Ukrajna EU-tagsága: ennyibe kerülne fejenként minden magyarnak

Ukraine2EU. Ezzel a kifejezéssel valószínűleg még sokat találkozunk majd a következő hónapokban, hiszen így nevezik azt a kezdeményezést, amellyel néhány uniós tagállam extrém gyors sebességgel szeretné elérni, hogy Ukrajna minél hamarabb csatlakozhasson az európai közösséghez. A programban – természetesen Ukrajna mellett – az Európai Unió (vezetése), Dánia és Litvánia áll, nemrég pedig Svédország is csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2025 és 2027 között olyan reformokat hajtsanak végre, amelyek elősegítenék Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozását.

A program központja Litvánia, amelynek vezetése már számos alkalommal deklarálta szándékát, hogy a háborúban álló országot minél előbb az unióban tudhassák. Sőt. Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda februárban már konkrét időponttal is előállt: Ukrajna 2030 január elsejével léphetne be a közösségbe. Ez elképesztő sebesség lenne, hiszen kevesebb, mint öt év lenne arra, hogy minden szükséges feltételt teljesítsen Kijev a csatlakozáshoz, úgy, hogy közben megjósolhatatlan, mikor lehet vége az országban tomboló háborúnak. Az igazi helyreállítás és felzárkóztatás pedig csak akkor kezdődhetne el.

Van az a pénz?

Csak összehasonlításképp: Magyarország 2004-ben lépett be az Unióba, de az első kezdeményezések már a rendszerváltás idején elkezdődtek. A tényleges csatlakozási kérelmet 1994-ben nyújtotta be az ország vezetése, majd 1998-ban kezdődhettek meg a tárgyalások. Tehát mindennel együtt, egy folyamatosan fejlődő, békében élő országnak is több mint hat évébe került, mire teljes jogú taggá válhatott. De például már most is több olyan balkáni ország van, amely igencsak régóta vár a belépésre, jóval régebb óta, mint a 2022 nyarán hivatalos tagjelöltté váló Ukrajna. Elég, ha csak a 2005-ben tagjelölti státuszt kapó Észak-Macedóniára gondolunk, amelynek gazdasága jóval előrébb tart az ukránnál. De ott van az 1999 óta várakozó Törökország is.  

Természetesen mindent meg lehet oldani egy különleges varázsszóval, ez pedig nem más, mint a pénz. Úgy tűnik, Brüsszelben, ha Ukrajna neve felmerül, akkor rögtön kinyílnak a feneketlen tárcák. Más kérdés, hogy ezt valakinek állnia is kell, akik a végén mi, uniós állampolgárok leszünk. De pontosan mekkora összegről is van szó? Nos, ezt egyelőre nehéz megbecsülni, de már léteznek bizonyos számítások, ezeket mutatjuk be.

Az egyik legelső ilyen számítás még 2023-ból származik, amikor a Politico beleshetett az EU Tanácsának számításaiba. Ott egészen optimista számokkal dobálóztak, amely szerint hét év alatt 186 milliárd euróba, azaz 74,5 ezer milliárd forintba kerülne az Uniónak Ukrajna csatlakozása. 

Sőt, néhány ország, mint Csehország, vagy Szlovénia, teljesen elesnének ezektől, hiszen a belépő több millió, elmaradottabb térségben élő ukrán annyival húzná lefelé az egy főre eső mutatókat, hogy ők már túlzottan fejlettnek, azaz jómódúaknak minősülnének.

A Politico után a Bruegel Intézet is készített egy részletes számítást tavaly tavasszal, amelyben már azt is kimutatták, mekkora pénzügyi teher nehezedne az EU 27 tagállamára, ha Ukrajna is csatlakozna a közösséghez. Ezt a Mandineren is részleteztük nemrég. A felzárkózási és fejlesztési források ezek szerinte szinte teljes egészében a háború sújtotta ország újjáépítésére és újjászervezésére mennének, míg az agrártámogatások mintegy ötöde a jelenleg is tőkeerős, óriási profitot realizáló ukrán óriásbirtokokhoz kerülne.

Szintén Ukrajnához kerülne az Európa védelmének megerősítésére szánt több száz milliárd euróra tervezett fejlesztési források jelentős része is, mivel Brüsszel egyre gyakrabban hangoztatott célja, hogy a kieső amerikai támogatások elvesztését valahogyan ellensúlyozza.

Mennyibe kerülne nekünk Ukrajna?

Eddig összesen 135 milliárd euró, azaz mintegy 54 ezer milliárd forint támogatást folyósított Ukrajnának az Európai Unió. Ebből a pénzből Kijev az oroszokkal szembeni védekezéshez szükséges felszerelések beszerzése mellett az ukrán állam működését is finanszírozza. Ezen felül még 150 milliárd eurós, 60,1 ezer milliárd forintos hitelt is felvett volna az Unió, ám Magyarország megvétózta a tervet. Ezen felül kapna még az uniós csatlakozással Ukrajna további 51,2 ezer milliárd forintnyi támogatást, illetve a nemzeti hozzájárulásból, amely minden ország GDP-jének 0,25 százaléka lenne még 16 ezer milliárd forintot. Ebből a magyar rész 200 milliárd forintot tenne ki.

Halkan tennénk hozzá, hogy furcsamód egyik számítás sem foglalkozik azzal, hogy mennyi bevétele származna a csatlakozásból az Uniónak. Bizonyos rétegek biztosan tudnának hasznot húzni ebből, de a jelentős tömegek elsősorban csak a költségeket állnák.

Ezek ráadásul még az eddig ismert számok voltak, azzal pedig, hogy meddig tart a háború és mennyibe kerülne a gyorsított csatlakozás, egyik forrás sem számolt. A Magyar Külügyi Intézet nemrég viszont készített egy kutatást, éppen ezen kimaradó tényezők megvizsgálását tűzve ki célul. 

Ezen kutatás szerint tehát minden költséget figyelembe véve – beleértve a hadsereg újbóli felépítését és megerősítését, az államgépezet fenntartását, valamint az ország teljes újjáépítésének a költségeit – öt év alatt az európai közösségnek mintegy 2,5 ezer milliárd euróba kerülne a teljes támogatás. Ez szinte felfoghatatlan összeg, több mint egybilliárd forint. Ennyi pénzt a teljes magyar gazdaság több mint 13 év alatt lenne csak képes kitermelni. Az intézet kiszámolta, hogy egyrészt Magyarországnak, illetve a magyar adófizetőknek mit jelentene pontosan, azaz milyen költséggel járna az ukrán csatlakozás.

Részletesebben nézve, foglalkoztatott, azaz adófizető magyar dolgozók fejenként 1,2 millió forintot „adnának” Ukrajna újjáépítésére, az ukrán hadseregre 350 ezer forintot, az ország biztonságára 158 ezer forintot, EU-átutalásként 71 ezer forintot, az uniós csatlakozásra 145 ezer forintot, a már említett GDP-allokációra 311 ezer forintot, az ásványianyag-megállapodás tőkekiadására 55 ezer forintot, míg a 10 éves hitelfelvétel utáni kamatra 1,7 millió forintot kellene fizetnie. Ez a kamatfizetésekkel együtt megközelíti a 4 millió forintot. Fejenként tehát ennyibe kerülne minden adófizető honfitársunknak Ukrajna EU-tagsága.

Így már valamelyest érthető, hogy a magyar kormány miért is ellenzi ennyire hevesen Ukrajna uniós tagságát. Ez ráadásul csak a közvetlen pénzügyi veszteség, amivel szembe kellene néznünk. A sorozat következő részeiben beszámolunk majd arról, hogy milyen hatással járna ez a csatlakozás a magyar agráriumra, a gazdákra és az élelmiszeriparunkra, hogyan verné le az elmúlt években dinamikusan növekvő béreket a beáramló olcsó ukrán munkaerő. Aztán bemutatjuk, hogy hiába sürgeti leginkább például Lengyelország a csatlakozást, rájuk ugyanolyan negatív hatással járna ez a folyamat. Az utolsó részben pedig arról lesz szó, miért elképesztő és elhibázott ötlet Brüsszel azon terve, hogy Európa védelmét az ukrán hadsereggel lássa el.