A Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt – Lánczi Tamás úgy véli, lényegében ezt kotyogta ki Ligeti Miklós.
Nyitókép: German Embassy Budapest/Adrián Zoltán
„A külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezeteknek csak akkor van bajuk a közéleti tevékenységet vizsgáló kormányzati szervezetekkel, ha azok a magyar szuverenitást védik. Ennek legújabb bizonyítékát Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának Telexen közölt nyilatkozata adja” – írta Lánczi Tamás a Facebookon.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének véleménye szerint
Ligeti az interjúban – külföldi megbízatásához híven – megpróbálta megideologizálni David Pressman magyar kormány elleni kisstílű bosszúját.
A TI jogi igazgatója szerint az USA Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által kirótt szankció jogosságához kétség sem férhet.”
Lánczi rámutatott: „Ligeti érvelése szerint »ez nem igazságügyi eljárás, itt nincsenek olyan kiszámítható garanciák, mint egy büntetőeljárásban, ahol világos a folyamat a vádemeléstől a bíróságig. Egy büntetőeljáráson kívüli, kormányzati mechanizmusban ilyen nincs.«”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője megjegyezte:
Természetes. Értjük. Jogszerű és jogállami, mert az amerikai Demokrata Párt csinálja.
Csak egy baj van: alig fél éve Ligeti Miklós még azért támadta – eredménytelenül – az Alkotmánybíróságon a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, mert az szerinte nem biztosít jogorvoslatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati eljárásával szemben. A mostani nyilatkozata szerint ez mégsem olyan nagy probléma.”
Hozzátette: „Sőt mi több, Ligeti Miklós egészen természetesnek tartja, hogy az amerikai kormányzat eljárási garanciák és bizonyítékok nélkül szankciót alkalmazhat külföldi állampolgárok ellen: »mivel ez nem vádemelés, ezt nem követi ítélethozatal, ezért nem kötelesek az Egyesült Államok hatóságai a büntetőeljárásban szokásoshoz mérhető alaposságú bizonyítási eljárásra«.
Lánczi szerint Ligeti Miklós ezt is másként gondolta néhány hónapja, amikor annak ellenére nemzetközi fórumokon támadta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, hogy elismerte: a Szuverenitásvédelmi Hivatal – az amerikai OFAC-kal ellentétben – nem alkalmazhat jogilag kikényszeríthető szankciót, ezért nincs is mi ellen jogorvoslatot kérni.
Lánczi azzal zárta bejegyzését:
„Végül az említett Telex-interjúban
Ligeti Miklós arról is beismerő vallomást tesz, hogy a Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt. Bevallása szerint ugyanis Rogán Antal ügyében »kapcsolatba léptek« az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok szerveivel is.
Ez persze eufemisztikus megfogalmazás, hiszen a TI ezen szervezetek fizetett ügynöke, vagyis csak rutinszerűen felhívták a gazdáikat.”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a budapesti amerikai nagykövet pozíciójából távozó David Pressman közreműködésével és valószínűleg a hamarosan leköszönő elnök, Joe Biden áldásával az amerikai külügy egyik utolsó tetteként szankciós listára tette a magyar kormány egyik miniszterét, Rogán Antalt.
Ezt is ajánljuk a témában
A Korrupcióérzékelési Indexet, amire Pressman Rogán tiltólistára helyezése kapcsán hivatkozik, az a Transparency International készítette, amit az amerikai külügy és Soros György is pénzel.
Pressman és Biden pedig annak a Transparency Internationalnek a kutatására hivatkozott, amelyet az amerikai kormány és demokrata adminisztráció által nemrég kitüntetett Soros György is pénzel.
Ahogy a Mandiner is megírta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal októberben közölt egy jelentést a Transparency International Magyarországról (TIM).
Ezt is ajánljuk a témában
Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések.
Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések
– többek között ilyen problémákra hívta fel a figyelmet a hivatal.
A dokumentum egyebek mellett rámutat, hogy a magát független, szakmai szervezetként meghatározó TIM egy évtizedek óta működő globális hálózat részeként, nagyhatalmi érdekek mentén végez nyomásgyakorló tevékenységet. A jelentés részletesen feltárja a hálózat létrejöttének történetét és tevékenységi köreit, illetve a Transparency International Magyarország kapcsolatrendszerét.
Kérdéseket vet fel továbbá a szervezet finanszírozása, ezzel kapcsolatban is aggasztó megállapításokat tartalmaz a dokumentum: a szervezetet több mint 80 százalékban külföldi forrásból működtetik.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás úgy látja, egyértelmű, hogy a távozó amerikai nagykövet áll a háttérben.
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Lánczi Tamás úgy látja, egyértelmű, hogy a távozó amerikai nagykövet áll a háttérben.
Rogán szankcionálása nem jogi, de még csak nem is politikai kérdés, hanem hadüzenet. Arról szól, hogy akkor is támogatjuk a magyar ellenzéket, ha odahaza beledöglünk. Így is lett!
Ez igazán elegáns búcsú volt! Még lenne pár ötletünk arra a listára!
David Pressman lehetséges utódja hangsúlyozta, „amikor Trump hivatalba lép, egy új korszak kezdődhet a magyar–amerikai kapcsolatokban”.
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
A miniszerelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sziget függetlenségi törekvéseinek tiszteletben tartása elengedhetetlen.
