Ramachandra Byrappa, a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Európa két végzetes lehetőség között lavíroz, miközben a valódi döntések nélküle születhetnek meg.
A Magyar Nemzetnek adott interjút Ramachandra Byrappa, a Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint a kontinens jövője a közelmúltban bizonytalanná vált, különösen az amerikai szerep esetleges csökkenésével. Párizsban az európai vezetők kijelentették, hogy nélkülük nem lehet békét kötni, és fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna támogatására. A kutató szerint azonban kérdés az, hogy Európa valóban képes-e önállóan finanszírozni és fenntartani Ukrajna védelmét.
A szakértő szerint „néha hatalmas szakadék tátonghat a nyilatkozatok és a valóság között.” Kiemelte, hogy a világ, amely felé haladunk, erős és határozott országok számára készült. Európa azonban nem egy ország, ebből fakadóan nem is egy erős, integrált katonai és gazdasági hatalom. Ráadásul valójában is olyan egységes az ukrajnai háború kezelésében, mint amennyire azt a fősodratú média láttatni igyekszik. Byrappa kiemelte, hogy az EU többször is kijelentette: a háborút „a teljes felszabadulásig” folytatni kell. Véleménye szerint ez a hozzáállás delegitimálja Európa tárgyalóasztalnál való részvételi igényét.
A kutató úgy látja, hogy „Európának nincsenek eszközei arra, hogy háborús körülmények között finanszírozza Ukrajna védelmét.” Fontos szempont, hogy az európai gazdasági növekedés szinte teljesen leállt, miközben számos más kihívással is szembe kell néznie: nincs saját mesterséges intelligencia pólusa. Ebből fakadóan mélyül a digitális szakadék, új fenyegetések jelentek meg az Északi-sarkvidéken, és az Egyesült Államokkal való kapcsolat is bizonytalanná vált.
Byrappa szerint „az Egyesült Államok nem akarja Európát független szereplőként látni a világ színpadán.” Emlékeztetett arra, hogy harminc évvel ezelőtt Európa volt az USA igazi kihívója, nem Kína. Azóta azonban az USA „kitalálta a globalizációt”, amelynek egyik célja az volt, hogy Európa ipari kapacitását Kínába helyezze át, gyengítve ezzel a kontinens gazdasági erejét. A szakértő megjegyezte, hogy Putyin elnök egykor a „közös otthon” koncepcióját javasolta, ám ezt Európa elutasította. Felidézte, hogy Franciaország az 1990-es években élen járt a digitális innovációban, de Németország és Európa többi része kigúnyolta az egész Európára kiterjedő digitális forradalomra vonatkozó francia javaslatot.
Byrappa szerint „mind az Egyesült Államok, mind Oroszország szeretnének valamilyen szinten hosszútávú normalitást elérni a két ország közötti kapcsolatokban”, mivel az orosz-kínai függőség egyikük érdekében sem áll. Az orosz függőség Kínától az amerikai szankciók következménye, amelyek 2008 óta egyre szigorodtak. Donald Trump már jelezte, hogy Oroszország visszatérhet a G8-ba, mivel nem tekinti kihívónak vagy veszélyforrásnak. Byrappa szerint globális szinten ez a normalizáció közeledik más középhatalmak pozíciójához is. India, Szaúd-Arábia, Indonézia és Brazília továbbra is jó kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, és Trump ehhez a geopolitikai pozícióhoz akarja igazítani az amerikai stratégiát.
Ezáltal elkerülhető lehet, hogy az olyan országok, mint a BRICS+ tagjai, alternatív gazdasági rendszert építsenek ki, például a dedollarizáció révén. A szakértő szerint az európai „a romló helyzet Amerika és Oroszország számára is jelenleg üdvözlendő.” Ez lehetőséget ad az Egyesült Államoknak, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, míg Oroszország követelései így legitimnek tűnhetnek. Ebben a helyzetben Oroszország további követeléseket nyújthat be, hogy biztosítsa eredeti céljainak teljesülését.
Az biztos, hogy Európa elvesztette az összes aduászát, így kényszerből fogadnia kell egy újabb Jalta-szerű biztonsági architektúrát
– fogalmazott Byrappa.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Míg mi az arányaiban nagyságrendekkel nagyobb veszteségeink miatt sem kaptunk semmiféle támogatást vagy kárpótlást, addig az ukránok elvárnák, hogy mindenki velük legyen. Ungváry Zsolt írása.
A keserű igazság az, hogy a Nyugat nem fog világháborút kockáztatni Ukrajna területi integritásáért.
Fókuszban Ukrajna és Dél-Amerika.
George Friedman beszélt az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteléről, Washington közel-keleti céljairól, valamint a Kínával való rivalizálásról is.
Szumi megyében az eltalált célpontok között lehetett az ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása is – derült ki a RIA Novosztyi hírügynökség közlése alapján.
A liberális amerikai lapnak nagyon nem tetszik a Pride betiltása.
Muri Enikő egy „gyűjteményt” is közzétett Facebook-oldalán a gyomorforgató hozzászólásokból.
Az állam a fejlesztést több mint tízmilliárd forinttal támogatja, ezzel segítve a munkavállalói létszám 600-ra növelését.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
„Nem az amerikai embereknek kell állniuk a számlát” – jelentette ki az amerikai elnök.
„Oroszországnak nem érdeke, hogy Ukrajna stabilizálódjon” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Eddig nem ismert feltételek kerültek az amerikai-ukrán tárgyalások középpontjába, amelyek jelentős hatással lehetnek Kijev jövőjére.
