A kannabisz orvosi célú felhasználásáról szóló uniós állásponttól eltérő ENSZ-beli szavazása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A narkotikum használatáról azonban még a szakemberek között is vita van. A Drogkutató Intézet álláspontja szerint a magyar kormány döntésének van tudományos alapja.
Az Európai Bizottság egy hete, február 18-án tette fel közleményét a honlapjára, miszerint eljárást indít Magyarország ellen, mert
Az Európai Bizottság érvelése szerint a közös álláspontot tavaly novemberben az Európai Tanács elfogadta, ez kötelező erejű határozat volt, vagyis a tagállamoknak a közös álláspont alapján kell szavazniuk. Magyarország azonban kétszer is ellenkező előjelű voksot adott le az ENSZ szakbizottságában történt szavazáson.
A szakbizottság azon ülésén a világszervezet tagállamai az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról szóló ajánlásáról szavaztak. Az ajánlás azt irányozza elő, hogy
és tartsa meg az I. jegyzékben szabályozott, úgynevezett „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek között. A magyar kormány képviselője ez ellen voksolt. (A szakbizottság egyébként a tagállamok többségi szavazatával elfogadta az ajánlást.)
Az Európai Bizottság hivatalos értesítésében két hónapot adott a magyar kormánynak az uniós joggal kapcsolatos jogvitára való reflektálásra.
A vita jogi természetéről tehát a kormány és a Bizottság szakemberei, döntéshozói majd egyezkednek, az ügy orvosi-tudományos része azonban korántsem egyértelmű. A WHO ajánlása arra hivatkozik, hogy a kannabisz használatát ellenőrző nemzetközi szabályozásnak „reflektálnia kell a jelenlegi tudományos és orvosi ismeretekre”. Márpedig az ominózus könnyűdrog alkalmazásáról szakmai berkekben is folyamatos vita van,
Magyarországon 2020-ban alakult meg erre a speciális szakterületre, a narkotikumokkal kapcsolatos elemzések végzésére, illetve a szakmát és a döntéshozókat segítő szakmai anyagok prezentálására egy kutatóintézet, a Drogkutató Intézet.
A Dr. Haller József MTA-doktor, neurobiológus professzor által vezetett intézet a jogvita kapcsán csütörtökön szakmai állásfoglalást tett közzé, amelyben az írás deklarált célja szerint a témával kapcsolatos „tévhiteket", „tudományosan megalapozatlan információkat” szándékozzák tisztázni.
A Drogkutató Intézet megállapításai a következők:
– Magyarországon és Európában is
– A 18-64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, 52,6%-a fogyasztott más tiltott drogot is.
– A kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzá lehet szokni, függőséget okozhat.
– Ha a marihuánát más droggal párhuzamosan fogyasztják, az
(„kapudrog-elmélet”).
– A marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat: a szert használó fiatalok körében magasabb arányú az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulása.
– A marihuánának vannak egyes kedvező orvosi hatásai (pl. fájdalomenyhítés, étvágynövelés, kemoterápia során a hányinger csökkentése, izomgörcsök enyhítése, szklerózis multiplex kezelése), ugyanakkor
gyengeség, emésztőszervi problémák, hallucináció, paranoia, figyelemzavar, szorongás (amely depresszióhoz, pszichotikus állapot kialakulásához is vezethet).
– Az orvosi marihuána használatának nagy veszélye a szerrel történő visszaélés és a drogfüggőség kialakulása.
– Az orvosi marihuána-kártyával rendelkezők (orvosi javaslatra a páciens gyógyhatású kannabiszt szerezhet be, birtokolhat, termeszthet) fokozottan ki vannak téve a további marihuána-fogyasztásnak.
A Drogkutató Intézet állásfoglalása felhívja a figyelmet továbbá arra is, hogy
– ráadásul problémásnak tartják, hogy ezt a két különböző jelenséget a médiában rendszeresen összemossák. A marihuána tartós használata nagy kockázattal jár, írják, a fogyasztók több mint fele az ébrenléti idejének nagy részében a szer befolyása alatt áll. A szerzők szerint a kannabisz gyógyászati használatának vannak pozitív, de negatív egészségügyi hozadékai is, erről még folynak a tudományos viták, így ennek a vitás ügynek ellentmondásos hatása lehet a társadalmi folyamatokra.
A szakmai állásfoglalás azzal a megállapítással zárul, hogy az ajánlást megszavazó országok az ENSZ-ben minden bizonnyal a marihuána orvosi felhasználhatósága melletti érveket érezték erősebbnek, ugyanakkor
Nyitókép: Szárított kannabiszvirágokat csomagolnak zárható zacskóba az izraeli BOL Pharma - Revadim Ipari Központ orvosi kannabisz-feldolgozó telepének melegházában 2019-ben
fotó: MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
