Ukrajna uniós tagsága nem üres ígérgetés, a brüsszeli vezetés komolyan veszi a dolgot. A magyar vétót pedig a kormány elmozdításával szeretnék elkerülni – többek között erről is beszélgettünk László Andrással, a FIDESZ európai parlamenti képviselőjével.
Az Európai Unió vezető politikusai – például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel volt tanácsi elnök, Marta Kos bővítési biztos, és még sorolhatnánk – az utóbbi időben többször is kijelentették, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát fel kell gyorsítani, és az ország akár már öt éven belül az unió tagja lehet. Az orosz-ukrán háború egyelőre nem ért véget, még tűzszünetet sem kötöttek, de Ukrajna egyébként sem lenne képes a csatlakozás feltételeit teljesíteni, hiszen szinte minden téren jobban el van maradva, mint pár tagjelölt ország, amely évek, évtizedek óta vár a felvételre. Ennek fényében mennyire lehet komolyan venni az ilyen kijelentéseket? Van bármi realitása Ukrajna EU-csatlakozásának?
Brüsszelben Ukrajna felkészültsége nem szempont. Most az a legfontosabb az uniós bürokratáknak, hogy Ukrajnát felvegyék az EU-ba. Ezt a feladatot kapták Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. A tárgyalási folyamat normális esetben bonyolult, bürokratikus és rengeteg egymásra épülő lépésből áll. De a bővítésért felelős uniós biztos, Marta Kos, már többször elmondta, hogy ezt a folyamatot fel akarja gyorsítani Ukrajna számára, a különféle tárgyalási fejezeteket már idén meg akarja nyitni, és azt szeretnék, ha Ukrajna már 2029-ben taggá válna.
Ukrajna uniós tagsága nem légből kapott ötlet. Nem csak üres ígérgetés.
Két dolog áll mögötte. Az egyik, hogy ne kelljen a békéről tárgyalni. Amióta ugyanis Donald Trump az amerikai elnök, elkezdődtek a béketárgyalások, és ennek nem része az EU. Az EU-s vezetők saját béketárgyalásokat nem akarnak kezdeményezni. Korábban sem tették. Az amerikaiak által kezdeményezett tárgyalásokra pedig nincsenek meghívva. Ez rendkívül kínos, ezért az EU a béke helyett az EU-tagság terén akar eredményt felmutatni. A másik, hogy Ukrajna támogatását akkor tudná fokozni az EU, ha felvennék taggá.
Tagként Ukrajna hozzáférne minden uniós költségvetésből működő programhoz, anélkül, hogy a különböző segélyeket a tagállamoknak jóvá kellene hagyniuk. Akkor se Magyarországot, se más tagállamot nem kellene megkérdezni.
Ukrajna hozzáférne a mezőgazdasági pénzekhez, korlátlanul bejöhetnének az EU-s piacra az ukrán termékek, és felajánlott újjáépítési pénzek helyett automatikusan részesülne a felzárkóztatásra szánt uniós alapokból.
Az Európai Unió alapító szerződései lehetővé teszik egyáltalán, hogy egy háborúban álló országot felvegyen a tagjai közé?
Háborúban álló országot még nem vettek fel az EU-ba, de ez láthatóan nem elrettentő szempont, hanem pont emiatt siettetik Ukrajna felvételét. Az EU-nak egyébként több olyan tagországa is van, amely területi vitákat vagy más komoly vitákat hozott be az EU-ba. Elég csak Ciprusra gondolni, ahol a sziget északi részén kikiáltottak egy török-ciprusi államot, amelyet egyetlen EU-s tagállam sem ismer el. A megoldatlan konfliktus miatt évtizedek óta külföldi békefenntartó erők őrzik a békét, azonban Ciprust ezzel együtt felvették az EU-ba, velünk egyidőben, 2004-ben.
Milyen a közhangulat Brüsszelben? Az európai politikusok, EP-képviselőknek, akikkel beszélget, mi a vélemény Ukrajna EU-csatlakozását illetően?
Persze a folyosókon vannak, akik elmondják, hogy szerintük nem jó ötlet Ukrajna felvétele, de kevesen merik felvállalni nyilvánosan.
A putyinista billogot elég gyorsan megkaphatja bárki, aki kétségeket fogalmaz meg.
Brüsszelben ugyanis nem tűrik, hogy bárki kérdéseket tegyen fel vagy kétségeket fogalmazzon meg, ha Ukrajnáról van szó. Ezért Ukrajna uniós csatlakozásának következményeiről, anyagi és más terheiről sem lehet érdemi vita. Nem akarják, hogy legyen, mert akkor sok nehéz kérdés merülne fel: mennyivel csökkenne a gazdák támogatása? Mennyi gazda menne tönkre amiatt, hogy az ukrán termékek korlátlanul érkeznének az uniós közös piacra? Milyen kockázatokat jelent élelmiszerbiztonsági szempontból, hogy az ukrán mezőgazdaságban olyan szereket használnak, amelyek az EU-ban évtizedek óta tiltottak? Mi lesz a GMO-s ukrán terményekkel? Milyen biztonsági kockázatokkal jár felvenni egy olyan országot, amely háborúban van, ráadásul egy jelentős hatalommal? Mi lesz, ha a háborúban eltűnt fegyverek megjelennek Európa-szerte a feketepiacokon?
Ezt is ajánljuk a témában
Mit csinál majd nyolcszázezer súlyosan traumatizált, felfegyverzett ukrán katona, akinek egyik napról a másikra nem fizetik a zsoldját? Mi van, ha csak százezren elindulnak nyugat felé? – teszi fel a kérdést Horváth József, a szuverenitásvédelmi kutatóintézet vezetője.
Jelenleg az az elvárás Brüsszelben, hogy mindenki fenntartások nélkül támogassa az Európai Bizottságnak minden kezdeményezését, ha Ukrajnáról van szó. Az Európai Néppárt az élharcosa ennek.
A legutóbbi pártkongresszuson kétoldalas nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hosszasan sorolták, hogy mi mindent kell nyújtani Ukrajnának. A tiszások se szólalnak fel Ukrajna csatlakozása ellen soha. Úgy tesznek mint a baloldali pártok a migrációs válság alatt: mintha a kérdés nem is lenne napirenden vagy álproblémáról lenne szó, amit a Fidesz talált ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyosan traumatizált társadalom, rendezetlen helyzetű kisebbségek, óriási belső feszültségek, és rengeteg ellenőrizetlenül szabadon keringő fegyver – ez az az Ukrajna, amit az EU felvenne tagjai közé. Csomagban kapnánk még egy Oroszországgal közös határt, és egy külső biztonsági fenyegetést.
A Századvég friss kutatása szerint 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a gyorsított EU-csatlakozást. Érződik ez a megosztottság bármennyire is Brüsszelben?
A kutatás eredménye szerintem életszerű, de azt is mutatja, hogy az adott országok kormányai és EP-képviselői nem törődnek azzal, hogy mit gondolnak róla valójában az emberek. Brüsszelhez hasonlóan valószínűleg máshol is elnyomják ezt a vitát és félnek a nyilvánosság elé állni azok, akik ellenzik Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozását. Szerintem az ellenzők száma növekedne, ha érdemi vita folyna Ukrajna felvételének következményeiről.
Amennyiben tényleg felgyorsítják a csatlakozás folyamatát mennyi időt vehet igénybe?
A 2029-es év hangzik el a leggyakrabban, mint csatlakozási év. Ez így egyébként is egy rendkívül gyorsított felvétel lenne, de különösen kockázatos amiatt, hogy még nem látszik, mikor és hogyan érhet véget az ukrajnai háború.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, az agrártámogatások csökkenése és a génmanipulált árucikkek megjelenése súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdasági szektorra nézve.
A brüsszeli vezetés képes lesz megkerülni az esetleges vétókat?
Azon lesznek, hogy akkora nyomást tartsanak fenn a médián keresztül, hogy ne merjen senki vétózni. Ha mégse sikerülne, akkor a zsarolástól és az uniós pénzek visszatartásától sem riadnak majd vissza. Láttuk ezt már sokszor. Ahogy sikerült eddig elnyomni a vitát és a kritikus hangokat Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozása kapcsán, nem tartom kizártnak, hogy az esetleges vétókat is sikerül majd elnyomni.
A magyar vétót pedig úgy akarják megelőzni, hogy Brüsszelből megpróbálják elmozdítani a magyar kormányt a jövő évi választásokon. Tavaly októberben már ki is mondták, hogy ők Magyar Pétert szeretnék miniszterelnöknek. Saját szempontjukból jól számolnak.
Tudják, hogy Magyar Péter ki van szolgáltatva a balhéi és mentelmi joga miatt, és eddig se vállalt fel semmilyen konfliktust Brüsszellel: se a migrációs, se a gyermekvédelmi, és főleg nem Ukrajna kérdésében. Magyar Péter és egyik legközelebbi tanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz is szoros ukrán kapcsolatokat építettek – és akkor finoman fogalmaztam.
A Tiszások emellett a Magyarországnak járó uniós pénzek ügyében se álltak ki a magyar érdekek mellett. Sőt, Kollár Kinga azt is kikotyogta, hogy a Tiszások kifejezetten abban érdekeltek, hogy Magyarországnak minél több kárt okozzanak Brüsszelből, és ebben saját politikai hasznukat lesik.
Ukrajnának nem azzal tudnánk segíteni, ha felvennénk őket az EU-ba, hanem ha a nagyobb uniós országok diplomáciai lépéseket tennének a béke érdekében. Erre azonban még mindig nincs kilátás, de amire van, az egy erős mandátum a Voks2025 keretében. Ez növelné a magyar kormánynak és nekünk, EP-képviselőknek is a mozgásterünket, hogy az Ukrajna gyorsított EU-s felvételére irányuló brüsszeli törekvéseknek ellentartsunk. Brüsszellel ellentétben Magyarországon lehet beszélni az ukrán tagság várható következményeiről. A magyar emberek pedig szavazhatnak is! Remélem, még sokan élnek ezzel a lehetőséggel!
Ezt is ajánljuk a témában
Nyugati óriáscégek az elmúlt években felvásárolták Ukrajna termőterületeinek nagy részét, és most olcsó, de rossz minőségű, sőt veszélyes élelmiszerekkel készülnek elárasztani az uniós piacot, ezért lobbiznak von der Leyenéknél az ország EU-csatlakozásáért – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajna előtt számos kihívás állna.
Új büntetőintézkedésekről állapodtak meg az uniós külügyminiszterek.
Egy jogi státusz elég lehet ahhoz, hogy fiatal férfiak is a frontra kerüljenek.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
