Fény derült a gázai humanitárius válság igazi okára

Az ENSZ háza táján kell keresni a hibát, de felelősök persze most sincsenek.

A döntésben jogi okokból a „megszállás” helyett az „uralom átvétele” kifejezést használták, hogy elkerüljék a civil lakosságért való nemzetközi jogi felelősséget.
Az izraeli biztonsági kabinet csütörtökről péntekre virradó éjjel jóváhagyta a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett biztonsági tervet a Hamász szélsőséges szervezet legyőzésére a Gázai övezetben – derült ki a miniszterelnöki hivatal közleményéből.
A terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként „átvenné az irányítást” Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben.
A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot, mert Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.
Többször éles szóváltás alakult ki Zamir vezérkari főnök és a miniszterek között. Zamir arra figyelmeztetett, hogy egymillió gázai lakos kitelepítése, a túszok veszélyeztetése, és a humanitárius válasz hiánya súlyos következményekkel jár.
A kormányfő javaslatát ellenző vezérkari főnököt az utóbbi napokban éles bírálatok érték a miniszterelnök környezetéből.
A hivatalos döntésben nem szerepel a megszállás szó, jogi megfontolásból a „uralom átvétele” kifejezést használták, ugyanis az előbbi nemzetközi jogi következményeket vonna maga után a civil lakosságért viselt felelősségben. A hadművelet fokozatosan történik, először Gáza városát foglalja el az izraeli hadsereg (IDF), majd a központi menekülttáborokat.
A kabinet döntése értelmében Gáza város civil lakosságának kitelepítését be kell fejezni október 7-ig, a Hamász terrortámadásának „szimbolikus határidejéig”. Ezt követően ostrom alá vonják a városban maradt Hamász-harcosokat. A hivatalos döntés nem tartalmazza a harcok leállításának lehetőségét túszalku esetén sem, maga Netanjahu ragaszkodott hozzá, hogy a hadművelet ne álljon le.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter a nagymértékű humanitárius segély beengedését is ellenezte. Szmotrics úgy fogalmazott: „ha nem megyünk el a végsőkig, akkor jobb lenne a vezérkari főnök terve”.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a kabinet jóváhagyta Netanjahu javaslatát a felkészülésre Gáza városának elfoglalására.
Közzétették a háború lezárását szolgáló öt irányelvet is, melyek között a Hamász lefegyverzése, a túszok visszahozatala, a Gázai övezet demilitarizálása, izraeli biztonsági ellenőrzése Gáza felett, és olyan polgári kormány felállítása szerepel, amely nem a Palesztin Hatósághoz tartozik.
Az IDF ezzel a tervvel szemben inkább célzott rajtaütések és újabb stratégiai tengelyek fölötti ellenőrzés révén feldarabolná a Gázai övezetet, de a miniszterelnöki hivatal szerint „a kabinet minisztereinek túlnyomó többsége úgy véli, hogy az alternatív javaslat nem vezetne sem a Hamász megsemmisítéséhez, sem a túszok visszaszerzéséhez”.
A miniszterelnök az amerikai Fox News tévének adott interjúban kijelentette, hogy Izrael elfoglalja az egész Gázai övezetet, majd átadja egy „megfelelő módon működő” civil kormánynak. „Nem akarjuk Gázát a kezünkben tartani és irányítani. Olyan ütközőövezetet akarunk Izrael és az övezet között, mely csak akkor lehetséges, ha a Hamász eltűnik onnan”- tette hozzá.
Az újabb hadművelet ellen országszerte tömegtüntetések voltak csütörtök este, mert a civil szervezetek, a korábbi biztonsági vezetők és a túszok családjai, valamint a túszok visszatéréséért küzdők ellenzik az újabb gázai hadműveletet, mely szerintük veszélybe sodorná a túszok életét - akiknek kiszabadításáért morális felelősséggel tartozik a kormány -, és növeli Izrael nemzetközi elszigeteltségét.
(MTI)
Nyitókép: Jack GUEZ / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az ENSZ háza táján kell keresni a hibát, de felelősök persze most sincsenek.