Az uniós rangsor szerint Magyarország előkelő helyen van – ezt próbálta meg elmaszatolni a Transparency International ügyvivője.
A 24.hu-nak nyilatkozva magyarázkodott Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország, ügyvezető igazgatója, miután
a napokban a Nézőpont Intézet részletesen bemutatta a TI korrupciós indexének módszertani hibáit.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
Ezek a hibák a Nézőpont szerint alkalmasak arra, hogy félrevezessék a közvéleményt és rossz színben tüntessék fel hazánkat, ezért arra kérték a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól.
A Nézőpont Intézet hiteltelennek nevezte a TI indexét, amit nyolc megálapítással, azokat részletesen kifejtve támasztott alá.
Például rámutattak, hogy az EU hivatalos felmérésének eredménye a szöges ellentétét mutatja annak a képnek, amelyet a Transparency sulykol a magyarországi korrupciós helyzetről (lásd a alább a keretes írásunk nyolcadik pontját).
Az Eurobarometer kutatása szerint ugyanis a magyar kormány korrupció elleni erőfeszítéseinek pozitív megítélése az uniós átlag fölötti helyet foglal el.
1. A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.
2. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.
3. Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egy irányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivatkozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
5. Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
7. A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jellemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.
8. Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.
„Mráz azt állította, hogy az uniós felmérés szerint Magyarországon az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése, Martin szerint viszont a »valós« helyzet az, hogy a magyaroknak nem kevesebb, mint 59 százaléka »egyáltalán nem ért egyet« azzal, hogy a kormányzat hatékonyan küzd a korrupció ellen” – olvasható a 24.hu cikkében a TI magyarországi lerakatának ügyvezetőjének reakciója.
Szerinte a Nézőpont Intézet vezetőjének, Mráz Ágoston Sámuelnek az értelmezésével gond van az Eurobarometer adatait illetően. Csakhogy Martin József Péter azt nem vette figyelembe, hogy amit a Nézőpont Intézet elemzése állít, nem értelmezés kérdése, hanem tény.
Az Eurobarométer kutatása szerint ugyanis a magyar kormány korrupció elleni küzdelmének pozitív megítélése tényleg a hetedik helyen áll az EU-ban. Martin ezt a tényt azzal igyekezett elkenni, hogy többen vannak rossz véleménnyel a kormány korrupció elleni harcról, mint ahányan pozitívnak gondolják azt. Azonban egy valóban a tényeket függetlenül vizsgáló szervezet vezetőjétől elvárható lenne, hogy hozzátegye: az unió egyetlen országában sincsenek többségben a saját kormányuk korrupció elleni intézkedéseit pozitívan megítélő polgárok.
A Transparency International soha nem tiltakozott, sőt elősegítette, hogy a Korrupciós Érzékelési Indexet pártpolitikai, ideológiai vagy az EU-n belüli érték- és érdekkonfliktusokban eszközként használják. Mindezt úgy, hogy például a Magyarországra vonatkoztató üzenete, miszerint hazánk az EU legkorruptabb állama lenne, szöges ellentétben áll más, világos módszertannal készült valódi brüsszeli felmérésekkel is”
– olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében a Martin által kifogásolt ponttal kapcsolatban.
„Az Európai Bizottság megbízásából – folytatódik a bekezdés a Nézőpont elemzésében – 2024 tavaszán készített külön Eurobarometer-kutatás az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit mérte fel, amely a társadalmi érzékelésnek, illetve a korrupcióellenes erőfeszítések megítélésének jó indikátora lehet. Az azonos módszertannal készített tagállami felmérések eredményeinek összehasonlítása ellen sem emelhető szakmai kifogás. Éppen ezért fontos, hogy az Eurobarometer-felmérés azon állításával, miszerint »a magyar kormány hatékony erőfeszítéseket tesz a korrupció leküzdéséért«, a magyarok 37 százaléka értett egyet, ami meghaladja az EU 30 százalékos eredményét”.
Az elemzés pedig ezek után azt is megállapítja:
Ritka az olyan korrupcióval kapcsolatos véleménykérdés, melyben az optimista válaszok lennének abszolút többségben, ezért az eredmények értékelésekor különösen fontos a nemzetközi összehasonlítás. A magyar kormány korrupcióellenes küzdelmének jó megítélése a 7. legnagyobb az uniós rangsorban.”
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Nézőpont Intézet nemrég megvizsgálta a Transparency International korrupciós indexének módszertanát és több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy komoly körökben a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.
Azontúl, hogy a Transparency valójában nem a korrupció szintjét méri, hanem egyes szakértők szubjektív véleményeit értékeli, még csak nem is saját felméréseket vesz alapul, hanem más szervezetek kutatásait. Azonban itt nem állnak meg, ugyanis szürreális módon, a tudományos sztenderdeket teljesen figyelmen kívül hagyva előfordul, hogy ezek a szervezetek visszahivatkoznak a transparency-s indexre.
S ha mindez nem lenne elég, a Nézőpont egy olyan összefüggésre is felfigyelt, amely akár a „korrupció korrupciójának” is tűnhet: a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ez az összefüggés felvet kérdéseket, például, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e.
Mindezen visszásságok ellenére a Transparency indexe olyan hivatkozási pont lett, melyre mutogatva országokat elmarasztaló jelentések születnek az EU-ban, vagy akár kormánytagokat tesznek szankciós listára az Egyesült Államokban, de Mráz Ágoston szerint Magyar Péter is a Transparency munkásságának köszönheti, hogy Magyarországot rendre az EU legkorruptabb országaként jellemezheti.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a napokban Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a Transparency jogi igazgatója, Ligeti Miklós „beismerő vallomást” tett egy Telex-interjúban, „hogy a Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt.
Ezt is ajánljuk a témában
A Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt – Lánczi Tamás úgy véli, lényegében ezt kotyogta ki Ligeti Miklós.
Lánczi egyébként már korábban is kemény véleményt fogalmazott meg a Transparency tevékenységével kapcsolatban. Tavaly nyáron a Tranziton Ligetivel folytatott vitájukon azt mondta vitapartnerének: „Amit ti folytattok, az politikai tevékenység civil álruhában”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője azt is kijelentette:
Ti nem álltok a magyar állam fölött, a magyar állam legitimitása megkérdőjelezhetetlen. Ezeréves állam, a ti szervezetetek húszéves. A saját legitimitásotokba próbáltok kapaszkodni, hogy valami nemes célért küzdötök. Ennek a játéknak most vége!”
Nyitókép: Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója beszédet mond a Transparency International Magyarország és a Connect Europe közös szervezésű, az Európai uniós értékek és források védelme címû konferenciáján a Közép-európai Egyetemen, Budapesten 2024. november 4-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Brüsszelből biztosan gurult deviza a Magyar Polgárhoz.
Mráz Ágoston Sámuel szerint nem komolyan vehető a liberális portál.
A Republikon és a Nézőpont Intézet vezetői a hirado.hu Reflex című műsorában Kollár Kinga kijelentéséről és Magyarország Ukrajna-politikájáról vitatkoztak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a holland zöld politikus így azt is megakadályozta, „hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a Brüsszel által Magyarországgal szemben folytatott koncepciós eljárásról”.
A Nézőpont Intézet kutatásából az derül ki, csaknem 5 millió választó elutasítja, ha magyar képviselők pártpolitikai célból kiállnak a magyar EU-források megvonása mellett.
Amerikai kormányzattól származó sajtóértesülésünk szerint a kormányfő kabinetfőnökének szankciós listára helyezését mindössze egy Politico által megírt cikk és egy Transparency International (Soros-szervezet) által kiállított szakvélemény „alapozta meg”.
Egy tíz neves listát publikált a francia lap, amelyen Erdő Péter magyar bíboros neve is szerepel.
Brüsszelből biztosan gurult deviza a Magyar Polgárhoz.
