USAID-kormánybiztos: Nagyon összetett rendszer feltérképezéséről van szó

László András szerint magukat civilnek „hazudó” szervezetek, aktivistacsoportok kaptak finanszírozást.

Bóka János miniszter a nyugati világ legnagyobb, az EU intézményeit is érintő korrupciós botrányról is beszélt.
Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások idején vette át az Európai Tanács soros elnöki feladatát, a kihívások biztonsági, gazdasági, politikai, intézményi jellegűek voltak – hangsúlyozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán.
Bóka János
meghatározó politikai és egzisztenciális kérdésnek nevezte az orosz-ukrán háborút.
A magyar álláspont az elnökség alatt is az volt, hogy békére van szükség, ehhez tűzszüneten és érdemi béketárgyalásokon vezet az út. Ez az álláspont komoly megerősítést kapott az azóta hivatalba lépett Trump-adminisztráció révén – fejtette ki.
Alapvetően
két álláspont van, az egyik szerint a háborúnak véget kell vetni azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal, a másik szerint a háborút tovább kell folytatni.
„Mi azt gondoljuk, hogy a konfliktusnak tárgyalásos megoldása lesz, az EU-nak részt kell venni olyan tárgyalásokon, amely az új európai biztonsági architektúrát meghatározzák, és ezeken Oroszország részvétele nem megkerülhető” – mondta.
Kiemelte, a magyar uniós elnökséggel versképességi fordulatot kívántak elindítani, de ehhez továbbra is szükség van a szabályozás egyszerűsítésére, az energiaárak mérséklésére, és arra, hogy reális iparpolitikát folytassunk, összebékítve az ipar- és klímapolitika célkitűzéseit.
Közlése szerint a múlt héten a bizottság hitet tett amellett, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ebben nincs legfelsőbb szintű politikai konszenzus. A miniszter azt mondta,
a 90 százalékos klímacélt nem látja összeegyeztethetőnek az iparpolitikai és versenyképességi célkitűzésekkel.
A miniszter a nyugati világ legnagyobb, az EU intézményeit is érintő korrupciós botrányának nevezte, „a civil szervezetek finanszírozási botrányát”, a támogatott civil szervezetek egyértelműen politikai tevékenységet folytattak, és a finanszírozásuk nem volt transzparens – mondta. Közölte, az Általános Ügyek Tanácsában kezdeményezte, hogy a tanács kérjen hozzáférést a finanszírozási szerződésekhez.
Ezt is ajánljuk a témában
László András szerint magukat civilnek „hazudó” szervezetek, aktivistacsoportok kaptak finanszírozást.
Emlékeztetett: az Európai Parlament 2024-ben keresetet nyújtott be a EB-vel szemben, és megtámadta azt a határozatot, amely a kohéziós források egy részéhez hozzáférést biztosít Magyarország számára. Elmondta: hétfőn
levélben kérte ez Európai Néppárt, a szocialista, liberális és zöldpárti frakció vezetőit hogy a határozatot vonják vissza.
Hangsúlyozta, komoly kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna teljesíti-e azokat az alapokat, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások érdemben elkezdődjenek.
„A magyar kormány értékelése az, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása nem áll Magyarország érdekében,
és ennek megfelelően fogja az álláspontját kialakítani” – jegyezte meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyarok nélkül nem születhet pozitív döntés.
(MTI)
Nyitókép: VLADIMIR SHTANKO / ANADOLU / ANADOLU VIA AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az amerikai alelnök nyíltan beszélt arról, miért balhéztak össze az ukrán elnökkel.
Úgy tűnik, lassan az európai vezetők érvei is elfogytak a háború folytatására.
Bár az ukránok bizonyos engedményekre nyitottabbak mint korábban, de a háború befejezéséért továbbra sem adnák fel az ország függetlenségét.