Fellélegezhetünk: elérkeztünk Joe Biden elnökségének utolsó napjához

Mint azt többször is megírtuk, január 20-án beiktatják Donald Trumpot, aki így átveszi az irányítást a Fehér Házban. Joe Bidennek és adminisztrációjának pedig szó szerint meg vannak számlálva az órái, a távozó elnök holmiját az utóbbi napokban gőzerővel pakolták ki Washingtonban.

A demokrata vezető az elmúlt napokban búcsút vett nemcsak az amerikai néptől, hanem mintegy fél évszázados politikai pályafutásától is, melynek az utolsó hónapjai sem sikerültek túl fényesre. Ugyanakkor jó pár „búcsúajándéka” emlékezetes marad. Decemberben azzal háborított fel sokakat, hogy

A Mandiner is több cikkben foglalkozott azzal, milyen ügyei voltak az elnök fiának, Hunter Bidennek: egyes korrupciógyanús ügyek egészen Ukrajnáig vezettek, ezzel kapcsolatban az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) pénzmosás gyanújával indított nyomozást. Joe Biden pozíciójával visszaélve nyomást gyakorolhatott Petro Porosenko akkori ukrán elnökre annak érdekében, hogy kirúgja a Burisma korrupciógyanús ügyeit vizsgáló főügyészt, Viktor Sokint, mivel a korrupcióban érintett lehetett Hunter is, akinek az ebben játszott szerepét külön vizsgálták. Biden 1 milliárd dollár amerikai kormányzati támogatás megvonásával zsarolta Porosenkót, aki végül engedett és kirúgta Sokint. Fia 2014 áprilisától volt a Burisma igazgatótanácsának tagja.

Huntert tavaly két teljesen más büntetőügyben találta bűnösnek a bíróság, de még nem történt meg az ítélethirdetés.  Az elnök fia ellen azért indult eljárás, mert hazudott a kábítószer használatával kapcsolatban egy fegyvervásárlási kérdőíven, ebben az ügyben tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt ítélték el. Emellett mintegy 1,4 millió dollár adó megfizetésének elmulasztása miatt állt bíróság elé. A büntetőtárgyalásra ugyanakkor nem került sor, mert az elnök fia vádalku keretében elismerte bűnösségét.

Aztán 2024 december elején robbant a bomba, mikor a Fehér Ház közölte, hogy az elnök kegyelemben részesítette a saját fiát. Biden azt állította, tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetőeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta.

Decemberben meghozott döntését a kegyelemről Joe Biden a többi között azzal indokolta, hogy a vádhatóság szinte soha nem emel bűnvádat a fia által elkövetett súlyú, fegyvervásárláshoz kapcsolódó ügyekben.

Elnöki szabadságérmet adott Soros Györgynek

De itt még nem ért véget a megkérdőjelezhető lépések és döntések sora. Január 5-én a Fehér Ház bejelentette, hogy idén kik kapják meg az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az elnöki szabadságérmet. 

A kommüniké szerint a kitüntetettek – azaz maga Soros György is – példamutatóan hozzájárult az Egyesült Államok jólétéhez, értékeihez vagy biztonságához, a világbékéhez, vagy más jelentős társadalmi, köz- vagy magánjogi erőfeszítésekhez.

Soros kitüntetése bár sokakat felháborított, mégsem volt meglepő, hiszen az elmúlt években egyértelműen látható volt a Soros és a Biden család közötti összefonódás. Soros György legifjabb fiának, Alex Sorosnak ezzel párhuzamosan szinte szabad bejárása volt az elmúlt években a Fehér Házba. 

Van olyan búcsúajándék, aminek Európa is megihatja a levét

De emlékezetes, hogy Joe Biden távozása előtt két héttel elnöki döntéssel tilalmat rendelt el az Egyesült Államok tengerpartjainak közelében végzett energiahordozó-kitermelésre is. Az amerikai elnök közleménye szerint elhatározása érinti a keleti és a nyugati partvidéket, a Mexikói-öböl keleti területeit, valamint Alaszkát, és mind a földgáz, mind a kőolaj kitermelésére vonatkozik.

A távozó demokrata vezető azzal érvelt, hogy a partközeli kitermelés visszafordíthatatlan károkat okoz az „érintett területeknek, és szükségtelen az ország energiaigényének kielégítésében”.

Kicsinyes bosszú Magyarországgal szemben

A legvégén persze Magyarország sem maradhatott ki a távozó elnöki adminisztráció körüli felhajtásból. Január 7-én derült ki, hogy Szankciós listára tette az Egyesült Államok Rogán Antalt. A Miniszterelnök Kabinetirodát vezető miniszter az SDN-listára (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) került fel, ez az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. A döntésre mind a magyarországi kormányzati szereplők, mind az amerikai jobboldali politikusok úgy reagáltak, hogy 

Ezt a lépést a tengeren túlról is elítélték. Bryan E. Leib – aki akár Pressman utódja is lehet Budapesten – úgy reagált: „Szégyen, amit a budapesti nagykövet tett! Ez egy politikailag motivált lépés volt”. Majd hozzátette, miután január 20-án hivatalba lép Donald Trump, az amerikai-magyar kapcsolatok visszatérnek az aranykorba. 

***

***