Ukrajna EU-tagsága: ennyibe kerülne fejenként minden magyarnak

A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.

Létrejöhetne egy újabb gabonamegállapodás. Az Európai Uniónak úgy tűnik fontosabb az ukrán gabona európai importja, mint a saját gazdái.
Az utóbbi hetekben zajló amerikai-orosz tárgyalások során a felek megállapodtak egy tengeri tűzszünetben, hogy biztosítsák a kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy feléleszthetnék a fekete-tengeri gabonamegállapodást is, így újra elkerülné az Európai Uniót az ukrán gabona.
Az eredetileg 2022 júliusában az ENSZ és Törökország által közvetített fekete-tengeri gabonakezdeményezés az ukrán mezőgazdasági termékek biztonságos áthaladását irányozta elő, cserébe azért, hogy a Nyugat feloldja az orosz gabona- és műtrágyaexportra vonatkozó korlátozásokat. Moszkva egy évvel később kilépett az egyezségből, arra hivatkozva, hogy a Nyugat nem tartja be kötelezettségeit. Az amerikaiak és az oroszok most úgy látják, hogy az újjáélesztése lehet egy lépés az ukrajnai konfliktus teljes rendezése felé.
Egy új gabonamegállapodás legnagyobb nyertesei az európai gazdák lennének, ennek ellenére az Európai Unió bármilyen erre irányuló kezdeményezést elutasít.
Ursula von der Leyen egy márciusi interjúban világossá tette, hogy Brüsszel nem fogja támogatni a Donald Trump amerikai elnök kormánya által felvetett, Moszkva és Kijev közötti tengeri tűzszünet ötletét. Továbbá elutasította azt is, hogy az Európai Unió feloldja az élelmiszerek és műtrágyák nemzetközi értékesítésében résztvevő orosz pénzügyi intézményekkel szembeni szankciókat.
Az Európai Bizottság vezetője szerint a korlátozások
mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajnában nem jön létre igazságos és tartós béke”.
Anitta Hipper, az Európai Bizottság külügyi szóvivője később megerősítette az bizottság elnökének kijelentéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.
A következőkben bemutatjuk, hogy az Európai Unió vezetése miképpen árulta el az elmúlt években az ukrán gabonavitában az európai gazdákat.
Eredetileg abból a célból, hogy ukrán gabona eljusson a világpiacra 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, hogy Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat a területére mezőgazdasági termékeket. Ennek hatására a harmadik országokban nem enyhült az élelmiszerhiány az unió agrárpiacát azonban elárasztották az ukrán agrártermékek. Ez pedig katasztrofális piaci zavarokat okozott.
Az európai árak a mélybe zuhantak, miközben a háború miatt a termelési költségek az egekbe emelkedtek.
Ennek ellenére az Európai Parlament tavaly márciusban 2025 júniusáig meghosszabbította az ukrán gabonaexport vám és kvótamentességét. Ezzel gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatta saját piacát az ukrán oligarcháknak és az amerikai érdekeknek. Az Európai Unió várhatóan idén nyáron nem hosszabbítja meg a vám és kvóta mentességet, ez viszont nem jelenti azt, hogy az európai gazdák fellélegzhetnének. Brüsszel ugyanis az EU és Ukrajna között érvényben lévő „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet” című egyezmény módosítását tervezi. Valószínűleg a módosítás Ukrajna tervezett uniós csatlakozásával összhangban valósul majd meg. Ez gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy intézményesítenék a korábbi ad hoc megoldásokat.
A magyar kormány kiállt a gazdák mellett
Miután 2023-ban hiába kérte hat uniós – köztük Magyarország – tagállam az ukrán gabona importjának lassítását Brüsszelben. Az uniós intézkedések hiányában 2023-ban Magyarország betiltotta az ukrán gabona és más élelmiszeripari termék importját.
Nemcsak az ukrán termékek dömpingje veszélyes. Az ukrán termékek minősége a legtöbb esetben nem felel meg a szigorú európai élelmiszer-biztonsági szabályoknak. A kétes minőségű ukrán gabona így veszélyezteti is a fogyasztókat. Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így
semmi nem tiltja a genetikailag módosított növények termesztését.
A veszély valódiságát jelzi, hogy 2024 januárjában a NÉBIH szakemberei 40 tonna GMO-val szennyezett ukrán kukorica vetőmagot foglaltak le. Ráadásul Magyarországon kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba, illetve olyan takarmánynövény termeszthető, amelyet előzőleg hatósági engedélyezési eljárás során jóváhagytak. Ez nem csak a GMO-ra vonatkozik, de többek között a növényvédelmi eljárásokra is. Az európai országokban elvégzett vizsgálatok rendszeresen mutatnak ki az ukrán gabonában az EU-ban tiltott növényvédőszereket és toxinokat. Volt olyan eset is, amikor megállapítást nyert, hogy
a termény nemhogy emberi, de még állati fogyasztásra is alkalmatlan volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajnában olyan növényvédő szereket is használnak, amelyeket az EU-ban már évekkel ezelőtt betiltottak az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk miatt.
Bár az Európai Unió a szolidaritást hangoztatja az ukrán mezőgazdasággal kapcsolatban a háttérben nagyon komoly gazdasági érdekek is meghúzódnak. Az ukrán gabonatermelés jelentős része amerikai, nyugat-európai befektetési csoportok és ukrán oligarchák kezében van. Az Oakland Institute adatai szerint az oligarchák és a nagy agrárvállalkozások által ellenőrzött földterületek összesen meghaladják a 9 millió hektárt, ami az ország szántóterületének 28 százaléka. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy
a USAID finanszírozása is hozzájárult az Európai Unió piacát elárasszák az ukrán agrártermékek.
A USAID Ukrajnában nemcsak „humanitárius segélyekkel” volt jelen, hanem az egészségügy, az oktatás, valamint a gazdaság területén is. Az országban jelenlévő amerikai agrárvállalatok több mint 1 milliárd dollár támogatást kaptak a USAID-től. Továbbá több száz milliárd dollárt fordított a USAID az úgynevezett szolidaritási folyosók, tehát azon kereskedelmi útvonalak fejlesztésébe, amelyeken keresztül az ukrán agrártermékek bejutottak az Európai Unióba.
Az Európai Uniót viszont ez egyáltalán nem zavarta, ez sem meglepő persze, ha tudjuk, ugyanazon cégek lobbistái vannak jelen az uniós intézmények táján, mint amelyek kezükben tartják az ukrán termőföldek jelentős részét.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarország óriási gazdasági károkat szenvedett el az USAID tevékenysége miatt.
Látható, hogy Ukrajna számtalan problémát jelent az Európai Unió mezőgazdaságára nézve. A most felsoroltak ugyanakkor még mindig csak ízelítőt jelentenek abból, mi történne, ha Ukrajna – Ursula von der Leyen tervei szerint – valóban az Európai Unió tagjává válna.
Korábban a Mandiner is írt arról, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával – a magyar mezőgazdaságban – felmerülő nehézségeivel kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük:
Nyitókép: Dömötör Csaba Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
Ha Brüsszel terve sikerül, búcsút mondhatunk a kohéziós és a közös agrárpolitikának is. Mutatjuk, mivel járna, ha Ukrajna EU-taggá válna.
***