Megtörtént a megtörténhetetlen: valóban ukránok robbanthatták fel az Északi Áramlatot?

Nyitókép: 2022. szeptember 28-án a svéd parti őrség által készített fotó az Északi Áramlat I gázvezeték szivárgásáról  /  fotó:Handout / SWEDISH COAST GUARD / AFP

Volodimir Zsuravlovnak hívják azt a kijevi illetőségű ukrán búvároktatót, akit nagy erőkkel keres a német rendőrség. Német sajtóértesülések szerint 

és még júniusban európai elfogatóparancsot adott ki ellen, de a férfinak sikerült  kicsúsznia a nyomozók keze közül. Állítólag az akció után Varsó közelében egy faluban, a körözés hírére pedig július elején Lengyelországból sikerült visszautaznia Ukrajnába (a lengyel ügyészség szóvivője szerint a lengyel határőrök azért nem tartóztatták fel, mert a német hatóságok nem írták bele a körözött személy nevét az uniós adatbázisba).

A német vádhatóság gyanúsítottként kezeli az ukrán férfit, a 2022. szeptember 26-án robbantás egyik elkövetőjeként körözi, a gyanú szerint az ukrán nemzetiségű elkövetők egy Andromeda nevű jachtot béreltek, amellyel kihajóztak a Balti-tenger azon részéhez a dániai Bornholm sziget közelében, ahol az Északi Áramlat I és II földgázvezetékek futnak a tengerfenéken, majd 

A Tagesschau német hírműsor információi szerint a két másik ukrán gyanúsított egy házaspár, akiknek a búváriskolájában volt oktató az első számú gyanúsított. A Politico azonban szerdán elérte Szvitlana Uszpenszkát, aki tagadta, hogy közül lenne a 2022-es akcióhoz, stabil alibijük van, hogy a robbantás idején Kijevben tartózkodtak. Uszpenszka jelenleg Lengyelországban él, és mint állította, férje, Jevhen pedig az ukrán hadseregben katonaként harcol az oroszok ellen.

A szabotázsakcióban a négy vezeték közül három súlyosan megrongálódott, az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig húzódó rendszerben a szállítást le kellett állítani. 

Mutogatás a feltételezett felelősökre

A robbantásos merénylet az ukrajnai háború idején azonnal geopolitikai hullámokat vert, és azonnal megkezdődött az ujjal mutogatás. 

Kinek lehetett az érdeke? – tették fel sokan a kérdést, és négy gyanús állam került az érdeklődés kereszttüzébe: Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. 

Érdekes módon, bár Németország azonnal hozott egy ideológiai döntés: bejelentette, hogy megszünteti az orosz forrásból történő gázbeszerzéseit, 

– adott hírt erről a Die Welt és a Politico. Utóbbi megjegyzi, hogy Ukrajna már az Északi Áramlat I 2011-es üzembe helyezése óta ellenezte ezt az energiaprojektet, amely az ukrán tranzitvezetékek elkerülésével a Balti-tenger alatt kötötte össze közvetlenül az orosz gázszolgáltatót a német felvevőpiaccal.

Az Északi Áramlat II körül nagy vita volt az oroszok és a németek között, amit a háború csak még inkább elmérgesített – Ukrajna szövetségese, az Egyesült Államok, az orosz fenyegetéstől leginkább tartó Lengyelország és más államok élesen bírálták Németországot, hogy miért tartja megy bele egy újabb  közös energetikai megaprojektbe az agresszor Oroszországgal.

Moszkva ezt követően tiltakozott az ellen, hogy a dán, a svéd és a német vizsgálatból szakértőit kizárták, de amerikai szakértőket odaengedtek a nyomozáshoz. A skandináv média ezekben a hónapokban rendszeresen írt arról, hogy a robbantás előtti napokban orosz kémhajókat észleltek a dán parti őrség egységei.

Az Egyesült Államok felelősségéről először a The Washington Post cikkezett, mint írták, az amerikai hírszerzésnek voltak információik arról, hogy az ukránok már három hónappal a robbantásos támadás előtt szabotázsakciót terveztek a balti-tengeri vezetékek ellen. 

amelyek célja, hogy elterelje a gyanút az igazi tettesekről, mert meg voltak győződve arról, hogy az oroszok követték el a robbantást. 

A Politico megjegyzi: a lengyel hatóságok szintén szemellenzősen álltak hozzá az eset tényszerű feltárásához, már a nyomozás kezdeti szakaszán a szerintük érintett orosz személyek adatait küldték át a német szerveknek, ezt azonban már a németek is rossz iránynak érzékelték. A lap hozzáteszi azt is, hogy 

ezek nem neveztek meg gyanúsítottakat, sem a robbantásban érdekelt államot. 

--