Nem zavarják a Transparency Internationalt a francia elnök korrupciógyanús ügyei

Ahogy arról a minap a Mandiner is beszámolt, Emmanuel Macron francia elnök a magyarországi Transparency International vezetőjének, Martin József Péternek adományozta a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát. A magát a korrupció elleni harc egyik éllovasaként számon tartó szervezet büszkén számolt be kitüntetésről.

Csakhogy a jelek szerint a vitatott módszerekkel dolgozó Transparencyt egyáltalán nem zavarja, szóvá sem teszik, hogy a francia elnök az elmúlt években bizony több csúnya korrupció gyanús ügybe is belekeveredett.

Macron és a tanácsadók 

Elsőként 2017-ben láttak napvilágot olyan információk, amelyek azt jelezték, hogy Emmanuel Macron francia elnök és McKinsey tanácsadó vállalat között meglehetősen „bennsőséges” kapcsolat alakult ki. 2022-be egy szenátusi jelentés is megjelent, amely arról számolt be, hogy

és felfedte, hogy a McKinsey 2011 és 2020 között gyakorlatilag nem fizetett adót Franciaországban. Csak 2020-ban a McKinsey állítólag 18 millió eurónyi díjazást kapott az államtól a Covid-19 járvány kezelésére vonatkozó tanácsadásért, miközben Franciaországban összesen 329 millió eurós forgalmat bonyolított. 2022 október 20-án

Az ügynek ráadásul egy rendkívül érzékeny politikai szála is van, a McKinsey-ügyben ugyanis a gyanú mind a 2017-es, mind a 2022-es választási kampányokat érinti.

előbb az En Marche! majd a Renaissance számára. A vádak szerint ezért cserébe a vállalat jogosulatlanul juthatott közbeszerzési szerződésekhez.

A nyomozás során mind a szóban forgó pártoknál, mind a McKinsey irodájában házkutatást tartottak a hatóságok. Mivel Emmanuel Macronnak – mandátumának végéig – mentelmi joga van, ezért nem hallgathatták ki a hatóságok.

2022 október 26-án három szakszervezet feljelentést tett „ismeretlen tettesek” ellen, többek között közpénz eltulajdonítása, befolyással való üzérkedés, hűtlen kezelés, hamisítás vádjával.

Az Anticor korrupcióellenes egyesület szerint: „egy jelölt természetesen igénybe vehet egy céget ilyen típusú szolgáltatásért. De ezekért a szolgáltatásokért feltétlenül fizetni kell. A vállalatok nem adományozhatnak, nem nyújthatnak anyagi vagy természetbeni segítséget egy jelöltnek.”

Amikor a 2017-es kampány során betöltött szerepéről kérdezték, az amerikai tanácsadó cég úgy nyilatkozott, hogy „intézményként nem vettek részt a kampányban, mivel belső szabályzatuk tiltja a választási vagy politikai tevékenységekben való részvételt. A McKinsey minden alkalmazottjának, ahogyan a francia törvények szerint minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy személyes minőségében részt vegyen az ország demokratikus életében”. Azt is hozzátették: „800 franciaországi alkalmazottal ők egy pártatlan és politikamentes vállalat”.

Furcsaságok a vagyonnyilatkozatban

De nem csak Macron kampányaival kapcsolatban merültek fel kérdések. Az Institut de Recherches Economiques et Fiscales (Gazdasági és Adóügyi Kutatóintézet) szerint az elnök többször is hazudott a vagyonnyilatkozatában. 

Amióta Macront 2014-ben kinevezték miniszterré számos furcsaságot véltek felfedezni a politikus vagyonynyilatkozatában.

Az OFF oknyomozó portál szerint, ha ez igaz, akkor Macron 2009 és 2012 között naponta elköltött egy francia minimálbérnek közel megfelelő összeget. 

Macron azt állította,  bevételét személyes kiadásaira, valamint felségének Le Touqet-i házán elvégzett munkálatokra, egy 50 ezer eurós családi kölcsön és egyéb tartozások visszafizetésére költötte. Ennek azonban ellentmond, hogy 2017-ben Macron egy 2011-es hiteltartozásból 246 ezer eurós adósságot tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.

További ellentmondás, hogy Macron és felesége annak ellenére, hogy 2005-ben 890 ezer euró értékű párizsi lakással, 2015-ben pedig már egy közel 1,5 millió euró értékű Le Touquet-i házzal rendelkezett

Az adóhatóság azonban 2015-ben megállapította, hogy a Brigitte Macron tulajdonában lévő házat több mint 250 ezer euróval alulértékelték, a házaspárnak végül 2013-ra és a 2014-re visszamenőleg is meg kellett fizetnie az illetéket.

Érdekes, hogy

Sokan még egy további hiányosságot felfedezni vélnek az elnök vagyonnyilatkozatában. Ugyanis Macron volt az, aki lebonyolította a Nestlé csecsemőtápszer üzletágának felvásárlását. 2012-ben a Pfizer – amelyik cég azóta több uniós korrupció botrány főszereplőjévé vált – 9 milliárd euróért vásárolta fel az említett vállalatot. 

Üzletági források szerint azonban nem reális, hogy egy ekkora volumenű üzlet esetében jóval nagyobb honorárium illette volna meg, tekintve, hogy az ügyletet után a Rotcshild százmillió eurós nagyságrendű díjra volt jogosult. 

Macron vagyoni helyzetével kapcsolatban 2022-ben is merültek fel újabb furcsaságok. Az elnök ekkor 552 ezer eurós vagyont vallott be. Eszerint tehát 2017 és 2022 között az elnök vagyona „mindössze” 243 ezer euróval növekedett. Ez azonban sokak szerint irreális, hiszen elnöki járandóságai ennél jóval magasabb összeget jelentenek.

Az Emmanuel Macron köztársasági elnökként kapott juttatásokat: az elnök az adók levonása után összesen közel 900 ezer euró „fizetést” kapott ezen időszak alatt. Ha ehhez hozzávesszük az elnök egyéb bevételeit (például: értékpapír jövedelem, ingatlanokból származó tőkenyereség) akkor összesítve

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP

***