Az Európai Unió vezető politikusai – például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel volt tanácsi elnök, Marta Kos bővítési biztos, és még sorolhatnánk – az utóbbi időben többször is kijelentették, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát fel kell gyorsítani, és az ország akár már öt éven belül az unió tagja lehet. Az orosz-ukrán háború egyelőre nem ért véget, még tűzszünetet sem kötöttek, de Ukrajna egyébként sem lenne képes a csatlakozás feltételeit teljesíteni, hiszen szinte minden téren jobban el van maradva, mint pár tagjelölt ország, amely évek, évtizedek óta vár a felvételre. Ennek fényében mennyire lehet komolyan venni az ilyen kijelentéseket? Van bármi realitása Ukrajna EU-csatlakozásának?
Brüsszelben Ukrajna felkészültsége nem szempont. Most az a legfontosabb az uniós bürokratáknak, hogy Ukrajnát felvegyék az EU-ba. Ezt a feladatot kapták Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. A tárgyalási folyamat normális esetben bonyolult, bürokratikus és rengeteg egymásra épülő lépésből áll. De a bővítésért felelős uniós biztos, Marta Kos, már többször elmondta, hogy ezt a folyamatot fel akarja gyorsítani Ukrajna számára, a különféle tárgyalási fejezeteket már idén meg akarja nyitni, és azt szeretnék, ha Ukrajna már 2029-ben taggá válna.
Ukrajna uniós tagsága nem légből kapott ötlet. Nem csak üres ígérgetés.
Két dolog áll mögötte. Az egyik, hogy ne kelljen a békéről tárgyalni. Amióta ugyanis Donald Trump az amerikai elnök, elkezdődtek a béketárgyalások, és ennek nem része az EU. Az EU-s vezetők saját béketárgyalásokat nem akarnak kezdeményezni. Korábban sem tették. Az amerikaiak által kezdeményezett tárgyalásokra pedig nincsenek meghívva. Ez rendkívül kínos, ezért az EU a béke helyett az EU-tagság terén akar eredményt felmutatni. A másik, hogy Ukrajna támogatását akkor tudná fokozni az EU, ha felvennék taggá.
Tagként Ukrajna hozzáférne minden uniós költségvetésből működő programhoz, anélkül, hogy a különböző segélyeket a tagállamoknak jóvá kellene hagyniuk. Akkor se Magyarországot, se más tagállamot nem kellene megkérdezni.
Ukrajna hozzáférne a mezőgazdasági pénzekhez, korlátlanul bejöhetnének az EU-s piacra az ukrán termékek, és felajánlott újjáépítési pénzek helyett automatikusan részesülne a felzárkóztatásra szánt uniós alapokból.
Az Európai Unió alapító szerződései lehetővé teszik egyáltalán, hogy egy háborúban álló országot felvegyen a tagjai közé?
Háborúban álló országot még nem vettek fel az EU-ba, de ez láthatóan nem elrettentő szempont, hanem pont emiatt siettetik Ukrajna felvételét. Az EU-nak egyébként több olyan tagországa is van, amely területi vitákat vagy más komoly vitákat hozott be az EU-ba. Elég csak Ciprusra gondolni, ahol a sziget északi részén kikiáltottak egy török-ciprusi államot, amelyet egyetlen EU-s tagállam sem ismer el. A megoldatlan konfliktus miatt évtizedek óta külföldi békefenntartó erők őrzik a békét, azonban Ciprust ezzel együtt felvették az EU-ba, velünk egyidőben, 2004-ben.
Milyen a közhangulat Brüsszelben? Az európai politikusok, EP-képviselőknek, akikkel beszélget, mi a vélemény Ukrajna EU-csatlakozását illetően?
Persze a folyosókon vannak, akik elmondják, hogy szerintük nem jó ötlet Ukrajna felvétele, de kevesen merik felvállalni nyilvánosan.
A putyinista billogot elég gyorsan megkaphatja bárki, aki kétségeket fogalmaz meg.
Brüsszelben ugyanis nem tűrik, hogy bárki kérdéseket tegyen fel vagy kétségeket fogalmazzon meg, ha Ukrajnáról van szó. Ezért Ukrajna uniós csatlakozásának következményeiről, anyagi és más terheiről sem lehet érdemi vita. Nem akarják, hogy legyen, mert akkor sok nehéz kérdés merülne fel: mennyivel csökkenne a gazdák támogatása? Mennyi gazda menne tönkre amiatt, hogy az ukrán termékek korlátlanul érkeznének az uniós közös piacra? Milyen kockázatokat jelent élelmiszerbiztonsági szempontból, hogy az ukrán mezőgazdaságban olyan szereket használnak, amelyek az EU-ban évtizedek óta tiltottak? Mi lesz a GMO-s ukrán terményekkel? Milyen biztonsági kockázatokkal jár felvenni egy olyan országot, amely háborúban van, ráadásul egy jelentős hatalommal? Mi lesz, ha a háborúban eltűnt fegyverek megjelennek Európa-szerte a feketepiacokon?