Végveszélyben: Ukrajna EU-csatlakozása a magyar agrárium összeomlásához vezethet

Az Európai Unió jelenlegi politikai elitje élén a Bizottsággal és a TISZA Pártot is magában foglaló néppárti frakcióval egyértelművé tette, hogy szeretné a lehető legrövidebb időn belül – a tervek szerint 2030-ig – felvenni Ukrajnát a közösségbe. Mindezt a közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette, sőt kijelentette, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát. 

Brüsszelben pedig rengetegen dolgoznak azért, hogy a jelenleg is háborúban álló ukrán állam minél gyorsabban az unió része legyen. Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján”,  és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért. Az EP legnagyobb frakciójával rendelkező Európai Néppárt elnöke, 

A magyar kormány ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a lépés nagyon rossz hatással lenne az Európai Unióra, és abban is egyre többen egyetértenek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy a brüsszeli elit bővítési terve óriási fenyegetést jelent a magyar agrárszektorra nézve. A hazai gazdák és szakértők szerint ez a lépés alapjaiban rengetné meg a magyar mezőgazdaságot, és súlyos következményekkel járna az élelmiszerpiacra nézve.

Az ukrán agrárium óriási versenyelőnye megroppantaná az uniós tagállamok mezőgazdaságait

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és exportőre, óriási termőterületekkel és kiváló adottságokkal, ám az Európai Unió törvényeinél jóval lazább szabályozásokkal. Keleti szomszédunk mezőgazdasági területe meghaladja a 41 millió hektárt, ami az EU jelenlegi 157 millió hektáros támogatásra jogosult területének jelentős bővülését jelentené. Ezáltal Ukrajna válna a Közös Agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettjévé, a teljes költségvetés mintegy harmadát zsebelve be, ezzel megrövidítve a szigorú uniós előírásokat betartó gazdákat, köztük a magyar termelőket is. 

Az ukrán termőterületek mérete tehát a negyedét teszi ki az EU összes mezőgazdasági területeinek, és mivel nem kötik őket a szigorú uniós szabályok, az előállítási költségeik jóval alacsonyabbak. 

Ennek köszönhetően Ukrajna már most is jelentős mennyiségű agrárterméket exportál az EU-ba, például 2023-ban az ukrán gabonaexport több mint fele az EU-ba irányult, és a cukorexport is 230 százalékkal nőtt 2022–2023 között. 

A magyar agrárminiszter, Nagy István szerint Ukrajna csatlakozása esetén az európai búzatermés 15 százalékát, a kukoricatermés 49 százalékát és összességében a gabonatermelés 20 százalékát adná. Ez a dömping nyomott árakat eredményezne, és a magyar gazdák nem tudnának versenyezni az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékekkel. Továbbá, 

 veszélyeztetve ezzel a magyar GMO-mentes termelést. 

Drasztikusan csökkenne a magyar gazdáknak járó uniós forrás összege

A költségvetés agrártámogatásainak jó részét jelenleg területalapon osztják szét, így a keretösszeget elképesztő mértékben csökkentené az ukránoknak adandó pénz, és ennek összegével kevesebb jutna a többi tagállam gazdáinak, azaz a a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítása miatt a magyar gazdák is nagyságrendekkel kevesebb uniós forráshoz jutnának az eddigiekhez képest.

Egy ilyen mértékű forráskiesés valószínűleg a fent említett versenyhátrány mellett tönkretenné a teljes ágazatot, és biztosan csődbe sodorhatná a kis- és közepes méretű családi gazdaságokat. 

A magyar kormány határozottan ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, mivel az súlyos gazdasági és biztonsági kockázatot jelentene Magyarország számára. Ukrajna EU-csatlakozása alapjaiban rengetné meg a magyar mezőgazdaságot. 

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés