az EU hallgat.
Írta a nyugat-ukrajnai mozgósításért felelős hadműveleti parancsnokság májusi közleményében, mely tökéletesen rávilágít a probléma kiterjedésére. Ha egy háborús államnak arról kell győzködnie az állampolgárait, hogy nem a saját hadseregük az ellenség, akkor milyen legitimációja van annak a hadseregnek és kormánynak?
„A mozgósításnak nem szabadna sokkolnia az embereket” – mondta Olekszandr Szirszkij, Ukrajna legfőbb katonai parancsnoka júniusban az újságíróknak, hozzátéve, hogy a toborzóközpontoknak „nem szabadna megengedniük, hogy ilyen szégyenletes incidensek” előforduljanak.
Azóta azonban újabb videók kerültek nyilvánosságra, köztük egy, amelyen egy férfit egy jelöletlen furgonba tuszkolnak Odesszában.
Ez arra kényszerítette az új védelmi minisztert, Denisz Smihalt, hogy a múlt hónapban a törvényhozók kérdéseire válaszoljon. Ő ragaszkodott ahhoz, hogy a mozgósítás „a terv szerint” zajlik, és kijelentette, hogy az erőszakos mozgósítási esetek megszüntetéséhez „a hadseregben minőségi vezetésre, valamint bizalomra a parancsnokok és a katonai vezetés iránt” van szükség. A problémák ott kezdődnek, hogy ezek teljes mértékben hiányoznak.
Míg a háború kezdeti ukrán sikerei után kialakult egy pozitív kép a társadalomban a hadvezetésről, mára ez teljesen megszűnt. Túl sok orosz vérszivattyúba szorult be az ukrán hadsereg (Avdiivka, Bakhmut, stb.) és túl sok stratégiai jelentőséggel nem bíró presztízs kalandba (kurszki betörés, Krynky-hídfő) vitte bele a Zelenszkij az ukrán népet ahhoz, hogy az emberek megbízzanak a parancsnokok elkötelezettségében.
Emiatt látjuk, hogy folyamatosan nő az ellenállás, sőt az erőszak is a toborzótisztekkel szemben. Összességében Ukrajnában az év első hat hónapjában több mint 500 eljárás indult a hadsereg tevékenységének akadályozása miatt, szemben az előző év azonos időszakában regisztrált mintegy 200 esettel – közölte a főügyészség. Az ügyek nem mindig járnak erőszakkal, előfordul köztük olyan is, amikor embereket azzal vádolnak, hogy csoportos üzenetküldő alkalmazásokban figyelmeztették a helyieket a járőröző sorozótisztekre.
Az FT cikkében azt is kiemeli, hogy az ukrán hadsereg ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Oroszország felnagyítja, sőt ki is talál ilyen eseteket. A júniusban bejelentett 256 sorozótisztekkel kapcsolatos incidensből a szárazföldi erők parancsnoksága szerint mindössze 36 ügyben folytatnak vizsgálatot, a többit „manipulációnak, hamisítványnak vagy pszichológiai hadműveletnek” minősítették.
Hiszen nyilván egyszerűbb orosz hibrid műveletnek nyilvánítani azt a több száz, bizonyítottan ukrán városokban készült felvételt, amin civilek csapnak össze toborzótisztekkel, mint szembenézni a valósággal.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy ukrán kényszersorozott kadét végezett két kiképzővel. A támadó, aki korábban már kifejezte, hogy nem akar harcolni, 'kontrolllövéseket' adott le áldozataira. Az eset – Sebestyén József halála után – újabb bizonyíték a kényszerbesorozások embertelen gyakorlatára és a háború által gerjesztett kétségbeesésre.
A brit lap arról is beszámolt, hogy júniusban Oroszország új taktikaként drónokkal kezdte támadni a sorozóirodákat, „amit az ukrán tisztviselők szerint a mozgósítási folyamat további akadályozására szánnak”. Az viszont valamiért kimaradt a cikkből, hogy ezen irodák koordinátáit gyakran ukrán civilek adják meg az orosz hadseregnek, akik bosszút akarnak állni a toborzótiszteken amiért rokonaikat vagy barátaikat erőszakkal sorozták be.
A toborzási számok javítása érdekében Zelenszkij igyekezett ösztönözni az önkéntes szolgálatot, ennek egyik lépéseként július 29-én aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a 60 év feletti férfiak számára, hogy önkéntes alapon, egyéves szerződést kössenek. Ez a lehetőség azoknak a 18–24 éves férfiaknak is nyitva áll, akik nem esnek mozgósítás alá. Hiszen mi sem bizonyítja ékesebben, hogy egy ország jól áll egy háborúban, mintha elkezdi betoborozni a nyugdíjasokat…
Volodimir Zelenszkij bevallása szerint akár 27 ezer újoncot is képesek besorozni havonta, míg Oroszországban ez a szám 30-35 ezer körül van. Arról azonban már nem nyilatkozott az ukrán elnök, hogy a 27 ezer újoncnak hány százaléka dezertál mielőtt a frontra érne.
Eme probléma eklatáns példája a 155. dandár esete: az egységnek 5800 tagja volt, melyből tavaly 2024 végén 2000 főt Franciaországba küldtek kiképzésre – több száz fő már itt eltűnt. A megmaradt katonák hazaérkezése után a nyugaton képzetteket „einstandolták” más egységek parancsnokai a maradék 3000 katonából pedig legalább 1700-an dezertáltak, mielőtt a fragmentált egység a frontvonalra ért volna.
Fedir Veniszlavszkij, a parlament hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottságának tagja szerint Ukrajnának továbbra is főként a kötelező sorkatonaságra kell támaszkodnia, mivel az újonnan érkezők mindössze körülbelül 10 százaléka önkéntes.
Ezt támasztja alá egy a 63. dandárról szóló hír, amely szerint az egység hat megkérdezett katonájából öt azt mondta, hogy úgy került az Ukrán Fegyveres Erők kötelékébe, hogy feltartóztatták őket a területi toborzóközpont tisztjei. Egyikük elmondta, hogy „besorozták”. A többiek azt mondták, hogy rendőrök vagy a TCC képviselői igazoltatták őket, miközben a privát dolgukat intézték. Az egyetlen, aki önként csatlakozott, azt mondta, hogy elvégezte a tanulmányait egy katonai intézetben, és így került a hadseregbe.
A friss közvélemény-kutatások egyre nyilvánvalóbb feszültséget jeleznek: bár a legtöbb ukrán elismeri, hogy a mozgósítás elkerülhetetlen, sokan mélységesen igazságtalannak tartják annak módját.
Az Info Sapiens társadalomkutató intézet 2025 áprilisi felmérése szerint a lakosság 77 százaléka nem bízik a sorozóirodákban
– miközben a hadsereg egésze iránt 93 százalékos bizalom mutatkozik. „Ez részben a rendszerrel szembeni általános bizalmatlanság tükre” – mondta Inna Voloszevics, az Info Sapiens igazgatóhelyettese. „Hasonló szintű bizalmatlanság tapasztalható a bírák vagy a bűnüldöző szervek iránt is.”
Zelenszkij megítélése meredeken romlott, különösen azután, hogy a közelmúltban két független korrupcióellenes hatóság ellen indított támadást. Bár a ritka háborús tiltakozások és a nyugati szövetségesek nyomása rákényszerítette a visszavonulásra, a lépés sokak szemében végképp lerántotta a leplet róla: az ukránok egyre inkább úgy érzik, hogy az elnök már nem az ország érdekeit, hanem a saját hatalmát védi.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna államadóssága elérte a 65 ezer milliárd forintot, miközben az EU további forrásokat sajtolna ki a tagállamokból.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az óvadék összegét várhatóan jogi körökhöz köthető személyek biztosítják majd.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
Az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetőjét két hónap előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság korrupciós vádak miatt.
Dunda György tudósító kiemelte, mindeközben Zelenszkij tanácsadója jósnőktől kér segítséget az Ukrajnát meghatározó kérdésekben.
Az ukrán elnök reméli, a jövőben szorosabban működhet majd együtt Magyarországgal.
Az adok-kapok folytatódik.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
A miniszterelnök a régi és új kormány átatás-átvétele után tartott sajtótájékoztatót, amelyen elárulta, a volt belügyminiszter vizsgálatot kért magára. A kormányfő reagált arra is, hogy a leköszönő miniszterek jótékony célra ajánlják fel végkielégítésüket, melynek kifizetését nem akarta aláírni.
