Nyitókép: German Embassy Budapest/Adrián Zoltán
„A külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezeteknek csak akkor van bajuk a közéleti tevékenységet vizsgáló kormányzati szervezetekkel, ha azok a magyar szuverenitást védik. Ennek legújabb bizonyítékát Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának Telexen közölt nyilatkozata adja” – írta Lánczi Tamás a Facebookon.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének véleménye szerint
Ligeti az interjúban – külföldi megbízatásához híven – megpróbálta megideologizálni David Pressman magyar kormány elleni kisstílű bosszúját.
A TI jogi igazgatója szerint az USA Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által kirótt szankció jogosságához kétség sem férhet.”
Lánczi rámutatott: „Ligeti érvelése szerint »ez nem igazságügyi eljárás, itt nincsenek olyan kiszámítható garanciák, mint egy büntetőeljárásban, ahol világos a folyamat a vádemeléstől a bíróságig. Egy büntetőeljáráson kívüli, kormányzati mechanizmusban ilyen nincs.«”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője megjegyezte:
Természetes. Értjük. Jogszerű és jogállami, mert az amerikai Demokrata Párt csinálja.
Csak egy baj van: alig fél éve Ligeti Miklós még azért támadta – eredménytelenül – az Alkotmánybíróságon a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, mert az szerinte nem biztosít jogorvoslatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati eljárásával szemben. A mostani nyilatkozata szerint ez mégsem olyan nagy probléma.”
Hozzátette: „Sőt mi több, Ligeti Miklós egészen természetesnek tartja, hogy az amerikai kormányzat eljárási garanciák és bizonyítékok nélkül szankciót alkalmazhat külföldi állampolgárok ellen: »mivel ez nem vádemelés, ezt nem követi ítélethozatal, ezért nem kötelesek az Egyesült Államok hatóságai a büntetőeljárásban szokásoshoz mérhető alaposságú bizonyítási eljárásra«.
Lánczi szerint Ligeti Miklós ezt is másként gondolta néhány hónapja, amikor annak ellenére nemzetközi fórumokon támadta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt, hogy elismerte: a Szuverenitásvédelmi Hivatal – az amerikai OFAC-kal ellentétben – nem alkalmazhat jogilag kikényszeríthető szankciót, ezért nincs is mi ellen jogorvoslatot kérni.
Lánczi azzal zárta bejegyzését:
„Végül az említett Telex-interjúban
Ligeti Miklós arról is beismerő vallomást tesz, hogy a Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt. Bevallása szerint ugyanis Rogán Antal ügyében »kapcsolatba léptek« az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok szerveivel is.
Ez persze eufemisztikus megfogalmazás, hiszen a TI ezen szervezetek fizetett ügynöke, vagyis csak rutinszerűen felhívták a gazdáikat.”
A Soros-szervezetre hivatkozva tették szankciós listára Rogán Antalt
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a budapesti amerikai nagykövet pozíciójából távozó David Pressman közreműködésével és valószínűleg a hamarosan leköszönő elnök, Joe Biden áldásával az amerikai külügy egyik utolsó tetteként szankciós listára tette a magyar kormány egyik miniszterét, Rogán Antalt.