Zelenszkij figyelmeztette a világot: brutális csapás készül

Az ukrán elnök szerint Moszkva nemcsak a háború befejezésére nem mutat hajlandóságot, de egyre kegyetlenebb módszerekhez nyúl.

Hosszú cikkben fejtik ki a Politico-n, hogy hogyan készülnek fel a háborúra Európa kórházai.
A Baltikum és Lengyelország kórházai már nem békeidős üzemmódban működnek: a háborús egészségügyi készenlét ma már nem elméleti kérdés, hanem sürgető valóság – írják a Politico-n.
Litvániában egy szimulációs gyakorlat során egy mentős első ízben tapasztalta meg, milyen egy tömeges sebesülésekkel járó helyzet – egy iskolai robbanás szimulációja során az ellátórendszer minden szereplője, a mentősöktől a katonákig együtt gyakorolt.
Az orosz–ukrán háború nyomán a litván, lett, észt és lengyel hatóságok egyre intenzívebben készítik fel az egészségügyi rendszert egy potenciális katonai konfliktusra,
ahol már nem a magas vérnyomás a fő probléma, hanem a lőtt sebek, amputációk és dróntámadások következményei.
A háborús tapasztalatok alapján a kórházakat a civil infrastruktúra sérülékenysége miatt föld alá költöztetik: alagsori műtők, önálló áram- és vízellátási rendszerek, védett helikopter-leszállók épülnek.
Az orosz légicsapások Ukrajnában megmutatták, hogy a polgári infrastruktúra célpont lehet, ezért az EU keleti határán fekvő országok elektromos generátorokat, műholdas kommunikációs eszközöket és mobil kórházakat szereznek be.
Mindez különösen sürgető, mivel sok kelet-európai egészségügyi intézmény még mindig szovjet kori épületekben működik, amelyek nem alkalmasak háborús körülmények között.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök szerint Moszkva nemcsak a háború befejezésére nem mutat hajlandóságot, de egyre kegyetlenebb módszerekhez nyúl.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy lesz-e, aki ellássa a sebesülteket – elmélkedik a szerző. A Balti-államokban már békeidőben is orvoshiány van, és felmérések szerint sok egészségügyi dolgozó inkább elhagyná az országot egy háborús helyzetben.
Vannak, akik aláírták a nyilatkozatot, miszerint maradnak, de sokan nem biztosak ebben. A hatóságok igyekeznek csökkenteni a félelmeket, például a családtagok védelmére vonatkozó tervek bemutatásával,
ugyanakkor valószínű, hogy a háború kitörése esetén nem mindenki fog szolgálatba állni.
A maradni szándékozó orvosok intenzív kiképzéseken vesznek részt, hogy felkészüljenek a háborús sebesülések ellátására, amelyre békeidőben alig van tapasztalatuk.
A fenyegetés nemcsak a határ menti országokat érinti: ha háború törne ki, a menekültek és sebesültek áradata elérné Nyugat-Európát is.
A mai fegyverekkel a frontvonalak elmosódnak, és a hátország is célponttá válhat. Ezért az Európai Uniónak is ki kell vennie a részét az előkészületekből – legyen szó gyógyszerkészletek biztosításáról, logisztikai láncok fenntartásáról vagy a polgári lakosság áthelyezéséről.
A balti országok tapasztalata szerint a háborús ellátás léptéke összehasonlíthatatlan a békeidőbelivel – ahogy egy orvos fogalmazott: „Ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, már most készen kell állnunk.”
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszter rámutatott, bizonyítékok vannak rá: Magyarországon is dolgoznak olyan újságírók, akiket külföldről pénzelnek azért, hogy hazánkban is terjesszék az orosz-ukrán háborús propagandát.
Nyitókép: Mint Images / AFP