Évek óta vártak erre a pillanatra: az Európai Unió Bírósága a szőnyeg szélére állította Magyarországot

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka közölte: Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy az Európai Tanács határozatával ellentétesen szavazott az ENSZ-ben a kannabisszal kapcsolatos ügyben. A lett Laila Medina indoklásában többek között úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány az EU álláspontjának nyilvános elutasításával veszélyeztette a blokk koherenciáját, és megsértette a lojális együttműködés elvéből fakadó kötelezettségeit.

Az Európai Bizottság még 2021 februárjában indított eljárást Magyarország ellen, amiért a kormány decemberben az ENSZ kábítószerügyi bizottságában a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt. A szakbizottság azt tervezte, hogy a nemzetközi kábítószer-egyezményben szereplő drogkategóriák közül a „különösen veszélyes” drogokat felsoroló IV. kategóriából kiemeli a kannabiszt, és megtartja az I. jegyzékben szabályozott, úgynevezett „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek között.

Az ENSZ-ben az Európai Unió nem tag, az országain keresztül képviselteti érdekeit, a Tanácsban viszont nincs szükség egyhangúságra, azaz a magyar „nem” ellenére is megszavazták a közös uniós álláspontot az állam- és kormányfők. Magyarország azonban kitartott döntése mellett az ENSZ-ben is, ennek lett az eredménye Laila Medina dörgedelme.

Prof. Dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kriminálpszichológia Tanszékének vezetője korábban rámutatott, a drogfogyasztás és a liberalizáció melletti érvek szinte mindegyike hamis, sőt, szándékos csúsztatás, amelyek különböző érdekek mentén alakultak ki, és könnyen cáfolhatók.

Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója rámutatott, az ENSZ kábítószerügyi bizottsága a marihuána után több veszélyes drogot is legalizálna: a szakbizottságba az ENSZ-tagállamok delegálnak résztvevőket, jellemzően állami, minisztériumi szakembereket és szakdiplomatákat, azonban az üléseken mindig megjelennek a drogterületen tevékenykedő NGO-k képviselői is.

– mutatott rá a szakember, aki megjegyezte, a drogaktivisták – ahogy magukat nevezik – megpróbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra, illetve különféle tanácsadói testületeken keresztül igyekeznek a droglegalizációs lobbi érdekeit képviselni.

Az említett Laila Medina egyébként egy másik ügyben is megtámadta Magyarországot: benyújtott javaslata szerint Ausztria jogosan érvel amellett, hogy az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a Paks II. új reaktorainak építésére vonatkozó szerződés összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési joggal.

Nyitókép: AFP/Kevin Reitz